MNB: aki teheti, lépjen ki a hitelmoratóriumból

2021. 06. 21., 18:00

A törlesztési moratórium alatti időszakban is kamat rakódik a vissza nem fizetett hitelre. Ezt a futamidő megnyújtásával évente egyenlő részletekben lehet majd visszafizetni (nem tőkésítik), s a havi törlesztő is megegyezik a fizetési stop elrendelésekor számítottal. Aki viszont nem szeretne több kamatot visszafizetni és anyagi helyzete megengedi, annak érdemes minél hamarabb ismét megkezdenie hitele törlesztését – figyelmeztet a jegybank.

  • Aki nem szeretne több kamatot visszafizetni és anyagi helyzete megengedi, annak érdemes minél hamarabb ismét megkezdenie hitele törlesztését – figyelmeztet a jegybank.

A törlesztési moratórium igénybevétele családok százezreinek jelentett kedvező választási lehetőséget, a munkahelyüket elvesztő, egészségügyi vagy egyéb okok miatt nehezebb életkörülmények közé kerülőknek pedig mentőövet az elmúlt közel másfél évben. A moratórium után a törlesztést folytatók havi terheit csillapítja, időben „széthúzza” az, hogy a havi törlesztőrészletek ugyanakkorák maradnak, mint a fizetési stop lehetőségének elrendelésekor (kivéve a változó kamatozású hiteleknél).

A moratórium alatt a vissza nem fizetett hitel tőkerészére folyamatosan kamat rakódik. Az adósok számára kedvező jogszabályi döntés az is, hogy e kamatot nem „csapják hozzá” a még meglévő tőketartozáshoz (nem lesz belőle kamatos kamat), hanem a futamidő meghosszabbodásával havi egyenlő részletekben lehet majd megfizetni azt.

A havi terhek időbeli elosztása azok számára életfontosságú, akik továbbra is nehéz helyzetben vannak, így nincs más választásuk. A futamidő megnyújtása és az egyenletes törlesztés ugyanakkor azt is jelenti, hogy az adott ügyfelek tovább használják a bank pénzét, ami nyomán összességében több pénzt kell hitelintézetük felé fizetniük. A futamidő és az összes hitelteher azok számára nő meg elsősorban, akik esetében a moratórium igénybevételekor még amúgy is sok év volt hátra a törlesztésből, illetve magasabb volt a kamatuk (pl. mert jellemzően magasabb hiteldíjú fogyasztási hitelük van).

A Magyar Nemzeti Bank MNB idén júniusi Stabilitási jelentése szerint pl. közel 3 millió forinttal nőne meg az összes tartozása annak az adósnak, akinek egyébként még 15 millió forintnyi tőketartozása és 20 évnyi futamideje volna hátra 5 százalékos kamatú lakáshitelénél, s a moratórium elrendelésétől egészen 2022. június végéig igényelné a fizetési stop-ot. Az ő futamideje (a moratóriumban eltöltött 27 hónapot is beszámítva) összesen 56 hónappal – azaz közel öt évvel – nyúlna meg.

Ugyancsak ennyivel, mintegy 58 hónappal kellene tovább fizetnie hitelét annak a moratórium lehetőségét végig kihasználó ügyfélnek, akinek 15 százalékos kamatozású, 1,5 millió forint összegű személyi kölcsöne van, s még 7 év hátralévő futamideje lett volna. Az ő összes hitelterhe a fizetési stop kapcsán felhalmozódó kamatok miatt 927 ezer forinttal nőne meg.

A futamidővel nem rendelkező hiteltermékeknél – pl. a hitelkártyák moratórium előtt felvett hitelösszegénél – nem kerül sor futamidő hosszabbításra (kivéve, ha a hitelező intézmény ezt az ügyfelek számára kedvező egyoldalú szerződésmódossal lehetővé teszi). Számukra így a törlesztési stop végével esedékessé válik a moratóriummal érintett teljes tartozás megfizetése. A futamidő nélküli hiteleknél ezért az adósoknak még lényegesebb mérlegelni a tartozás mielőbbi megfizetését.

Az MNB honlapján, ügyfélszolgálatán, illetve a megyeszékhelyeken elérhető Pénzügyi Navigátor Tanácsadó irodahálózatában részletes információkat nyújt a moratóriumról és a törlesztési folytatásának lehetőségéről. (MNB)

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-03-03 17:10:00
A Nemzetgazdasági Minisztérium a vállalkozói visszajelzésekre reagálva módosította a 2025. márciusban elindított „Mikro- és kisvállalkozások támogatása a leghátrányosabb helyzetű régiókban, illetve a Szabad Vállalkozási Zónákban” fantázianevű (GINOP Plusz-1.2.4-25) program pályázati felhívását.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 02. 22., 22:20
epizód: 2026 / 4   |   hossz: 24:39
A Valentin-nap hétvégéjén a kétfős belföldi foglalásoknál Budapest, Eger és Hajdúszoboszló vitte a prímet a Szállás.hu adatai szerint, de általában véve Észak-Magyarország a legnépszerűbb régió itthon. A párok többsége ilyenkor két éjszakára, négycsillagos hotelbe, jellemzően félpanzióval foglal – és nem is véletlenül. Kelemen Lili, a portál PR-szakértője elárulta, hogy a felméréseik szerint a vendégek az év ezen időszakában a fürdőlátogatástól és a wellnessélménytől várják a kikapcsolódást, ám sokat nyomnak a latba a foglalások során az olyan programok is, mint a Visegrádi Fellegvár, a Festetics-kastély vagy a mohácsi busójárás. De mire költünk a legszívesebben, milyen kedvezményekre vágyunk, és hogyan teljesítik a kívánságainkat a hazai szálláshelyek az év egyes időszakaiban? Részletek ebben az epizódban.
A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS