Jó lehetőségeket lát az Erste Bank a hazai borpiacon

2020. 03. 09., 12:15

Az Egri Borműhellyel is a borvidék fejlesztését célzó együttműködési megállapodást írt alá az Erste Bank. A pénzintézet tavaly 10 százalékkal növelte borpiaci portfólióját, miközben az agrárfinanszírozás a piaci átlagot meghaladó mértékben bővült, és a bank idén is jelentős növekedést tervez a területen.

Az Erste úgy látja, idén felgyorsul az agráriumban az árak emelkedése, miközben a mezőgazdaság teljesítménye tovább növekedhet, a borpiacon pedig a mennyiségi értékesítés helyét a magasabb hozzáadott értéket tartalmazó termékek veszik át.

A szekszárdi után az egri borvidék fejlesztését is támogatja az Erste Bank, a pénzintézet a két termőterület „csatájára”, a BorJour Bikavér Párbajra időzítette a megállapodás aláírását az Egri Borműhellyel. A megállapodás értelmében az Erste Bank – csakúgy, mint Szekszárd esetében – kapcsolataival, szakértelmével, stabil, rugalmas és gyors munkával járul hozzá a borvidék fejlődéséhez és népszerűsítéséhez. Az Erste nem csak saját rendezvényein mutatja be a borrégiók pincészeteit és azok kínálatát, de a fejlesztési döntéseket is segíti. A pénzintézet szakértői ott állnak a borászok mellett, és többek között személyes konzultációkkal, középtávú előrejelzésekkel, elemzésekkel segítik munkájukat.

Az Egri Borműhely Egyesületet 2018-ban hozta létre tíz borászat azon gondolat mentén, hogy egymással összefogva messzebbre jutnak el és érhetnek el eredményeket a borvidék ismertségének növelésében. Azóta nem csak szakmai konferenciákon, de az Egri Bor Most nevet viselő közösségi oldalaikon is népszerűsítik a régiót és borait, valamint tavaly létrehozták az Eger Borvidék Palackot: az 1552 Eger feliratot magán viselő, egyedi tervezésű üvegbe csak vakkóstolással minősített, egri superior és grand superior minőségnek megfelelő borok kerülhetnek.

„A versengés és az együttműködés egyaránt fontos a borászatban és az üzleti életben is. Verseny nélkül nincs fejlődés, hiszen a többiek kiváló borai inspirálnak bennünket is arra, hogy egyre jobbak legyünk. Ugyanakkor tanulunk egymástól, és sikereinkkel egymást is erősítjük: az egyéni teljesítmények így válnak hasznára a borvidéknek és a magyar borászoknak” – hangsúlyozta Soltész Gergő, az Egri Borműhely elnöke.

Az Erste Bank tavaly májusban írt alá hasonló megállapodást a Szekszárdi Borvidék képviselőivel. Az együttműködés beváltotta a hozzá fűzött reményeket, átlagosan havi egy rendezvényen mutatkoztak be a régió borászatai az Erste ügyfeleinek és partnereinek, miközben a bank 10 százalékkal tudta növelni borpiaci portfólióját.

„Örömmel üdvözöljük az egrieket az Erste borászati csapatában. A szekszárdi borászok mindig igyekeztek az egyéni teljesítmények mellett a közös cselekvéssel válaszolni a kihívásokra, legyen szó a borvidék vagy a magyar borok népszerűsítéséről. A tapasztalatok megosztása, a közös gondolkodás önmagában is értéket jelent a számunkra, így lehet olyan új megoldásokat, akár új finanszírozási forrásokat találni, amelyek lendületet adnak a munkánknak” – mondta Vesztergombi Csaba, a Szekszárd Borvidék Nonprofit Kft. felügyelőbizottságának elnöke.

„Az Erste kiemelt feladatának tekinti a hazai kis- és közepes vállalkozások (kkv) támogatását. A kkv-szektor számára a tőkehiány mellett az üzletszerzés jelenti az egyik legnagyobb problémát, hiszen itt nem jut elegendő forrás kutatás-fejlesztésre, piacelemzésre és marketingre. Az Erste partnereinek nemcsak pénzügyi támogatást, hanem kapcsolat- és hálózatépítési lehetőségek is kíván biztosítani, hogy egymástól tanulva, közösen fellépve erősödjenek és bővüljenek. A borászokkal való összefogás és együttműködés jól példázza a bank ezen erőfeszítését” – mondta el Szerdahelyi Róbert, a bank kis- és középvállalati igazgatója.

Agrárium, kkv-hitelezés

Az Erste stratégiai területként tekint az agrárium és a kis- és közepes vállalkozások finanszírozására – és mindkét területen jelentős növekedést ért el az elmúlt időszakban. A kis- és középvállalkozási területen az ügyfelek száma 24 százalékkal bővült tavaly, miközben a hitelállomány mintegy 16 százalékkal emelkedett. Az agrárhitelek állománya 26 százalékkal nőtt az elmúlt évben, ami többszöröse a piaci bővülésnek. A 24 milliárd forintos állománynövekedéshez 35 milliárd forintos új kihelyezés párosult. Ez az agráriumban elsősorban a kis- és közepes vállalkozásokhoz került, de a bank nagyot lépett előre a nagyvállalati piacon is. Az új kihelyezések közel kétharmada a mezőgazdasági, egyharmada az élelmiszeripari ügyfelekhez került.

Az Erste Bank hasonlóan gyors ütemű növekedést tervez idén is ezeken a területeken. Az Erste Agrár Kompetencia Központja 2020-ban a mezőgazdasági árak gyorsuló emelkedésére számít, amit a kereslet növekedése, az emelkedő fizetőképesség táplál. Így, amennyiben az időjárás is kegyes lesz az ágazathoz, az agrárium kibocsátása a prognózis szerint idén emelkedő pályán marad és elérheti a 2850-2900 milliárd forintot is. A teljesítményben a beruházások tavalyi jelentős emelkedése is fontos tényező, hiszen ezek aktiválódásával lehet számolni. Az új beruházások tekintetében azonban az előrejelzés már nem kalkulál további növekedéssel – szép teljesítményként lehetne azonban elkönyvelni ezek szinten tartását. Ezt számtalan tényező támogatja: az ágazatba áramló állami támogatások emelkednek, a szektor koncentrációja folytatódik, ami eleve a hatékonyság javulása felé mutat. A hatékonyság növelését a – munkaerő, energia és szállítási – költségek tartós emelkedése is kikényszeríti, miközben a kedvező kamatszintek mellett olyan támogatott konstrukciók is elérhetőek, amelyek tovább segítik a beruházások gyorsabb megtérülését.

A bank a borpiacon is hasonló folyamatokra számít, középtávú előrejelzése szerint ugyanakkor a belföldi piac mennyiségi növekedésére már kevésbé lehet számítani, értékben viszont még jelentős bővülésre van lehetőség, hiszen a kereslet egyre inkább a minőségi termékek felé fordul el.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS