Konszolidáció és jelentős befektetői étvágy jellemzi a régiós bankpiacokat

2019. 12. 06., 14:00

Számos régiós bankpiac telített olyan alacsony piaci részesedésű bankokkal, amelyek nem képesek a hatékony méretgazdaságosság fenntartására hosszú távon – olvasható a Deloitte felméréseiből.

A gazdaság várható lassulása nagyobb nyomást helyez majd ezekre a pénzintézetekre, így a tranzakciók növekvő számának köszönhetően a konszolidációs trend felgyorsulni látszik, azaz a Közép- és Kelet-európai banki piacon a tranzakciós aktivitás növekedése várható – derül ki a Deloitte két, most megjelent régiós banki piacokat vizsgáló felméréséből.

Fellendül a régiós banki konszolidáció

A közép- és kelet-európai és balti térség bankszektorának teljesítménye továbbra is biztató. Stabil tőkemegfelelési mutatók jellemezték a 15 ország bankpiacait (átlagosan 20 százalék fölött), míg a nem teljesítő hitelek aránya és mértéke tovább csökkent. A bankszektor jövedelmezősége számos országban különösen magas, történelmi szintre emelkedett, a sajáttőke-arányos nyereség átlagosan 11% volt és mind a 15 ország bankszektora pozitív eredménnyel zárta a tavalyi évet. Ezen pozitív tendenciákat jelentősen támogatta a stabil gazdasági növekedés – a tényleges GDP növekedés 2018-ben 3,9 százalékos volt –, a javuló munkaerőpiaci körülmények és az intenzív hitelezési tevékenység.

A folyamatos digitális átalakulás mellett a bankszektorban tapasztalható másik meghatározó tendencia a bankpiaci konszolidáció, amelyet az eladási oldalon az alapvető stratégiai fókuszba nem illeszkedő egységek értékesítése irányított; a vételi oldalon pedig az akvizíciók révén a méretgazdaságosság és hatékonyság növelése volt a cél. Számos régiós bankpiacon tapasztalható az alacsony piaci részesedésű bankok magas részaránya, amely megnehezíti a hatékony méretgazdaságosság kiaknázását. A gazdaság várható lassulása nagyobb nyomást helyez az alacsonyabb hatékonysággal működő bankokra, a tranzakciók növekvő számának köszönhetően a konszolidációs trend felgyorsulni látszik.

A régiós banki tranzakciós piac aktív szakértői résztvevőjeként azt tapasztaljuk, hogy mind az eladói, mind a vevői oldalon megvan a stabil tranzakciós elképzelés és a felvásárlók jelentős pénzügyi tartalékokkal rendelkeznek. A fentiek tükrében a közép- és kelet-európai banki piacon további tranzakciós aktivitás növekedés várható. 

A felmérés további megállapításai:

  • A tranzakciók számát tekintve a régiós banki fúziók és felvásárlások legaktívabb piacai a Közép- és Kelet-európai régióban 2015 és 2019 szeptembere között Ukrajna (14 tranzakció), Szerbia (11), Lengyelország (10), Románia (10), és Magyarország (8) voltak.
  • A régióban a legaktívabb felvásárló a magyar OTP Bank volt (8 tranzakcióval), amelyet a lengyel állam követ, 2015 óta 4 felvásárlást hajtott végre a PZU-n és az Alior Bankon keresztül.
  • Legaktívabb eladók a régióban a Société Générale (6 tranzakció), a Raiffeisen (5 tranzakció) és a görög bankok voltak: a Piraeus Bank, a National Bank of Greece, az Alpha Bank és az Eurobank együttesen 12 bankot adtak el 2015 és 2019 szeptembere között.

„Számos nemrégiben létrejött ügyletet közelről végig követve azt tapasztaltuk, hogy mind az eladói, mind a vevői oldalnak megvannak a konkrét elképzelései. A felvásárlók jelentős pénzügyi tartalékokkal rendelkeznek, míg egyes eladók tisztában vannak a jövőbeli piaci korlátjaikkal és a méltányos áru tranzakciókra törekednek. A korábbiakban részletezett dinamikák tükrében a Közép- és Kelet-európai banki fúziós és felvásárlási piacon az elkövetkező időben is stabil tranzakciós aktivitás várható” – mondta Bíró Balázs, a Deloitte közép-európai régiójának pénzügyi tanácsadási üzletágának vezető partnere

Változatos nem teljesítő hitelpiacok a KKE régióban

A nem teljesítő eszközök csökkenő tendenciája tovább folytatódott a közép-kelet-európai régió szinte minden országában. A stabil makrogazdasági környezet, a szabályozói és politikai figyelem, valamint a bankok kockázatcsökkentési törekvése együttesen járulnak hozzá az NPL állományok csökkenéséhez.

Jelentős tranzakciós aktivitás jellemezte a régiós nem teljesítő hitelpiacokat 2018-ban és 2019-ben, a még mindig erős befektetői étvágynak köszönhetően. Továbbra is a befektetők azon csoportja volt aktív a régióban, melyek kiépítették követeléskezelői infrastruktúrájukat és rendelkeznek követeléskezelői tapasztalattal a régióban. A nem teljesítő hitelek csökkenéséhez a „hagyaték” NPL állományok fokozatos leépítése mellett hozzájárul az is, hogy csökken az újonnan képződő nem teljesítő hitelek állománya, valamint a fokozott befektetői érdeklődés a megnövekedett hozamelvárások következtében.

A 2017. évi mérsékelt tranzakciós aktivitást követően, 2018-ban – nyilvánosan hozzáférhető adatok alapján – a lezárt hitelportfólió tranzakciók nominális értéke megközelítette a 6 milliárd eurót. Lengyelország, Magyarország és Románia mindegyikében jelentős, 1 milliárd eurót meghaladó értékben cseréltek gazdát NPL portfóliók 2018-ban. Az eladói oldalt tekintve kedvezően alakult a portfóliók árazása, alapvetően a befektetők alacsonyabb hozamvárakozásainak és a rendelkezésre álló olcsó forrásnak köszönhetően. A portfóliók árazását tovább növelte a szűkülő kínálat következtében jelentkező verseny a keresleti oldalon.

A felmérés kiemelt megállapításai:

  • A nem teljesítő hitelportfóliók értékesítése 2018-ban is az egyik meghatározó kockázatcsökkentési eszköz volt a közép-kelet-európai bankszektorban.
  • Az NPL ráták trendszerűen csökkennek az egyszámjegyű sávba, illetve közelítik a válságot megelőző szinteket a közép-kelet-európai régióban. A nem teljesítő hitelek aránya mindössze három országban haladta meg a 10 százalékos szintet 2018 végén: Albánia (11,8 százalék), Horvátország (12,1 százalék) és Ukrajna (54,0 százalék).
  • Az érett régiós piacokon a „non-core” eszközök (teljesítő és alulteljesítő hitelek) kereskedelmének fellendülését várjuk. A jelentős vállalati NPL portfóliók fokozatos csökkenését követően megjelennek a piacon az egyedi vállalati nem teljesítő és alulteljesítő ügyletek. Ez összhangban áll az aktuális szabályozói törekvésekkel is, melyek célja a nem teljesítő portfóliók felépülésének megelőzése.
  • Ezekben az országokban a másodlagos NPL piacok aktivitásának növekedésére lehet számítani, amit a követeléskezelői szektor kisebb szereplőinek várható konszolidációja hajt.
  • Rövid távon a bankszektorbeli eszközök minőségének átfogó vizsgálata további tranzakciókat eredményezhet Bulgáriában és Horvátországban.
Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-26 20:10:49
A Veszprém Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara megtartotta hagyományos Gazdasági Évnyitó rendezvényét, amelyen dr. Pogátsa Zoltán közgazdász és Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója tartott előadást, továbbá a VOSZ Veszprém Vármegyei Szervezete és a VKIK együttműködési megállapodását is aláírták.
2024-02-26 19:10:00
A 2023-as év minimális cégszámcsökkenéssel zárult az építőiparban. Az alapítások száma mélypontra, ötezer alá csökkent, míg a megszűnések száma ötezer fölé emelkedett. Az építőipari szektorban tevékenykedő egyéni vállalkozások többsége kivárt, minden hatodik vállalkozó ideiglenesen felfüggesztette tevékenységét.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS