A Magyar Bankszövetség támogatta, a Gazdasági Versenyhivatal pedig üdvözölte Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter javaslatát, hogy 2023. október 9-től a kereskedelmi bankok önkéntes kamatplafont alkalmazzanak.
A kamatplafon az újonnan szerződött vállalkozói forgóeszközhitelek esetén 12 százalékos kamatszintet, a lakossági lakáscélú hitelek (új és használt lakóingatlan vásárlása, felújítása) esetében 8,5 százalékos THM szintet jelent, amely mind a hirdetményekre, mind a szerződéses szintekre egyaránt vonatkozik.
Október 9-től – az egyes bankok korábbi napokban történt bejelentéseinek megfelelően – a vállalkozások és a családok is sokkal kedvezőbb feltételekkel tudnak hitelt felvenni, mint korábban, így a bankok által vállalt alacsonyabb kamatszintek akár több millió forintos megtakarítást is jelenthetnek egy-egy vállalkozás vagy egy-egy család részére – írja közleményben a minisztérium.
Nagy Márton megköszönte a bankok együttműködését és vállalását, hiszen „az önkéntes kamatplafon egyrészt több tízezer vállalkozás és család számára jelent rendkívüli segítséget, másrészt érdemben járul hozzá, hogy fokozott verseny induljon a pénzügyi szervezetek között, így a piaci alapú hitelezés újra erőre kaphasson, ezzel segítve a gazdasági növekedés helyreállítását”.
A miniszter hangsúlyozta, hogy a Gazdaságfejlesztési Minisztérium és a bankszövetség közti megállapodás értelmében a kormány vállalta, hogy amennyiben a jegybanki alapkamat egyszámjegyűre csökken, úgy lehetőség nyílik a vállalkozásokat értintő kamatstop kivezetésére, továbbá a lakossági kamatstop felülvizsgálatának megkezdésére. Emellett a kormány támogatja a bankszövetség pénzügyi digitalizációra vonatkozó szabályozási törekvéseit és terveit.
Az egyeztetések folyamatosak lesznek, a közel egy hónap múlva sorra kerülő találkozón felülvizsgálják az önkéntesen alkalmazott kamatplafon felső határát, továbbá megkezdődhet a banki digitalizációt érintő konkrét javaslatok megtárgyalása is.
A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.
A tagállamok atomenergiával kapcsolatos terveinek megvalósításához jelentős, 2050-ig mintegy 241 milliárd euró összegű beruházásra lesz szükség, amiből részben a meglévő reaktorok élettartamát hosszabbíthatják meg, részben pedig új nagyméretű reaktorokat építhetnek – állapította meg az Európai Bizottság.