Meglepetés jöhet a kamatstop után, hiába lesznek olcsóbbak az új lakáshitelek

2023. 05. 20., 14:58

Meghosszabbították a kamatstopot 2023. végéig. A döntés bejelentésekor elhangzott, hogy addig marad az intézkedés, amíg az alapkamat 10 százalék alá nem csökken. Akkorra ugyanis már kezelhető szintre csökkenhetnek a piaci hozamok, ennek hatására pedig a hitelkamatok is alacsonyabbak lehetnek. A Bankmonitor szakértői szerint ennek ellenére a kamatstop kivezetése után sok adós hiteltörlesztője akár meg is duplázódhat ideiglenesen, amire célszerű előre felkészülni.

A kamatstop az éven belül átárazódó, úgynevezett változó kamatozású lakossági jelzáloghitelek és a legfeljebb 5 éves kamatperiódusú lakossági jelzáloghitelek után fizetendő havi törlesztőket fagyasztotta be egy a jelenleginél alacsonyabb szinten. Ehhez jogszabályban rögzítették, hogy a hitelek árát alapvetően befolyásoló referenciakamat 2021. október 27-i értékét kell alapul venni az aktuális, ennél lényegesen magasabb érték helyett.

A 3 hónapos kamatperiódusú kölcsönökre érvényes BUBOR értéke például 2021. október 27-én még 2,02 százalék, míg 2023. május 16-án már 16,16 százalékon állt, vagyis 14,14 százalékponttal lett volna magasabb ekkor a kamat az állami beavatkozás nélkül.

A kormány kommunikációja alapján az intézkedés addig marad velünk, amíg az alapkamat nem csökken 10 százalék alá, ezt várják idén év végére. Azért ehhez az időponthoz kötik a kivezetést, mert ekkor várható, hogy az aktuális hitelkamatok is érdemben alacsonyabbak lesznek a maiaknál.

Egy fontos félreértés

A Bankmonitor szakértői szerint a kamatstoppal kapcsolatban él egy tévhit: a kamatstoppal meghatározott kamatszint egészen a következő kamatfordulóig velünk marad. Vagyis, ha egy 1 éves kamatperiódusú hitel kamata a kamatstop alatt 5,4 százalék volt (2021. október 27-én a 12 havi BUBOR értéke 2,40 százalék volt, erre jön rá 3 százalékos kamatfelár), az adott hitel következő kamatfordulója pedig 2023. május 1-jén van, akkor egészen eddig ennek a kamatnak megfelelő összeget kell majd törleszteni.

A kormányrendelet azonban azt mondja ki, hogy a kamatstop ideje alatt kell a csökkentett referencia-kamatláb alapján meghatározni a kamatot, a kivezetést követő időszakra nem tartalmaz a rendelet konkrétumokat. Ez alapján joggal feltételezhető, hogy a kamatstop nem nyit új kamatperiódust, a kivezetést követően pedig az azt megelőző utolsó kamatfordulókor érvényes érték alapján kell a továbbiakban a kölcsön törlesztőrészletét meghatározni.

Mit jelenthet mindez? Induljunk ki egy 1 éves kamatperiódusú lakáshitelből, aminek a fennálló tőketartozása 6 millió forint, a hátralévő futamideje 12 év, a fizetendő kamat pedig a referenciamutató aktuális értékéből plusz fix 3 százalék kamatfelárból áll össze. Feltételezzük azt, hogy a hitel kamata minden év májusában módosul.

A kölcsön jelenlegi kamata – a kamatstop védelme miatt – 5,40 százalék. (2,40 százalék volt az egy éves BUBOR értéke 2021. október végén, amihez hozzáadódik a 3 százalékpontos kamatfelár.) A hitel aktuális törlesztőrészlete ez alapján 56 705 forint.

Mi történne jövő januárban, a kamatstop tervezett kivezetését követően? Ebben az esetben a hitel kamata a szerződés szerint megemelkedne, új kamatperiódus nem indulna, vagyis az utolsó átárazódáskor érvényes feltételekkel változna meg a hitel kamata.

Ez alapján – függetlenül attól, hogy a BUBOR értéke hova csökkent 2023. január 1-jére – a 2022. április végi értékek alapján árazódna át a kölcsön. Az egy éves BUBOR értéke akkor 14,98 százalék volt, vagyis a hitel kamata 17,98 százalékra emelkedne a kamatstop kivezetése után. A törlesztőrészlet emiatt jövőre 98 997 forintra ugrana fel. Ez a szint egészen májusig megmaradna, amikor a hitel újabb kamatfordulója elérkezne.

Vagyis a pénzpiaci hozamok érdemi csökkenése nem eredményezi a kamatstop kivezetését követően azt, hogy az érintett kölcsönök kamata azonnal csökkenne. Azok csak a következő kamatfordulókor válnának olcsóbbá. Természetesen előfordulhat, hogy a kamatstop kivezetéséről rendelkező jogszabály később úgy módosul, hogy kezelni fogja a Bankmonitor szakértői által vázolt problémát.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 04. 15., 11:20
2026-ban a versenyszféra dolgozóinak 48 százaléka részesült emelésben. Akik kaptak, azoknak a döntő többsége – tízből kilenc munkavállaló – mindössze 10 százalék alatti növekedést tapasztalt. 81 százalék azok aránya, akik az év hátralévő részében nem számítanak már fizetésemelésre – derült ki a Trenkwalder március második felében elvégzett munkaerő-piaci kutatásából.
2026. 04. 15., 11:20
Idén április 15-től június 9-ig tart az egységes kérelmek beadásának időszaka. A kérelmek kétharmadát minden évben a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara falugazdász tanácsadói adják be, tavaly ez szám meghaladta a 102 ezret.
2026-04-14 14:05:00
A parlamenti választásokat követően a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara vezetése megköszöni a leköszönő kormánynak az elmúlt másfél éves munkát, gratulál a választáson győztes, kormányt alakító TISZA pártnak és az új kamarai vezetés által meghirdetett szellemben várja az alakuló kormánnyal a közös gondolkodást, dinamikus közös cselekvést a magyar gazdaság új pályára állítása érdekében.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az erős női jelenlét a magyar gazdaságban ma már nem kérdés: az OPTEN adatai szerint a cégtulajdonosok 40 százaléka nő, és a szerepük érdemi súlyt képvisel a döntéshozatali folyamatokban. A szerkezet közben átalakul, a női tulajdonosi kör fiatalodik, a több szereplős, női cégek működése stabilabb képet mutat. Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője ebben az epizódban kifejti, hogy a női vállalkozások hogyan erősödtek meg a legnagyobb árbevételi kategóriában is, miközben tavaly már több mint ezer vállalat éves árbevétele lépte át a lélektani egymilliárd forintos határt.
Az örökség Magyarországon illetékmentes lehet – de mi történik, ha a családi vagyon átlépi a határokat? Ha az örökösek külföldön élnek, és más országok szabályait kell követni, akár többszörös adóteher is felmerülhet. Német, francia vagy spanyol példákon keresztül mutatjuk meg, mikor válik igazán bonyolulttá a helyzet, és miért érdemes előre tervezni, ha a családi vagyon nem csak egy országban van. Dr. Hosszú Péter Áron, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda adójogi szakjogásza több mint egy évtizede foglalkozik jelentős vagyonnal rendelkező magánszemélyek magánvagyon-tervezésével. A családi vagyonok védelmére és generációkon átívelő, személyre szabott vagyonstruktúrák kialakítására specializálódott szakember elmagyarázta, hogy milyen megoldásokkal kerülhető el a többszörös illetékfizetés, illetve leghangsúlyosabban az, hogy az örökölt vagyon elaprózódjon és elvesszen. Az ügyvéd ebben az epizódban is hangsúlyozza: a cél olyan jogi megoldások kialakítása, amelyek a család értékeit és hosszú távú működését egyaránt figyelembe veszik.
A Hays Hungary Salary Guide 2026 című riportja szerint tovább romlott a bizalom a magyar munkaerőpiacon: a dolgozók és a cégek többsége borúlátó, a béremelések üteme látványosan lassul, és visszafogottabb létszámtervek körvonalazódnak. Közben jön a bértranszparencia, erősödik a belső képzés és gyorsul az AI használata. Katona Tibor, a Hays kereskedelmi igazgatója a BizniszPlusznak adott interjúban mindezek alapján arról beszél, hogy 2026 a jelek szerint a józan tervezés éve lesz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Pályakezdők és évtizedes tapasztalattal rendelkezők is csatlakozhatnak a Paks II. szakembergárdájához. Az aktuális lehetőségeket a tavaszi állásbörzéken is meg lehet ismerni.