Jellemzően fogyasztásra költött és törlesztett a lakosság a járvány hatására: a vírushelyzet előtti időszakhoz képest 35,6 százalékkal kevesebb Magyarországon a nemteljesítő hitelek száma – derült ki az EOS Csoport fizetési szokásokat vizsgáló elemzéséből.
A pandémia és az azt követő kormányzati intézkedések teljesen átformálták a lakosság és a vállalatok törlesztési szokásait. Európa egyik vezető kintlévőség-kezelő vállalatcsoportja, az EOS Csoport idén is megvizsgálta az egyes országokban keletkező nemteljesítő hitelállomány alakulását. Bár a különböző piacok eltérően reagáltak az egészségügyi válságra, az elmondható, hogy többek között a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően, szinte minden országban csökkent a nemteljesítő hitelek száma és aránya egyaránt.
A legnagyobb csökkenést a 2020-as egész évet vizsgálva Albánia (-65 százalék), Ukrajna (-38 százalék), Lettország (-31 százalék) és Magyarország (-35,6 százalék) produkálta. Amennyiben 5 éves távlatot nézünk, míg 2015-ben a tartozások közel 23 százaléka volt valamilyen formában késedelmes – beleértve a késedelmes, de nem teljesítő állományt is –, addig 2020 utolsó negyedévében ez az arány mindössze 5 százalékra esett vissza, majd 2021 szeptemberére elérte a 3,4 százalékot. Ezt a nagy változást egyértelműen támogatták az olyan intézkedések, mint a törlesztési moratórium és a hitelintézetek aktív portfóliótisztítási törekvései.
„Bár a nemteljesítő hitelek piaca a kintlévőség-kezelő vállalatok szemszögéből jelentősen csökkent, egy elhúzódó pandémia esetén bekövetkező sokk növelheti a jelenlegi várakozásokat a nemteljesítő hitel-állomány tekintetében” – mondta Lencsés Tamás, az EOS Magyarország ügyvezető igazgatója.
„A megtakarításokat szemlélve azt láthatjuk, hogy a legalább 3 hónap megtakarítással rendelkező lakosság aránya csökkent 2020 augusztusa és 2021 márciusa között, függetlenül a moratórium igénybevételétől.”
Az EOS Csoport elemzése arra is kitér, hogy a törlesztési moratóriumban résztvevő lakosság mire használta fel a be nem fizetett törlesztőrészleteket.
„Azt látjuk, hogy a 2021 júniusi adatok alapján döntő többségben (63 százalék) a lakosság beépítette az alapvető megélhetési büdzsébe a törlesztési moratórium következtében megmaradt pénzt, amiből arra következtethetünk, hogy a moratórium lejártát követően növekedés várható a nemteljesítő hitelek piacán. Amennyiben egy család így kezeli a havi büdzsét, vagy éppen többletfogyasztási kiadásokra (19 százalék) vagy nagyobb értékű kiadásokra (például nyaralás vagy nagy házartási gép vásárlása) használja (5 százalék) a megmaradt pénzt, úgy a moratóriumot követően a családi kassza megérzi majd a kieső „bevételt”. Ugyan a már kintlévőség-kezelőkhöz került tartozások esetében nem volt és most sem érvényes az állami törlesztési moratórium, cégünk mégis önkéntesen biztosította egy moratórium lehetőségét, amellyel a járvány hatásai miatt legnehezebb helyzetbe került háztartásoknak segítséget nyújtott – ezzel azonban mindössze adós ügyfeleink 0.04 százaléka élt” – mondta az ügyvezető igazgató.
Bárhol kóstoltam, két napon keresztül előbb-utóbb felemlegették. Túl sokan ahhoz, hogy szó nélkül hagyjuk.
Az Európai Bizottság jóváhagyta a projekt kivitelezési és finanszírozási szerződését.