Minden hetedik magyar fiatal eladósodott

2021. 12. 16., 10:42

Javult a fiatal korosztály jövedelmi helyzete tizenkét hónap leforgása alatt – derül ki a K&H ifjúsági indexhez készített kutatásból. A 19-29 évesek háztartásában a jövedelem 266 ezer forintot tett ki az idei harmadik negyedévben, azaz 16 százalékkal nőtt éves szinten, az egy főre jutó jövedelem pedig 20 százalékkal 132 ezer forintra emelkedett. A fiatalok hatoda rendelkezik hitellel, jellemzően személyi kölcsönt, lakás- vagy folyószámlahitelt törlesztenek.

Kedvezőbb lett a fiatalok anyagi helyzete: az idei harmadik negyedévben nagyobb jövedelemmel rendelkeztek a 19-29 évesek, mint egy évvel korábban, akkor ugyanis az erőteljes járványhatás miatt a korábbinál alacsonyabb összegből tudtak gazdálkodni - derül ki a K&H ifjúsági index idei harmadik negyedévben készült kutatásából.

Növekedés, eltérésekkel

A háztartásuk teljes jövedelme a fiatalok beszámolói szerint havonta átlagosan 266 ezer forintot tett ki, ezzel szemben a tavalyi harmadik negyedévben 230 ezer forintot mondtak, vagyis 16 százalékkal nőtt ez az összeg 12 hónap alatt. A járvány előtt 2018 és 2019 harmadik negyedévében ugyanez az összeg átlagban 216 ezer, illetve 218 ezer forintra rúgott.

Az elmúlt 12 hónapban még ütemesebben emelkedett a fiatalok úgynevezett személyes – azaz az egy főre jutó – átlagjövedelme: havi 110 ezerről 132 ezer forintra, azaz 20 százalékkal gyarapodott. Két és három évvel korábban egyaránt 106 ezer forintról számoltak be átlagosan.

Az idei kutatás alapján látható az is, hogy jókora eltérések vannak a korosztályon belül. A férfiak 151 ezer forintos személyes jövedelme 37 százalékkal haladja meg a nőkére jellemző 110 ezer forintot. A 19-25 évesek esetében 108 ezer forint jutott egy főre, míg a 26-29 éveseknél 169 ezer forint volt ugyanez – a magasabb összeg hátterében az áll, hogy utóbbi korosztály tagjai közül többen már dolgoznak, így rendszeres fizetést kapnak.

Hitelek és törlesztések

Kevés fiatalnak van hitele a felmérés alapján, mindössze 15 százalékukra igaz ez. Az érintettek többsége - 61 százaléka - személyi kölcsönt törleszt, 32 százalékuknak van folyószámla-hitele, 28 százalékuknak pedig lakáshitele. Mindebből az is látszik, hogy vannak fiatalok, akik több hitellel is rendelkeznek.

A hitellel rendelkező fiatalok 11 százaléka mondta azt, hogy nagy megterhelést jelent számára a havi törlesztés kifizetése, 30 százalékuknak viszont nem jelent problémát.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 16., 13:25
A munkáltatók idei évre vonatkozó bérfejlesztési tervei óvatosabbak a tavalyinál. Míg 2025-re a cégek átlagosan közel kétharmada tervezett előzetesen bérfejlesztést, addig az idei évre a vállalatoknak mindössze 55 százaléka számol(t) ezzel. A munkavállalók döntő többsége (82 százalék) ugyanakkor arra számít, hogy emelkedni fog a fizetése vagy nőni fog a béren kívüli juttatásainak mértéke 2026-ban – derül ki a Profession.hu friss, 449 cég bevonásával, illetve 1000 fős minta alapján készített felméréseiből.
2026-02-13 17:50:00
Az érdeklődések száma már emelkedést mutat, és az ingatlanértékesítők is optimistábban tekintenek 2026-ra – derül ki a zenga.hu felméréséből.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS