Lakossági lakáshitelezés, 2019. I. félév

2019. 10. 15., 20:14

Dinamikusan bővült a piaci lakáshitelek állománya 2019. június 30-án a lakáshitel-állomány 3488 milliárd forint volt, 4,9 százalékkal (164 milliárd forinttal) nagyobb a 2018. véginél, GDP-hez viszonyított aránya pedig az előző év végi 7,8 százalékról 8,2 százalékra nőtt – tájékozatott a statisztikai hivatal.

A háztartási szektor részére nyújtott hiteleken belül a lakáshitelek állománya közel 58 százalékot tett ki. A hitelállomány bővülése teljes egészében a kedvező feltételekkel elérhető piaci hiteleknek tulajdonítható. Az államilag támogatott hitelek állománya az előző év azonos időszakához képest 7,6 százalékkal csökkent, a támogatás nélküli hiteleké viszont 16 százalékkal nőtt. Ennek hatására a teljes hitelállományon belül az állami támogatás nélküli hitelek aránya egy év alatt 80 százalékról 84 százalékra emelkedett.

A teljes hitelállomány 56 százaléka bankoknál koncentrálódott, 28 százaléka volt jelzáloghitel-intézeteknél, 13 százaléka pedig lakás-takarékpénztáraknál. A takarék- és hitelszövetkezetek által nyújtott hitelek a teljes állomány 3,0 százalékát tették ki 2019 I. félévében. Ezek az arányok nem jeleznek számottevő elmozdulást az előző év azonos időszakihoz képest.

A problémamentes hitelek aránya 2015 óta folyamatosan javul, a 2016. évi 89 százalékról 2018 végére 95 százalékra emelkedett. 2019 I. félévére a teljesítő hitelek aránya megközelítette a 97 százalékot, a nem teljesítő kitettség 3,2 százalékos aránya pedig már kevesebb, mint a korábbi, 2017-ig érvényben lévő minősítési kategóriák (átlag alatti, kétes és rossz minősítések) együttes aránya (4,4 százalék).

Az átstrukturált lakáshitelek a teljesítő hitelek 1,9 százalékát tették ki, miközben ez az arány a nem teljesítő hitelek esetében 31 százalék volt (utóbbi esetben csaknem minden harmadik hitel átstrukturált). A nem teljesítő hitelek száma 2019 közepére az előző év végi 34 ezerről 21 ezerre csökkent.

Ötödével nőtt az átlagos engedélyezett hitelösszeg

2019 I. félévében 50 ezer lakáshitelt engedélyeztek, 460 milliárd forint értékben. 2018 azonos időszakához képest az engedélyezett hitelek száma 5,3 százalékkal mérséklődött, ugyanakkor összegük 14 százalékkal emelkedett. Az egy engedélyezésre jutó átlaghitel összege 2019. június végére elérte a 9,1 millió forintot, ami 1,5 millió forinttal több, mint 2018 I. félévében.

2019 első hat hónapjában több mint negyedével kevesebb államilag támogatott lakáskölcsönt engedélyeztek, összegük azonban emelkedett: az átlagos hitelösszeg az egy évvel korábbi 7,1 millió forintról 10,2 millió forintra nőtt. Hasonló folyamat játszódott le az állami támogatás nélküli hitelezésben is, ahol a 2,8 százalékkal kevesebb lakáshitel átlagos összege 7,7 millió forintról 9,0 millió forintra emelkedett. 2019 I. félévében a hitelintézetek nem engedélyeztek devizaalapú lakáshitelt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2022. 08. 10., 11:53
Elindult a megújult Széchenyi Kártya MAX program, a konkrét hitelkérelmek benyújtására is megnyílt a lehetőség. A hiteleket a köztartozásmentes, legalább egy teljes lezárt éves működési múlttal rendelkező kis- és középvállalkozások igényelhetik – hívja fel a figyelmet az RSM Hungary.
2022-08-13 09:45:00
Egy müncheni söröző vendégei napraforgóolajjal is fizethetnek a „folyékony kenyérért”, így nem kerül veszélybe a betevő rántott szelet sem.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 07. 26., 10:30
epizód: 2022 / 8   |   hossz: 20:30
Milyen új utakat nyitott az internet a csalók előtt? Hogyan azonosíthatjuk vállalkozóként az átverési kísérleteket? Mikor kell szakértőhöz, esetleg egyenesen a rendőrséghez fordulnunk? És mitől menthet meg bennünket egy kis önképzés? Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd olyan céges csalásokra is felhívja a figyelmet, amelyek még a hozzáértők előtt sem feltétlenül nyilvánvalóak.
2022. 06. 26., 09:15
epizód: 2022 / 7   |   hossz: 21:02
Milyen volt a Hannoveri Technológiai Kiállítás és Vásár a Covid után, de háborús időben? Hol tart az ipar 4.0 napjainkban, melyek a digitalizáció legfontosabb új irányai? Mit jelent a virtuális üzembe helyezés? Hogyan hat az automatizálás a munkaerő-piacra? Hogyan szimulálható a Marsra szállás? Mit jelent Európa egyik legnagyobb ipavállalatának, hogy kivonul az orosz piacról, ahol 1851 óta jelen volt? A kérdésekre Jeránek Tamás, a Siemens Zrt. vezérigazgatója válaszol.
2022. 06. 13., 06:35
epizód: 2022 / 6   |   hossz: 19:01
A kamerás megfigyelés csak „célhoz kötött” lehet, de a célok meghatározásakor is körültekintően kell eljárni – hívja fel a figyelmet dr. Szabó Gergely ügyvéd. A Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda irodavezető partnerét a munkavállalók megfigyelésére, a kamerák elhelyezésére vonatkozó szabályokról, az élőképekre vonatkozó speciális előírásokról és a technika fejlődés nyújtotta lehetőségek jogi korlátairól kérdeztük.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS