Lakossági lakáshitelezés, 2019. I. félév

2019. 10. 15., 20:14

Dinamikusan bővült a piaci lakáshitelek állománya 2019. június 30-án a lakáshitel-állomány 3488 milliárd forint volt, 4,9 százalékkal (164 milliárd forinttal) nagyobb a 2018. véginél, GDP-hez viszonyított aránya pedig az előző év végi 7,8 százalékról 8,2 százalékra nőtt – tájékozatott a statisztikai hivatal.

A háztartási szektor részére nyújtott hiteleken belül a lakáshitelek állománya közel 58 százalékot tett ki. A hitelállomány bővülése teljes egészében a kedvező feltételekkel elérhető piaci hiteleknek tulajdonítható. Az államilag támogatott hitelek állománya az előző év azonos időszakához képest 7,6 százalékkal csökkent, a támogatás nélküli hiteleké viszont 16 százalékkal nőtt. Ennek hatására a teljes hitelállományon belül az állami támogatás nélküli hitelek aránya egy év alatt 80 százalékról 84 százalékra emelkedett.

A teljes hitelállomány 56 százaléka bankoknál koncentrálódott, 28 százaléka volt jelzáloghitel-intézeteknél, 13 százaléka pedig lakás-takarékpénztáraknál. A takarék- és hitelszövetkezetek által nyújtott hitelek a teljes állomány 3,0 százalékát tették ki 2019 I. félévében. Ezek az arányok nem jeleznek számottevő elmozdulást az előző év azonos időszakihoz képest.

A problémamentes hitelek aránya 2015 óta folyamatosan javul, a 2016. évi 89 százalékról 2018 végére 95 százalékra emelkedett. 2019 I. félévére a teljesítő hitelek aránya megközelítette a 97 százalékot, a nem teljesítő kitettség 3,2 százalékos aránya pedig már kevesebb, mint a korábbi, 2017-ig érvényben lévő minősítési kategóriák (átlag alatti, kétes és rossz minősítések) együttes aránya (4,4 százalék).

Az átstrukturált lakáshitelek a teljesítő hitelek 1,9 százalékát tették ki, miközben ez az arány a nem teljesítő hitelek esetében 31 százalék volt (utóbbi esetben csaknem minden harmadik hitel átstrukturált). A nem teljesítő hitelek száma 2019 közepére az előző év végi 34 ezerről 21 ezerre csökkent.

Ötödével nőtt az átlagos engedélyezett hitelösszeg

2019 I. félévében 50 ezer lakáshitelt engedélyeztek, 460 milliárd forint értékben. 2018 azonos időszakához képest az engedélyezett hitelek száma 5,3 százalékkal mérséklődött, ugyanakkor összegük 14 százalékkal emelkedett. Az egy engedélyezésre jutó átlaghitel összege 2019. június végére elérte a 9,1 millió forintot, ami 1,5 millió forinttal több, mint 2018 I. félévében.

2019 első hat hónapjában több mint negyedével kevesebb államilag támogatott lakáskölcsönt engedélyeztek, összegük azonban emelkedett: az átlagos hitelösszeg az egy évvel korábbi 7,1 millió forintról 10,2 millió forintra nőtt. Hasonló folyamat játszódott le az állami támogatás nélküli hitelezésben is, ahol a 2,8 százalékkal kevesebb lakáshitel átlagos összege 7,7 millió forintról 9,0 millió forintra emelkedett. 2019 I. félévében a hitelintézetek nem engedélyeztek devizaalapú lakáshitelt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-24 12:10:00
A világ legnagyobb elektromos autógyártójának számító, kínai BYD szegedi óriásberuházásával immár véglegessé vált, hogy hazánk hosszú idő óta először nem kullogni fog az események után, hanem diktálni fogja egy nagy globális technológiai forradalom tempóját – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a vállalat február 23-i autóátadó ünnepségén.
2024-02-23 15:10:00
A Credipass és a Duna House szakértői górcső alá vették a fővárosi ingatlan- és albérlet árakat és kiszámolták, hogy mikor éri meg saját ingatlant vásárolni a jelenlegi támogatási rendszerben.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS