Lakáshitelezés: a legfontosabb adatok

2019. 04. 17., 16:06

2018. december 31-én a lakáshitel-állomány 3324 milliárd forint volt, 10,3 százalékkal (309 milliárd forinttal) nagyobb a 2017. véginél, miközben a GDP-hez viszonyított aránya az egy évvel korábbival megegyező maradt (7,9 százalék) – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

2014 végén a lakáshitel-állomány 52 százalékát még a devizaalapú lakáshitelek tették ki, ami a devizahitelek forinthitelre váltása után 2015 decemberére 0,2 százalékra, 6,8 milliárd forintra esett vissza. Utóbbi érték azóta tovább csökkent, 2018 végére már csak 3,5 milliárd forintot tett ki.

2010 és 2016 között évről évre kisebb lett a teljes hitelállomány összege. 2017 végére a tendencia megfordult, és a növekedés 2018-ban is folytatódott: bár mértéke elmarad a 2002–2010 közötti látványos felfutástól, megközelíti a 2014-es értéket. Eközben a teljes hitelállományon belül az állami támogatás nélküli hitelek aránya a 2017. végi 79 százalékról tovább nőtt, és meghaladta a 82 százalékot.

A teljes hitelállomány 56 százaléka bankoknál koncentrálódott, 28 százaléka volt jelzáloghitel-intézeteknél és 13 százaléka lakás-takarékpénztáraknál. A takarék- és hitelszövetkezetek által nyújtott hitelek a teljes állomány 3,4 százalékát tették ki 2018 végén. Az arányok nem jeleznek számottevő elmozdulást a 2017. végihez képest.

2018-tól megváltozott a lakáshitelek minősítése, az eddigi kategóriákat (problémamentes, külön figyelendő, átlag alatti, kétes, rossz) felváltotta a teljesítő kitettség és a nem teljesítő kitettség kategóriája. Az új fogalmi rendszerben megjelenik az átstrukturálás szempontja is, vagyis az, hogy az eredeti fizetési feltételekhez képest szükségessé vált-e a megállapodás módosítása.

A problémamentes hitelek aránya 2015 óta folyamatosan javult, 2016- ban 86 százalékról 89 százalékra emelkedett, 2017-re elérte a 93 százalékot. A külön figyelendő és az átlag alatti minősítésű hitelek részesedése együttesen több mint 2 százalékponttal, 2,9 százalékra csökkent. A kétes vagy rossz minősítésű hitelek együtt 4,0 százalékot tettek ki, arányuk szintén több mint 2 százalékponttal mérséklődött.

A 2018-as új minősítési kategóriák alapján a teljesítő hitelek aránya elérte a 95 százalékot, ez lefedi a 2017-es problémamentes hitelek arányát (93 százalék), a nem teljesítő kitettség 5,1 százalékos aránya pedig lényegében követi az átlag alatti, kétes és rossz minősítések együttes arányát (4,4 százalék). Az átstrukturált lakáshitelek a teljesítő hitelek 1,4 százalékát tették ki, miközben ez az arány a nem teljesítő hitelek esetében 33 százalék volt (ez utóbbi esetben minden harmadik hitel átstrukturált).

A korábbi minősítési kategóriák szerint 2017 decemberére 16 ezer hiteladós törlesztési késedelme volt 31–60 nap közötti, 29 ezer adósé 61 nap fölötti, a 2018-tól alkalmazott új besorolás szerint pedig a nem teljesítő hitelek száma 34 ezer volt.

Az engedélyezett lakáshitelek összege egyharmadával nőtt

2018-ban az engedélyezett hitelek száma 13 százalékkal, összege egyharmaddal nőtt a megelőző évhez képest. Az egy engedélyezésre jutó átlaghitel összege 2018-ban elérte a 7,9 millió forintot, ami 1,2 millió forinttal több, mint 2017-ben.

A hitelezés az év folyamán is bővült: az év első felében 53 ezer lakáshitelt engedélyeztek, összességében 404 milliárd forint értékben, míg a II. félévben ennél közel 1700-zal (3,2 százalékkal) és 45 milliárd forinttal (11 százalék kal) többet.

2018-ban az engedélyezett lakáscélú hitelek számának 8,4, összegének 7,8 százaléka volt államilag támogatott, arányuk az előző évihez képest csökkent, akkor 14, illetve 15 százalékot tett ki. 2017 óta az államilag támogatott hitelek száma közel egyharmaddal, összege 29 százalékkal mérséklődött, ezalatt a támogatás nélküli hitelek száma közel 17 ezerrel (20 százalékkal), összege 238 milliárd forinttal (43 százalékkal) emelkedett. A hitelintézetek jelentése szerint 2018-ban sem volt számottevő a devizaalapú lakáshitelek engedélyezése.

2018 II. félévében a lakáshitelezésben a bankok, a jelzáloghitel-intézetek és a takarék- és hitelszövetkezetek részesedése jelentősen nem változott, a lakás-takarékpénztáraké, kismértékben nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Az év második felében az engedélyezett lakáscélú hitelek összegének 52 százalékát bankok, a jelzáloghitel-intézetek 26 százalékát adták. A lakás-takarékpénztárak részesedése ez idő alatt 18 százalékről 20 százalékra nőtt.

A legtöbb hitelt használt lakásokra vették fel

2018 folyamán közel 109 ezer lakáshitelt folyósítottak, összesen 823 milliárd forint értékben. Az előző évhez képest a hitelek száma több mint 4 ezerrel (4,1 százalékkal), összege 218 milliárd forinttal (36 százalékkal) nőtt.

A lakáshitelezésben továbbra is a használt lakások vásárlása dominált, tíz folyósított lakáshitelből 7 ezt a célt szolgálta (tíz folyósításra 6 jutott). 2018-ban a használtlakás-vásárláshoz folyósított hitelek összege 596 milliárd forintra bővült, 35 százalékkal többre, mint egy évvel korábban.

2017-hez képest az építéshez nyújtott hitelek száma 4,8, összegük 17 százalékkal nőtt. Az átlagos hitelösszeg 500 ezer forinttal, 4,8 millió forintra emelkedett. Ennél gyorsabban nőttek az újlakás-vásárláshoz nyújtott hitelek, számuk közel egyharmaddal, összegük majdnem a duplájára. Az egy új lakás vásárlására folyósított hitel összege ennek megfelelően egy év alatt 7,6 millióról 11 millió forintra nőtt. Az új lakások építésére vagy vásárlására folyósított hitelek összege együttesen megközelítette a használtlakás-vásárlásra felvett hitelösszeg egynegyedét.

2018-ban a használtlakás-vásárlásra folyósított hitelek és a használtlakás-tranzakciók éves számának összevetése alapján a lakáshitelből megvalósuló vásárlások aránya meghaladja a 40 százalékot.

A korszerűsítési, bővítési hitelek száma 2018-ban 1533-mal (11 százalékkal), összegük 8,8 milliárd forinttal (negyedével) nőtt az egy évvel korábbihoz képest, miközben az átlagos hitel értéke 2,6 millióról 2,9 millió forintra emelkedett.

Az említett főbb hitelcélok mellett a hitelkiváltások száma kismértékben (2 százalékkal), összege közel egyharmaddal nőtt az előző év azonos időszakához mérten, mialatt átlagos összegük szintén emelkedett. 2018-ban egy igénylőre átlagosan – a 2017. évi 4,4 millió forinttal szemben – 5,7 millió forint jutott.

A 2017-ben folyósított lakáscélú hitelek átlagos futamideje 14,8 év volt, 2018 végére 15,3 évre emelkedett. A lakásépítési hitelek futamideje a leghosszabb, elérte a 17,5 évet, ezt az új lakás vásárlásoz kapcsolódó hitelek követik (17,4 év), de a futamidő a használt lakások hiteleinél is meghaladta a 15 évet. 2001 és 2016 között az új és a használt lakások hiteleinek futamideje közötti különbség csökkent, majd 2017 végére két évre emelkedett. 2018-ra az eltérés mérséklődött.

A szabályozási környezet ösztönzi a lakáshitelezést

A 2011-ben létrehozott Nemzeti Eszközkezelő (NET Zrt.) a nem teljesítő hitelek felszámolása révén hozzájárult a lakáshitelezés bővüléséhez. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 2013 és 2018 között a Nemzeti Eszközkezelő 33 494 fedezeti lakóingatlant vásárolt meg, ezen belül 2018-ban 1348-at. A NET Zrt 2018 decemberétől beszüntette a lakóingatlanok átvételét. (Fedezeti lakóingatlan: a lakáshitel-szerződésből eredő hiteltartozás biztosítására jelzálogjoggal terhelt lakóingatlan, amennyiben a lakáshitel-szerződésből eredő lejárt tartozás megfizetése tekintetében több mint 90 napos késedelem áll fenn.)

A lakáshitelezési piac alakulása szempontjából kiemelt jelentőségű a 2016 elején elindított otthonteremtési program, amelynek legfontosabb elemeit a bővített CSOK, a lakásépítési áfa csökkentése, az áfa-visszaigénylés lehetősége és az államilag támogatott hitel jelentik.

2018-ban a hitelintézetek által folyósított családi otthonteremtési támogatások száma 7,2 százalékkal (31 202-ra), összegük 1,8 százalékkal (71,3 milliárd forintra) nőtt 2017-hez képest. A támogatásokat elsősorban használt, másodsorban új lakásokra vették igénybe (az esetek 61, illetve 37 százalék ában). A folyósított összegek megoszlását tekintve az arány eltolódik a nagyobb értékű újlakás-támogatások felé: a teljes összeg 39 százalékát fordították használt, 61 százalékát új lakásra. Az egy folyósításra jutó átlagos összeg használt lakás vásárlása esetén 1,4 millió, új lakás építésekor 2,7 millió, új lakás vásárlásakor pedig 6 millió forint volt. A lakásbővítésre igénybe vett támogatások számának előfordulása csekély (1,2 százalék), átlagos összegük 800 ezer forintot tett ki.

A CSOK összegének több mint 85 százalékát bankok folyósították, jelzáloghitel-intézeteken keresztül az összeg 1,1, takarék- és hitelszövetkezeteken át 13 százaléka jutott el az igénylőkhöz.

KSH

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-14 22:30:00
A Napenergia Plusz program folytatása mellett még az idén pályázatot írnak ki azok számára, akik a korábbi elszámolás mellett telepítettek napelemet, ám kiestek a tízéves szaldós időszakból – jelentette be az energiaügyi miniszter.
2024-04-13 13:10:00
Már nem az energia- vagy az alapanyagárak jelentik a fő nehézséget a hazai családi vállalatok számára. Az egyelőre még mérsékelten növekvő bevétel-várakozások mellett a magas infláció és a növekvő bérek kifizetése jelent egyre nagyobb kihívást – erről számoltak be a cégek a K&H családi vállalatok klub alkalmával.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS