Ez jön júliustól: dupla adó a kamatokra, nehezebb hiteligénylés, olcsóbb alapszámla

Idén legalább annyi minden változik meg július 1-től, mint amennyi hagyományosan január 1-től szokott. A 2023 második félévétől többnyire olyan szabályok módosulnak, amik a mindennapi pénzügyeinket érintik.

Majdnem kétszer annyit kell adózni a kamatnyereség után

A július 1-től élő változások közül a legnagyobb csapást a pénzünkre a kormány adóemelése jelenti. Júliustól a 15 százalékos személyi jövedelemadó mellett a 13 százalékos szociális hozzájárulást (szocho) is meg kell fizetni a megtakarítások, befektetések kamatjövedelmeire. Az új adó olyan befektetésekből származó jövedelmekre vonatkozik, amelyek az szja-törvény szerint kamatjövedelemnek minősülnek. Ide tartoznak a folyószámláinkon lévő összegek, a lekötött betétek, a unit-linked életbiztosítások nyeresége, a kötvények és befektetési jegyek hozama.

Azokra a befektetési nyereségekre nem kell pluszban szochót fizetni júliustól, amelyek nem kamatjövedelemként adóznak vagy részesülnek adókedvezményben az szja-törvény szerint. Ilyen például az árfolyamnyereségként adózó, az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem, a tartós befektetési számlán lévő, illetve a biztosítási és nyugdíj-előtakarékosságikedvezményekkel támogatott befektetésekből származó jövedelem. Az állampapírok hozama után továbbra sem kell semmilyen adót fizetni, tehát azok a kamatadó után a szocho alól is mentesülnek.

A banki betéteken elérhető nyereséget nemcsak a szocho korlátozza, hanem a kamatstop is. Ez ugyan eredetileg június 30-ig tartott volna, de a kormány a napokban ezt kitolta, egyelőre szeptember 30-ig. Ez a korlát a magánszemélyek közül csak azokat érinti, akiknek 20 millió forintnál nagyobb összegű betétszerződésük van.

Szigorodnak a jtm-re vonatkozó feltételek

Júliustól a hitelezés feltételei is szigorodnak. A jövedelemarányos törlesztési mutatót (jtm) a Magyar Nemzeti Bank vezette be, lényege, hogy a futamidő során vállalt havi törlesztőrészlet ne legyen magasabb annál, mint ami az adós jövedelmébe reális keretek között belefér. A jtm szabályai szerint magasabb jövedelemmel magasabb törlesztőrészletet is vállalhatnak a nettó bérük arányában. Ennek a határa eddig 500 ezer forint volt. 2023. július 1-től azonban már nettó 600 ezer forint számít magas jövedelemnek a jtm szempontjából, így az alatt már csak az eddiginél kisebb lehet a maximális törlesztőrészlet. Az feltételek az alábbiak szerint alakulnak:

A másik változás a jtm-mel kapcsolatban, hogy megemelkedik a minimum hitelösszeg, ami alatt nem szükséges vizsgálni a jtm-szabályokat a bankoknak. Július 1. előtt a 300 ezer forintot meg nem haladó összegű kölcsönökre nem kellett vizsgálni, hogy belefér-e a jövedelembe a törlesztés (a hitelkeret emelésének kivételével). Ez az összeg júliustól 450 ezer forintra emelkedik az infláció hatására.

Több változás a diákhiteleseknek

Július 1-től változik a szabad felhasználású Diákhitel1 kamata, 4,99 százalékról 7,99 százalékra, ami 2023. december 31-ig lesz érvényes. A Diákhitel Központ oldalán azt közölték, hogy a jelenlegi szabályok szerint egyébként 14 százalékra kellett volna emelni a kamatot az aktuális referenciamutatók alapján.

Szintén változás a diákhitelt igénylőknek, hogy júliustól csak akkor vehetik fel a kölcsönt, ha az OTP Banknál, az MHB Banknál, az Erste Banknál vagy a Gránit Banknál nyitnak számlát. A diákhitelszámlák esetében a pénzügyi szolgáltatóknak ingyenesen kell biztosítaniuk a havi számlavezetést és számlakivonatot, az online szolgáltatások és a bankkártya használatát.

Csak 1000 forint lesz az alapszámla

Szombattól jelentősen, 3000 forintról 1000 forintra kell csökkenteniük a bankoknak a kötelezően nyújtandó alapszámlák díját. Az alapszámla olyan szolgáltatás, amit bárki igénybe vehet a jövedelmétől függetlenül, ha nincs más bankszámlája. Az alapszámlához ingyenes bankkártya és átutalási lehetőség, valamint limitált összegig ingyenes készpénzfelvétel jár.