Kaotikus lehet a hitelmoratórium vége

2021. 05. 04., 19:00

Ha a jogszabályi környezet nem változik, a hitelmoratóriumban résztvevő cégek fizetési haladéka jóval hamarabb járhat le, mint ahogy a vállalkozás működése, jövedelemtermelő képessége helyreállna. Ráadásul a közelgő, június 30-i dátum egyszerre érinti majd az összes, a moratóriumot igénybevevő hazai céget, amire a banki kapacitásokat sem biztos, hogy fel lehet készíteni. Könnyen lehet, hogy a határidő vége egyben egy rövid, de kaotikus időszakot is hoz a hazai pénzintézetek jelentős részénél.

  • Ha a jogszabályi környezet nem változik, a hitelmoratóriumban résztvevő cégek fizetési haladéka jóval hamarabb járhat le, mint ahogy a vállalkozás működése, jövedelemtermelő képessége helyreállna. Ráadásul a közelgő, június 30-i dátum egyszerre érinti majd az összes, a moratóriumot igénybevevő hazai céget, amire a banki kapacitásokat sem biztos, hogy fel lehet készíteni. Könnyen lehet, hogy a határidő vége egyben egy rövid, de kaotikus időszakot is hoz a hazai pénzintézetek jelentős részénél.

„Kérdőíves felmérésünk alapján a moratórium hatására felszabaduló összeget a vállalati adósok elsősorban munkavállalóik bérének kifizetésére, illetve egyéb, likviditáshiányos helyzetük orvoslására használták fel. Június 30-ig, a moratórium végéig korántsem biztos, hogy minden, a moratóriumban résztvevő cég működése helyre tud állni annyira, hogy a korábbi feltételekkel folytassák a törlesztést” – figyelmeztetett Börcsök Péter, a CFI Hungary igazgatója.

Egyelőre nem látszik, hogy a kormányzat meghosszabbítja-e a moratóriumot, és mivel nem tudni pontosan, hogy mekkora az érintett vállalkozások köre, az sem egyértelmű, hogy ez indokolt lenne-e. Az viszont biztos, hogy amelyik cégnek hamarosan újra megjelenik majd a könyvelésében a törlesztőrészlet, annak érdemes rá felkészülnie.

Mivel alig két hónap van a határidőig, egy új banknál a hitelfolyósítással járó procedúra a tapasztalatok szerint már nem fér bele a hátralévő időbe. Azok a vállalkozások, akiknek júniust követően még gondot jelenthet a korábbi hitel újbóli törlesztése, akkor járnak el a legbölcsebben, ha saját bankjukkal egyeznek meg a folytatásról, ahogy ezt maga a vonatkozó jogszabály is ösztönzi – mutatott rá a szakember. A bankoknak is érdeke ügyfeleik stabilitása, különösen a komolyabb összegű hitelek esetében, ezért nyitottak lehetnek a korábbi szerződés módosítására, bár ez természetesen függ az adós körülményeitől, törlesztőképességétől is.

Börcsök Péter elmondta: „Ha megkapom a bankomtól a hitelszerződés-módosítási ajánlatot, nem kell szükségszerűen elfogadni és aláírni azt, várhatok vele, figyelve az ajánlat érvényességi idejére. Ez jó stratégia lehet, ameddig eldől, hogy a kormány meghosszabbítja-e a moratóriumot vagy sem. Ha van hosszabbítás, azzal élek, ha nincs, akkor van egy, a korábbinál kedvezőbb, a vállalkozás aktuális helyzetéhez igazított szerződésem, ami még akkor is jó megoldás lehet, ha egyébként kitolják a június 30-i határidőt. Ugyanakkor a módosított szerződésnek a bank részéről feltétele is lehet, hogy az adós ne éljen az újabb hosszabbítás lehetőségével.”

A kkv-szektorban gyakori – mutatott rá az igazgató – hogy nem készülnek részletes üzleti tervek, így nem is tudják pontosan, hogy az újrainduló törlesztések milyen hatással lesznek az életükre, ki tudják-e majd gazdálkodni a várható bevételekből vagy sem. Most érdemes lépnie az érintett vezetőknek, és nem felkészületlenül megvárni a moratórium leteltét, amely után likviditási gondok léphetnek fel.

Lehet ugyan arra számítani, hogy a bankoknak nem lesz kapacitása egyszerre kezelni a számos problémás hitelt és biztosítékot, így előfordulhat, hogy a zavaros helyzet további néhány hét vagy hónap haladékot jelent. Erre építeni azonban már veszélyes hazárdjáték, aminél az előrelátás mindenképp jobb megközelítés – tette hozzá a szakember.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-16 09:10:00
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS