Januártól csökken a hitelek maximális díja, de marad még 50 százalékos

2023. 11. 29., 10:10

A jegybank legutóbbi kamatvágásának már meglesz a hatása a THM-plafonra is: január elsejétől 35,5 százalékra csökken a személyi kölcsönöknél a maximális teljes hiteldíj mutató, a hitelkártyák esetén pedig éppen 50 százalék fölött marad ez az érték – hívja fel a figyelmet a Bank360.hu.

A hitelező pénzintézetek a törvény szerint nem nyújthatnak olyan kölcsönt a fogyasztóknak, amelynek teljes hiteldíj mutatója (THM) meghaladja a jegybanki alapkamat 24 százalékponttal növelt mértékét. Ez az érték jelenleg 37 százalék, a 2023. június 1-jén érvényben lévő jegybanki alapkamat alapján. A THM-plafon félévente változhat, így a Magyar Nemzeti Bank legutóbbi lépése januártól már éreztetni fogja a hatását, mivel a szeptemberben még 13 százalékos alapkamat 11,5 százalékra csökkent november 22-én.

Ez alapján 2024 első félévében a személyi kölcsönöknél a THM maximum 35,5 százalék lehet a 2023. december 1-jén érvényes jegybanki alapkamat szerint, amely addig már aligha változik. A jelenlegi piaci ajánlatok alapján a bankok nem mennek el a felső határig. A többségnél jelenleg 20 százalék alatti THM-mel lehet személyi kölcsönt felvenni, de találni 20-30 százaléknál magasabb díjjal kínált hiteleket is.

A hitelkártyáknál továbbra is 50 százalék fölött lesz a maximum

Hitelkártyák, folyószámlahitelek, áruhitelek és kézizálog fedezete mellett nyújtott kölcsönök esetén a teljes hiteldíj mutató magasabb is lehet, de nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat 39 százalékponttal növelt mértékét. Ezeknél a hiteltípusoknál jelenleg 52 százalék a maximum THM.

Januártól ez a plafon 50,5 százalékra csökken, vagyis továbbra sem lesz elképzelhetetlen az 50 százalék körüli THM. A legmagasabb költségekre általában a hitelkártyáknál számíthatunk. A Bank360.hu kalkulátora szerint a hitelkártyák THM-je jelenleg a 40-50 százalék közötti ajánlatokat tekintve megközelíti az aktuális maximumot.

A személyi kölcsönöknél ugyan a ténylegesen alkalmazott THM-ek elmaradnak a törvényi plafontól, azonban az igénylők így is sokkal magasabb hiteldíjakkal találkoznak, mint két éve, amikor még a 10 százalék alatti ajánlatok sem voltak ritkák a piacon, ma pedig csak elvétve találhatunk olyan kölcsönt, ahol a THM nem haladja meg a 14 százalékot.

A jelenlegi és a januártól érvényes maximum közötti különbséget figyelembe véve egymillió forintos, 60 hónapra felvett személyi kölcsön esetén körülbelül 50 000 forint a különbség a teljes visszafizetendő összegben. Ennyivel lenne olcsóbb januártól egy maximum THM-es személyi kölcsön. A jelenlegi 37 százalékos THM-mel számolva a havi törlesztőrészlet 36-37 ezer forint, a teljes visszafizetendő összeg pedig 2,2 millió forint körül van. A januártól élő új, 35,5 százalékos maximummal kalkulálva a havi törlesztőrészlet 35-36 ezer forint, a teljes visszafizetendő összeg pedig 2,15 millió forint.

Ehhez képest jelenleg a piacon találhatunk személyi kölcsönt 14,41 százalékos THM-mel is, 23 ezer forintos törlesztőrészlettel. A teljes visszafizetendő összeg ebben az esetben 1,38 millió forint, ami közel egymillió forinttal kedvezőbb, mint a megengedett maximum esetén.

A maximum THM független a kamatplafontól

A Bank360.hu szakértői emlékeztetnek arra, hogy a törvény által előírt maximum THM független a közelmúltban bevezetett önkéntes kamatplafontól. A kamatplafon a Gazdaságfejlesztési Minisztérium kérése alapján a bankok önkéntes vállalása a lakossági lakáshitelek teljes hiteldíj mutatójának (THM) és a vállalati forgóeszközhitelek kamatának maximálisan alkalmazott mértékére. E szerint a lakáshitelek thm-e legfeljebb 8,5 százalék, a vállalati forgóeszközhitelek kamata legfeljebb 11,5 százalék lehet. A lakáshitelek esetében ez az érték decemberben mehet lejjebb a jegybank legutóbbi kamatcsökkentésének hatására.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-08-13 17:20:00
A 2026-os év második negyedéve éles regionális különbségeket és a vásárlói magatartás szembetűnő átalakulását hozta a hazai lakáspiacon. Az OTP Ingatlanpont legfrissebb elemzése szerint a piac végleg áttért a vevői tudatosságra, az átgondolt finanszírozásra és a reális árazásra épülő működési modellre.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.
A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS