Az erősek erősödtek, a gyengék gyengültek a hitelpiacon januárban. A friss adatok szerint a lakáskölcsönöknél nem következett be az év eleji csökkenés, és a megérkező zöld hitelek 100 milliárd fölött tartották a folyósítást. A személyi hitelek kihelyezése mérsékelt, de stabil, a babaváró azonban már elindultak a program kifutását jelző lejtő felé. Az ukrajnai háború várhatóan a hazai hitelpiacra is kihat, a kamatemelési ciklusban nagy felfutásra az év első részében nem lehet számítani – derül ki a Bank360.hu elemzéséből.
Lakáshitelekből összesen 108,3 milliárd forintot folyósítottak januárban az MNB adatai alapján, amely néhány milliárd forinttal meghaladja a decemberi 105,5 milliárd forintos hitelkihelyezést. A lakáscélú hiteleket így október óta 110 milliárd forint közüli értékek mellett folyósítanak a bankok, ami elmarad a tavaly nyári rekordszámoktól, de a korábbiakhoz képest így is tetemes növekedést jelent a havi hitelértékekben. A tavaly januári éves mélypontnak számító 59 milliárd forinthoz képest például közel kétszer annyi hitelkihelyezés történt az év első hónapjában, a lakáshitelek továbbra is a lakossági hitelpiac fő hajtóereje maradhat.
Januárban már a zöld hiteleken is múlhatott, hogy a lakáscélú hiteleket sorozatban 11. hónapja 100 milliárd forintos havi érték felett folyósították. Új lakás vásárlására 16,6 milliárd forintot, építésre, bővítésre 17,4 milliárd forintot vettek fel januárban az otthonuk megteremtésére törekvő ügyfelek. Mindkét felhasználási cél új rekordnak számít, és 5-10 milliárd forinttal meghaladja a szokásos szinteket, vagyis a zöld hitel két felhasználási céljából januárban már jóval 10 milliárd forint feletti összeget helyeztek ki a bankok.
Az MNB tájékoztatása szerint február 25-ig már 22 milliárd forintot folyósítottak a pénzügyi intézetek a korszerű energetikai feltételeket előíró, CSOK-hitellel együtt felvehető hitelből. Összesen 77 milliárd forintos összegre már 2519 hitelszerződést kötöttek meg. Az átlagos futamidő majdnem 21 év, egy átlagos zöld hitel pedig magas összeget, 30,6 millió forintot tesz ki a jegybank tájékoztatása alapján. A Bank360 szakértői szerint könnyen lehet, hogy a hosszú hitelbírálati idő végül most, február-márciusban vezet tömeges zöld hitel folyósításokhoz, aminek előszelét már a januári 10 milliárd forint feletti zöld hitel kihelyezés is mutat.
Mérsékelt folyósítás személyi kölcsönből
A személyi hitelekből 32,5 milliárd forintot helyeztek ki a bankok, amely a decemberi 33,3 milliárd forintos folyósítás közelében maradt. A személyi kölcsönök téli folyósítása alacsonynak számít, de így is egyértelműen felülmúlja a tavaly januári 23,1 milliárd forintos havi számot.
Vagyis a népszerű szabad felhasználású hiteltípus egyértelműen kiheverte a koronavírus járvány alatti mélyrepülését, de sem a tavalyi 40 milliárd forint feletti, sem a válság előtt előforduló 50 milliárd forintot meghaladó szinteket nem tudja jelenleg elérni. A kamatemelések pedig már egyértelműen megdrágították a személyi hiteleket is, a folyósítás így a télihez hasonlóan mérsékelt, de stabil maradhat.
Bezuhantak a babaváró hitelek
A babaváró hitelekből 29 milliárd forintot folyósítottak januárban, amely minden eddiginél jelentősen alacsonyabb havi összeget mutat, és így jócskán elmarad a decemberi 41,1 milliárd forintos babaváró felvételtől. Az eddigi mélypontot a tavaly januári 35,9 milliárd forintos hitelkihelyezés jelentette, az idei kezdés pedig ennél is lanyhább volt, így már 30 milliárd forint alá csúszott a havi folyósítás. A babaváró hiteleket a jelenlegi szabályok szerint az év végéig lehet felvenni. A hiteltípus iránti érdeklődés tartós csökkenése viszont már jelzi, hogy egyre kevesebb olyan gyermekvállalási korban lévő pár van, aki még nem vette fel a hitelt, de szeretné - derül ki a Bank360.hu elemzéséből.
A SALT Budapest alapvető filozófiája a hagyományos magyar konyha újragondolása. Tóth Szilárd séf és csapata olyan régi recepteket és technikákat elevenít fel, amelyek évtizedekkel, sőt évszázadokkal ezelőtt jellemezték a magyar vidéki konyhát.
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és az ukrán hatóságok tájékoztatása alapján az elmúlt két hónapban sem csökkent az ukrán energia-infrastruktúrát ért támadások száma. A támadások közvetlenül nem érintik az ukrajnai atomerőművek nukleáris biztonságát, azonban megzavarhatják működésüket.