Látványos csökkentek a nem fizető hitelek, rövidebb a bankok feketelistája

2024. 06. 06., 14:10

Gigantikus nyereséget értek el a bankok az első negyedévben; ráadásként még a nem fizető hitelek is látványosan csökkentek, a negatív KHR-listán tízezrekkel kevesebben vannak. A sok éve rendületlenül tartó fiókbezárások váratlanul abbamaradtak, néhánnyal még nőtt is az olyan egységek száma, ahol ügyfeleket fogadnak – derül ki a Bank360.hu elemzéséből.

Kiváló első negyedéves eredményekről számoltak be az idén azok a bankok, amelyek megosztották ezeket az adatokat a nyilvánossággal. Nem meglepő ezek után, hogy a Magyar Nemzeti Bank minden bankot tartalmazó statisztikáiban is gigantikus szám szerepel az eredmény rubrikában. A bankszektor az év első három hónapjában nem konszolidáltan számolva összesen 499 milliárd forint nettó profitot zsebelt be, ez több mint a duplája a tavalyi első negyedévinek. (A konszolidált eredmény ettől eltért, de azt jelentős mértékben befolyásolja egyebek között az OTP Bank külföldi leánybankjainak a teljesítménye.)

A bankok nyeresége ugyan hatalmas, de hitelezés még nem állt teljesen helyre. A lakossági ügyfeleknek már megjött a kölcsönfelvételi kedve, a vállalati hitelezés viszont továbbra is gyengén muzsikál. A nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelállomány csökkent az év első három hónapjában, a háztartási hitelek összege viszont nőtt tavaly év végéhez képest. A vállalati hitelállomány 12 518 milliárd forint volt a negyedév végén, a háztartások hitelállománya 10 440 milliárd forinton állt. 

Az ügyfélbetétek összege 38 659 milliárd forint volt március végén, az előző év azonos időszakának végéhez képest 4,1 százalékkal magasabb szinten állt. A vállalati betétállomány kis mértékben csökkent, a lakossági betétállomány viszont nőtt az év első három hónapjában. Herman Bernadett, a Bank360.hu vezető szakértője szerint ebben szerepe lehetett az állampapírok kamatfizetésének éppúgy, mint a 13. havi nyugdíjak folyósításának. 

Szépen fizetnek az adósok

A hitelportfóliók minősége tovább javult az első negyedévben - legalábbis a lakossági ügyfeleknél. A lakossági hitelek mindössze 2,34 százaléka számít nem teljesítőnek, holott egy évvel ezelőtt még 4,2 százalék volt az arányuk. A vállalati hiteleknél megtorpant a portfóliók minőségének javulása, egy évvel ezelőtt 4,1 százalék volt a nem teljesítő arány, az év végén kicsivel 4 százalék alá került ez a mutató, márciusban pedig újfent 4 százalékon állt. 

A bankok feketelistája, a negatív KHR (régebbi nevén BAR-lista) is egyre rövidebb. A BISZ Zrt. központi hitelinformációs rendszerében 574 ezer fennálló és 220 ezer megszűnt mulasztást tartottak nyilván az első negyedév végén, 2023 áprilisában még 660 ezer fennálló és 245 ezer megszűnt mulasztás volt a KHR-ben. A KHR negatív listájára akkor kerül fel egy rossz adósnak számító lakossági ügyfél, ha legalább egyhavi minimálbért meghaladó tartozással késik minimum 90 napon át. Ennek a két feltételnek egyszerre kell teljesülnie. 

Abban, hogy ennyire kevés a nem fizető lakossági hiteladós, fontos szerepe lehet az adósságfék-szabályoknak, amelyek védik a háztartásokat a túlzott eladósodástól. Emellett az olyan kormányzati intézkedések, mint a változó kamatozású jelzálogkölcsönök kamatstopja is segített abban, hogy ne dőljenek be a lakossági hitelek a magas kamatok hatására megugró törlesztőrészletek miatt. Ez az intézkedés jelenleg június végéig él, de az eddigi kormányzati nyilatkozatok alapján várhatóan meghosszabbítják az év végéig. 

Nyílt hét új bankfiók 

A bankokról szóló statisztika legmeglepőbb adata talán az, hogy a hálózati egységek száma 1436 darabra nőtt, holott 2023 végén csupán 1429 fiókban vagy egyéb helyen folyt banki ügyintézés. Úgy tűnik, a legalább másfél évtizede tartó fiókbezárási hullám egyelőre véget ért. 

A háttérben az is állhat, hogy az MNB tavaly januárban kiadott egy rendeletet, amelyben egyrészt az írta elő, hány ATM-et kell fenntartaniuk a bankoknak, másrészt korlátozta a hitelintézetek fiókbezárását. Kizárólag akkor tehetnek ilyet, ha a fiók forgalma két éven át trendszerűen csökken, és a pénztári készpénzes fizetések egy olyan szűk ügyfélcsoportra korlátozódnak, amely a készpénzes automaták használatára zökkenőmentesen átterelhető

A bankok dolgozói létszáma is stabil maradt. A friss MNB-s adat szerint az első negyedévben átlagosan 39 282 fő dolgozott a hitelintézeti szektorban. Ezek jelentős része persze ma már nem bankfióki alkalmazott, hanem egyéb területeken tevékenykedik.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 04. 10., 10:10
Elérhetővé vált a „Fókuszterületi innovációs projektek támogatása” című felhívás következő pályázati szakasza. A konstrukció célja a hazai vállalkozások kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységének erősítése, különös tekintettel a piacképes termékek, technológiák és szolgáltatások létrehozására – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Innovációs Ügynökség.
2026. 04. 10., 07:15
Tovább emelkedett az új építésű lakások ára a fővárosban: 2026 első negyedévében az átlagos négyzetméterár elérte a 2,028 millió forint, miközben a prémium szegmensben már 3,7 millió forint az irányadó. A jelentős kínálatbővülés ellenére a kereslet továbbra is erős, ami folyamatos árfelhajtó hatást gyakorol a piacra – írják az Otthon Centrum szakértői.
2026. 04. 10., 12:10
Szinte mindegyik régiós fővárosban nőtt az az idő, amely egy 50 négyzetméteres használt lakás árának előteremtéséhez szükséges a nettó átlagfizetések alapján; a vizsgált városok közül csak Bukarestben alacsonyabb egy 50 négyzetméteres használt lakás átlagára, mint Budapesten.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az erős női jelenlét a magyar gazdaságban ma már nem kérdés: az OPTEN adatai szerint a cégtulajdonosok 40 százaléka nő, és a szerepük érdemi súlyt képvisel a döntéshozatali folyamatokban. A szerkezet közben átalakul, a női tulajdonosi kör fiatalodik, a több szereplős, női cégek működése stabilabb képet mutat. Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője ebben az epizódban kifejti, hogy a női vállalkozások hogyan erősödtek meg a legnagyobb árbevételi kategóriában is, miközben tavaly már több mint ezer vállalat éves árbevétele lépte át a lélektani egymilliárd forintos határt.
Az örökség Magyarországon illetékmentes lehet – de mi történik, ha a családi vagyon átlépi a határokat? Ha az örökösek külföldön élnek, és más országok szabályait kell követni, akár többszörös adóteher is felmerülhet. Német, francia vagy spanyol példákon keresztül mutatjuk meg, mikor válik igazán bonyolulttá a helyzet, és miért érdemes előre tervezni, ha a családi vagyon nem csak egy országban van. Dr. Hosszú Péter Áron, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda adójogi szakjogásza több mint egy évtizede foglalkozik jelentős vagyonnal rendelkező magánszemélyek magánvagyon-tervezésével. A családi vagyonok védelmére és generációkon átívelő, személyre szabott vagyonstruktúrák kialakítására specializálódott szakember elmagyarázta, hogy milyen megoldásokkal kerülhető el a többszörös illetékfizetés, illetve leghangsúlyosabban az, hogy az örökölt vagyon elaprózódjon és elvesszen. Az ügyvéd ebben az epizódban is hangsúlyozza: a cél olyan jogi megoldások kialakítása, amelyek a család értékeit és hosszú távú működését egyaránt figyelembe veszik.
A Hays Hungary Salary Guide 2026 című riportja szerint tovább romlott a bizalom a magyar munkaerőpiacon: a dolgozók és a cégek többsége borúlátó, a béremelések üteme látványosan lassul, és visszafogottabb létszámtervek körvonalazódnak. Közben jön a bértranszparencia, erősödik a belső képzés és gyorsul az AI használata. Katona Tibor, a Hays kereskedelmi igazgatója a BizniszPlusznak adott interjúban mindezek alapján arról beszél, hogy 2026 a jelek szerint a józan tervezés éve lesz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS