Harmadával csökkent a nemteljesítő hitelállomány Magyarországon

2021. 10. 19., 17:45

Jellemzően fogyasztásra költött és törlesztett a lakosság a járvány hatására: a vírushelyzet előtti időszakhoz képest 35,6 százalékkal kevesebb Magyarországon a nemteljesítő hitelek száma – derült ki az EOS Csoport fizetési szokásokat vizsgáló elemzéséből.

A pandémia és az azt követő kormányzati intézkedések teljesen átformálták a lakosság és a vállalatok törlesztési szokásait. Európa egyik vezető kintlévőség-kezelő vállalatcsoportja, az EOS Csoport idén is megvizsgálta az egyes országokban keletkező nemteljesítő hitelállomány alakulását. Bár a különböző piacok eltérően reagáltak az egészségügyi válságra, az elmondható, hogy többek között a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően, szinte minden országban csökkent a nemteljesítő hitelek száma és aránya egyaránt.

A legnagyobb csökkenést a 2020-as egész évet vizsgálva Albánia (-65 százalék), Ukrajna (-38 százalék), Lettország (-31 százalék) és Magyarország (-35,6 százalék) produkálta. Amennyiben 5 éves távlatot nézünk, míg 2015-ben a tartozások közel 23 százaléka volt valamilyen formában késedelmes – beleértve a késedelmes, de nem teljesítő állományt is –, addig 2020 utolsó negyedévében ez az arány mindössze 5 százalékra esett vissza, majd 2021 szeptemberére elérte a 3,4 százalékot. Ezt a nagy változást egyértelműen támogatták az olyan intézkedések, mint a törlesztési moratórium és a hitelintézetek aktív portfóliótisztítási törekvései.

„Bár a nemteljesítő hitelek piaca a kintlévőség-kezelő vállalatok szemszögéből jelentősen csökkent, egy elhúzódó pandémia esetén bekövetkező sokk növelheti a jelenlegi várakozásokat a nemteljesítő hitel-állomány tekintetében” – mondta Lencsés Tamás, az EOS Magyarország ügyvezető igazgatója.

„A megtakarításokat szemlélve azt láthatjuk, hogy a legalább 3 hónap megtakarítással rendelkező lakosság aránya csökkent 2020 augusztusa és 2021 márciusa között, függetlenül a moratórium igénybevételétől.”

Az EOS Csoport elemzése arra is kitér, hogy a törlesztési moratóriumban résztvevő lakosság mire használta fel a be nem fizetett törlesztőrészleteket.

„Azt látjuk, hogy a 2021 júniusi adatok alapján döntő többségben (63 százalék) a lakosság beépítette az alapvető megélhetési büdzsébe a törlesztési moratórium következtében megmaradt pénzt, amiből arra következtethetünk, hogy a moratórium lejártát követően növekedés várható a nemteljesítő hitelek piacán. Amennyiben egy család így kezeli a havi büdzsét, vagy éppen többletfogyasztási kiadásokra (19 százalék) vagy nagyobb értékű kiadásokra (például nyaralás vagy nagy házartási gép vásárlása) használja (5 százalék) a megmaradt pénzt, úgy a moratóriumot követően a családi kassza megérzi majd a kieső „bevételt”. Ugyan a már kintlévőség-kezelőkhöz került tartozások esetében nem volt és most sem érvényes az állami törlesztési moratórium, cégünk mégis önkéntesen biztosította egy moratórium lehetőségét, amellyel a járvány hatásai miatt legnehezebb helyzetbe került háztartásoknak segítséget nyújtott – ezzel azonban mindössze adós ügyfeleink 0.04 százaléka élt” – mondta az ügyvezető igazgató.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2023. 05. 25., 16:55
Hosszú ideje a vállalkozás világában élők is sokat tanulhattak a VOSZ Páholy első három rendezvényén, ahol a résztvevőknek lehetősége van a tanulás mellett egymás és a másik vállalkozás tevékenységének megismerésére. Nagyon készülünk az év további rendezvényeire is – mondta Micski Marianna, a VOSZ Heves vármegyei elnöke a vosz.hu-nak.
2023-06-03 11:48:28
Melyik beszállító ne ismerné a végeláthatatlannak tűnő procedúrát, amíg egy multi céghez bekerül? Sok esetben protekció vagy ismeretség nélkül szinte lehetetlen eljutni az illetékesig. Ezen próbál segíteni egy újonnan indult ingyenes online platform.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2023. 05. 29., 17:20
epizód: 2023 / 8   |   hossz: 22:26
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnökével áttekintettük az építőipar első negyedévi visszaesésének okait, és arra is megkértük, hogy vázolja az ágazat továbbiakban várható sorsát. Bár nem minden szakmabeli járt rosszul az utóbbi időben, „sok pozitívumot nehezen tudna mondani“. Az elnök tisztázta a nemzeti tüzépek körül halmozódó félreértéseket, és azt is elárulta, hogy milyen modern éptőipari megoldásokat kedvelnek az embereket, illetve melyek felfutását reméli.
Dr. Baracsi Katalin internetjogászt az általa cégek kollektívái számára tartott online jogi tréningek kapcsán a legfontosabb, az embereket leginkább aggasztó problémákról kérdeztük. A szakértő maga is meglepőnek tartja, hogy hányszor találkozik olyan emberrel, aki még mindig nincs tisztában az interneten elkövethető bűncselekmények súlyával. Sőt, azzal sem, hogy online egyáltalán lehet bűnt elkövetni. Ha mindez nem lenne elég, azt is viszonylag kevesen tudják, hogy mit tehet meg a céges IT-eszközökkel és a rajta felhalmozódott adatokkal a dolgozó, illetve maga a vállalat. Utóbbi egyébként nem árt, ha jó előre leszögezi, hogy mire lehet használni a céges számítógépet és mire nem.
Ebben az epizódban bebizonyítjuk, hogy szemléletváltással sokkal olajozottabb és jóval jövedelmezőbb szervezetté válhat bármely vállalkozás. A gyengeség szemléletet felváltó erősség szemlélet megváltást jelenthet a cégeknek, akik olyan erőforrástömegre bukkannak meglévő kollektívájukban, amire jó eséllyel nem is számítottak. Arról, hogy vezetőképzéssel, csapatépítéssel és mindezek tudományosan megalapozott stratégiáival hogyan lehet sikerre ítélni egy üzletet, az [eureka] Consulting and Games fehérgalléros ügyfélkörrel dolgozó üzleti tanácsadó cég társalapítójával, Bódi Gabriellával beszélgettünk.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS