Lakáshitelezés 2019: a legfontosabb adatok

2020. 04. 22., 16:45

2019. december 31-én a lakáshitel-állomány 3632 milliárd forint volt, 308 milliárd forinttal nagyobb a 2018 véginél – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

Bővült a piaci lakáshitelek állománya

2019. december 31-én a lakáshitel-állomány 3632 milliárd forint volt, 9,3 százalékkal (308 milliárd forinttal) nagyobb a 2018 véginél. A lakáshitelek állománya a háztartási szektor részére nyújtott hiteleken belül közel 55 százalékot tett ki, GDP-hez viszonyított aránya az egy évvel korábbival megegyező maradt (7,8 százalék).

Az év első felében a hitelállomány bővülése elsősorban a kedvező feltételekkel elérhető piaci hiteleknek tulajdonítható. Az év második felében ugrásszerűen bővült a támogatott hitelek kihelyezése, ez azonban a teljes hitelállomány alakulásában még nem játszott meghatározó szerepet.

2018 végéhez képest az államilag támogatott hitelek állománya 1,2 százalékkal, a támogatás nélküli hiteleké 11 százalékkal nőtt. Ennek hatására az év folyamán az állami támogatás nélküli hitelek aránya 82-ről 84 százalékra emelkedett a teljes hitelállományon belül.

A problémamentes hitelek aránya 2015 óta folyamatosan javult, a 2016. évi 89 százalékról 2019-ben 97 százalékra emelkedett.

2019 végére a teljesítő hitelek aránya meghaladta a 97 százalékot, a nem teljesítő kitettség 2,7 százalékos aránya pedig javulást mutatott az egy évvel korábbi állapothoz képest (5,1 százalék). A nem teljesítő hitelek száma 2019 végére az előző év végi 34 ezerről 18 ezerre csökkent. 2019-ben az átstrukturált lakáshitelek a teljesítő hitelek 0,8 százalékát tették ki, a nem teljesítő hitelek 29 százalékában történt átstrukturálás.

Nőtt az átlagos engedélyezett hitelösszeg

2019-ben 97 ezer lakáshitelt engedélyeztek, 907 milliárd forint értékben. 2018 azonos időszakához képest az engedélyezett hitelek száma 11 százalékkal mérséklődött, ugyanakkor összegük 6,3 százalékkal emelkedett. Az egy engedélyezésre jutó átlaghitel összege 2019 december végére elérte a 9,4 millió forintot, amely 1,5 millió forinttal több, mint 2018 végén.

A vizsgált időszakban több intézkedés is hozzájárult a támogatott lakáshitelezés bővüléséhez:

  • 2018 végétől emelkedett az új lakáshoz igénybe vehető családi otthonteremtési támogatás (csok) összege, és ekkor bővült a jogosultak köre is.
  • 2019 júliusától használt lakások vásárlásához is elérhető lett a csok hitel, és megszűnt a 35 milliós értékhatár, ezzel a támogatott hitel a nagyvárosi igénylők szélesebb köre számára vált elérhetővé. Ugyanekkor elindult a falusi csok is, mely együttesen kínál támogatott hitelt lakásvásárlásra és -felújításra.

Mindezek hatására a 2019. év folyamán közel kétötöddel több államilag támogatott lakáskölcsönt engedélyeztek, miközben összegük majdnem duplájára emelkedett: az átlagos hitelösszeg az egy évvel korábbi 7,4 millióról 10,1 millió forintra nőtt. Az állami támogatás nélküli hitelek száma 15 százalékkal csökkent, ugyanakkor átlagos összegük 2018-hoz képest 7,9 millióról 9,3 millió forintra emelkedett.

2019-ben a hitelintézetek nem engedélyeztek devizaalapú lakáshitelt.

A legtöbb hitelt használtlakás-vásárlásra vették fel

2019 folyamán több mint 147 ezer lakáshitelt folyósítottak, összesen 876 milliárd forint értékben. A folyósított hitelek száma több mint egyharmaddal, összege 6,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakihoz képest.

  • lakáshitelezésben továbbra is a használt lakások vásárlására fordított hitelek domináltak, a folyósított hitelek több mint fele ezt a célt szolgálta. 2019-ben a használtlakás-vásárláshoz folyósított hitelek száma közel egynegyedével bővült egy év alatt. Az átlagos hitelösszeg az egy évvel korábbi 8,9 millióról 7,2 millió forintra csökkent.
  • Az építéshez nyújtott hitelek száma kétötödével, összegük közel egynegyedével nőtt 2018-hoz képest. Az átlagos hitelösszeg 600 ezer forinttal, 4,2 millió forintra csökkent. Az újlakás-vásárláshoz nyújtott hitelek száma 42 százalékkal, összesített értéke 29 százalékkal bővült. Erre a célra átlagosan 9,9 millió forint hitelt folyósítottak, ez az egy évvel korábbinál 1,1 millió forinttal kevesebb. 2019-ben nőtt az új lakásokhoz kapcsolódó hitelezés súlya. Az új lakások építésére és vásárlására folyósított hitelek összesített értéke megközelítette a használtlakás-vásárlásra fordított hitelek összegének egyharmadát, szemben a megelőző év egynegyedet kitevő arányával.
  • A korszerűsítési, bővítési hitelek száma 2019-ben 62 százalékkal, összesített értéke 13 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, miközben az átlagos hitel összege 2,9 millióról 2 millió forintra csökkent.
  • Az említett főbb hitelcélok mellett a hitelkiváltások száma több mint duplájára, összegük pedig tizedével nőtt az előző év azonos időszakához mérten, miközben az átlagos hitelösszeg (2,9 millió forint) a felére esett vissza.

KSH

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.
2024-03-28 16:10:00
A NAV a digitális megoldásaival szinte azonnal lát mindent, és szinte azonnal közbe is tud avatkozni. Az adóhatóság beavatkozásának két iránya van: vasszigorral fellépni a tudatos adókijátszók ellen, illetőleg támogatni a nem szándékosan tévesztő, alapvetően jogkövető adózókat.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS