Harmadával csökkent a nemteljesítő hitelállomány Magyarországon

2021. 10. 19., 17:45

Jellemzően fogyasztásra költött és törlesztett a lakosság a járvány hatására: a vírushelyzet előtti időszakhoz képest 35,6 százalékkal kevesebb Magyarországon a nemteljesítő hitelek száma – derült ki az EOS Csoport fizetési szokásokat vizsgáló elemzéséből.

A pandémia és az azt követő kormányzati intézkedések teljesen átformálták a lakosság és a vállalatok törlesztési szokásait. Európa egyik vezető kintlévőség-kezelő vállalatcsoportja, az EOS Csoport idén is megvizsgálta az egyes országokban keletkező nemteljesítő hitelállomány alakulását. Bár a különböző piacok eltérően reagáltak az egészségügyi válságra, az elmondható, hogy többek között a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően, szinte minden országban csökkent a nemteljesítő hitelek száma és aránya egyaránt.

A legnagyobb csökkenést a 2020-as egész évet vizsgálva Albánia (-65 százalék), Ukrajna (-38 százalék), Lettország (-31 százalék) és Magyarország (-35,6 százalék) produkálta. Amennyiben 5 éves távlatot nézünk, míg 2015-ben a tartozások közel 23 százaléka volt valamilyen formában késedelmes – beleértve a késedelmes, de nem teljesítő állományt is –, addig 2020 utolsó negyedévében ez az arány mindössze 5 százalékra esett vissza, majd 2021 szeptemberére elérte a 3,4 százalékot. Ezt a nagy változást egyértelműen támogatták az olyan intézkedések, mint a törlesztési moratórium és a hitelintézetek aktív portfóliótisztítási törekvései.

„Bár a nemteljesítő hitelek piaca a kintlévőség-kezelő vállalatok szemszögéből jelentősen csökkent, egy elhúzódó pandémia esetén bekövetkező sokk növelheti a jelenlegi várakozásokat a nemteljesítő hitel-állomány tekintetében” – mondta Lencsés Tamás, az EOS Magyarország ügyvezető igazgatója.

„A megtakarításokat szemlélve azt láthatjuk, hogy a legalább 3 hónap megtakarítással rendelkező lakosság aránya csökkent 2020 augusztusa és 2021 márciusa között, függetlenül a moratórium igénybevételétől.”

Az EOS Csoport elemzése arra is kitér, hogy a törlesztési moratóriumban résztvevő lakosság mire használta fel a be nem fizetett törlesztőrészleteket.

„Azt látjuk, hogy a 2021 júniusi adatok alapján döntő többségben (63 százalék) a lakosság beépítette az alapvető megélhetési büdzsébe a törlesztési moratórium következtében megmaradt pénzt, amiből arra következtethetünk, hogy a moratórium lejártát követően növekedés várható a nemteljesítő hitelek piacán. Amennyiben egy család így kezeli a havi büdzsét, vagy éppen többletfogyasztási kiadásokra (19 százalék) vagy nagyobb értékű kiadásokra (például nyaralás vagy nagy házartási gép vásárlása) használja (5 százalék) a megmaradt pénzt, úgy a moratóriumot követően a családi kassza megérzi majd a kieső „bevételt”. Ugyan a már kintlévőség-kezelőkhöz került tartozások esetében nem volt és most sem érvényes az állami törlesztési moratórium, cégünk mégis önkéntesen biztosította egy moratórium lehetőségét, amellyel a járvány hatásai miatt legnehezebb helyzetbe került háztartásoknak segítséget nyújtott – ezzel azonban mindössze adós ügyfeleink 0.04 százaléka élt” – mondta az ügyvezető igazgató.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS