Lifteznek a kamatok, a tartós csökkenésre még várni kell

2023. 02. 28., 11:08

A kamatstop bevezetése óta összesen akár több százezer forintot is spórolhattak a lakáshitelesek, és június végéig még biztosan élvezhetik ezt az előnyt. A referenciakamatok a kamatstopos maximumtól továbbra is messze járnak. Ha megszűnik a kamatsapka, sok adós hitelkiváltással menekülhet meg a törlesztőrészletének havi több tízezer forintos emelkedésétől – írja a Bank360.hu.

Június végéig még biztosan nem kell aggódniuk azoknak az adósoknak, akiknek a jelzáloghiteleire vonatkozik a kamatstop, addig biztosan a 2021. október végi referenciakamat szerint törleszthetnek. Ezektől az értékektől még nagyon messze járnak a kölcsönök kamatait befolyásoló mutatók: a 12 havi BUBOR jelenleg közel 13 százalékponttal, a 3 havi BUBOR pedig több mint 14 százalékponttal magasabb, mint a kamatstopnál alapul vett értékek.

A hosszabb kamatperiódusú lakáshitelek kamatát befolyásoló referenciamutatók ennél jelentősen alacsonyabbak, most már hetek óta 10 százalék alatt vannak, de a kamatplafonnál ezek is jóval magasabbak. Igaz ez a kamatstopot már szintén élvező maximum ötéves kamatperiódusú jelzálogkölcsönökre is.

Ez egyáltalán nem szokványos jelenség, az elmúlt években éppen ellenkezőleg alakultak a referenciakamatok: a rövid kamatperiódusú kölcsönök kamatát meghatározó referenciamutatók voltak az alacsonyabbak, a hosszabb kamatperiódusú hitelekét befolyásoló mutatók pedig a magasabbak.

Ebből fakadt hiteligénylésnél az a kérdés, hogy az olcsóbb, de kevésbé kiszámítható kamatozású hitelt, vagy a valamivel drágább, de kiszámítható, biztonságosabb konstrukciót érdemes-e választani. Mára ez a trend nemcsak, hogy megfordult, de olyan előnybe kerültek a hosszabb kamatperiódusú vagy végig fix kamatú konstrukciók, amelyre korábban nem volt példa.

A referenciamutatók tavaly október végén érték el a csúcspontot, a legmagasabb értékek az alábbiak voltak:

  • 3 havi BUBOR: 16,76 százalék,
  • 6 havi BUBOR: 16,75 százalék,
  • 12 havi BUBOR: 16,43 százalék,
  • 5 éves BIRS: 12,98 százalék,
  • 10 éves BIRS: 11,18 százalék,
  • 20 éves BIRS: 10,99 százalék.

Azóta megindult a csökkenés, de a BUBOR értékek tartósan a csúcs közelében maradtak, míg a BIRS esetében inkább a liftezés jellemző.

Egyelőre nem sok esély látszik arra, hogy június végére olyan szintre csökkenjenek a referenciamutatók, hogy az ne fájjon a kamatstop alól kikerülő adósoknak. A kormány korábbi intézkedései alapján persze nem lenne meglepő a kamatstop újabb meghosszabbítása.

Havonta 30 ezer forintot nyernek az adósok a kamatstoppal

Az MNB Bank360.hu-val megosztott kalkulációja szerint egy átlagos adós havonta 30 ezer forinttal fizet kevesebbet annál, mint amennyit a kamatstop nélkül kellene. Az intézkedés 350 ezer szerződést és közel 1500 milliárd forint értékű hitelállomány érint. Ebből 1200 milliárd forint az éven belüli kamatperiódusú lakáshitel, 250 milliárd az 1-5 éves kamatperiódusú, és 50 milliárd az államilag támogatott jelzáloghitel.

Az érintettek között vannak szép számmal, akik átélték már a törlesztőrészleteik elszabadulását. Az olyan egykori devizahitelesek teszik ki az összes kamatstopban lévő szerződés 38 százalékát, akiknek 2015-ben forintosították a kölcsönét. Ez az arány a legfeljebb 1 éves kamatperiódusú, változó kamatozású, kamatstopban lévő jelzáloghitel-szerződéseknél 48 százalék. A forintosított devizahiteleket ugyanis annak idején 3 hónapos kamatperiódusú forinthitelre váltották ki, amelyeknél a referenciamutató a 3 havi BUBOR - ez jelenleg a legmagasabb a jelzáloghitelek ügyleti kamatát meghatározó kamatok közül. Vagyis jelenleg úgy tűnik, a volt devizahiteleseknek fájna leginkább, ha véget érne a kamatstop.

Sokaknak segíthet majd a hitelkiváltás

Az ilyen adósok zöme rendszeresen kapott kalkulációt és figyelmeztető levelet a bankjától arról, hogy fontolja meg a változó kamatozású hitele fixesítésén. A hitelkiváltási lehetőséggel viszont eddig kevesen éltek. A jelenlegi magas referenciakamatok fennmaradása esetén azonban érdemes lesz bevágniuk a hitelkiváltás, ha a kamatstop véget ér. Most ugyanis a legalább 10 éves kamatperiódusú vagy a futamidő végéig fix kamatozású lakáshitelek sokkal olcsóbbak, mint a rövid kamatperiódusúak.

Jelenleg 10 millió forintos lakáshitelt 20 éves futamidőre, végig fix kamattal 9,30 százalékos THM-mel igényelhet egy adós, így a havi törlesztőrészlet 90 ezer forint. Ugyanez a kölcsön 15 százalékos kamattal számolva havonta több mint 130 ezer forintba kerülne.

Nem biztos persze, hogy a kamatok mindig olyan magasak maradnak, mint most, elképzelhető, hogy a tízéves kamatperiódus időszaka alatt sokat csökkennek. A hitelkiváltás azonban ebben az esetben is segíthet. Ha az adós azt látja, hogy 1-2-3 év múlva sokkal kedvezőbb feltételekkel kínálnak már hitelt a bankok, a most felvett kölcsönét ismét kiválthatja. Szintén nyitva áll ez a lehetőség azok számára, akik az elmúlt hónapokban vettek fel jelzáloghitelt fix kamatozással. Ha esni kezd a lakáshitelek kamata, nekik is érdemes lépniük – javasolja a Bank360.hu.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 07. 07., 20:10
A 130 milliárd forint keretösszegű Demján Sándor 1+1 Programban már több mint 1300 vállalkozás kapott pozitív támogatói döntést, összesen 104,3 milliárd forint értékben; a támogatások zöme a legkevésbé fejlett térségekbe kerül, a beruházások többsége az ipari, építőipari és logisztikai szektorokat érinti – tájékoztatott a Nemzetgazdasági Minisztérium.
2025-07-07 20:45:09
A fejben tárolt ügyfélkapcsolatok és a „nagyjából tudjuk” szemlélet a mikro- és kisvállalkozások természetes velejárója – de az érzés sajnos messze nem helyettesítheti a struktúrált információt. Lássuk, miért érdemes kilépnünk ebből a komfortzónából, és hogyan segíthet ebben a VOSZPort CRM rendszere – olvasható a VOSZPort blogbejegyzésében.
2025-07-07 16:20:00
Az Otthon Start programhoz köthetően fokozódhat a kereslet a kisebb lakások iránt, és a több adásvétel emelkedő pályán tarthatja a lakásárakat, de mivel a kamattámogatott hitelek nehezebben épülnek be a lakásárakba, és a befektetők is óvatosabbakká válhatnak, ezért drasztikus drágulás középtávon nem várható – olvasható az ingatlan.com elemzésében.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Donald Trump kriptoüzlete – és a piachoz kötődő szabályozó tevékenysége – miatt világszerte egyre nagyobb figyelem irányul a digitális valutákra. Mivel a téma egy 2025. július 1-jével érvénybe lépett kriptopiaci törvény miatt itthon is forró, megkértük Kalocsai Kornélt, a Blockchain Magyarország Egyesület alapító-elnökét, hogy segítsen tisztán látni, egyrészt az amerikai elnök által előidézett változásokkal, másrészt azzal kapcsolatban, hogy a kriptopiacot hogyan kellene mindenki javára megtisztítani. A blockchain és kripto szakértő-tanácsadó a leggyakrabban előforduló buktatókra és csalásokra is felhívta a figyelmet.
Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS