Az MNB Hitelezési felmérésére adott válaszok alapján 2023 negyedik negyedévében a bankok összeségében nem változtattak sem a vállalati, sem a lakáscélú hitelek feltételein, melyeken a következő fél évben sem terveznek módosítani. Az üzleti célú ingatlanhiteleken belül az irodaházak finanszírozási feltételein ugyanakkor a bankok 30 százaléka szigorított, amely előretekintve is folytatódhat. A vállalati szegmensben a bankok 24 százaléka a devizahitelek iránti kereslet további élénküléséről számolt be, de 44 százalékuk 2024 első felében már a forint- és a beruházási hitelek iránt is élénkülő keresletet vár. A negyedik negyedév során a válaszadó intézmények mind a lakáscélú hitelek-, mind a fogyasztási hitelek iránt a kereslet élénkülését tapasztalták, amelynek további erősödésére számítanak.
A Magyar Nemzeti Bank minden negyedévben kérdőívben keresi meg a hazai bankok hitelezési vezetőit, hogy a hitelkereslet és a hitelkínálat aktuális változásairól beszámoljanak. Az MNB 2023 negyedik negyedéves Hitelezési felmérésére a banki hitelezési vezetők 2024. január 1. és 17. között válaszoltak.
A Hitelezési felmérésben részt vevő bankok 2023 negyedik negyedévében összességében változatlanul hagyták a hitelfeltételeket minden vállalati méretkategóriában, melyen 2024 első félévében sem szándékoznak változtatni. A negyedik negyedévben a bankok szűk köre, mintegy nettó 6 százaléka tapasztalta a kereslet csökkenését a vállalati hitelek iránt, azonban a devizahitelek iránt 24 százalékuk erősödő hitelkeresletről számolt be.
A következő fél évre előretekintve a válaszadók 23 százaléka összességében újra élénkülő hitelkeresletet vár a vállalati hitelek iránt. Az általános hozamkörnyezet várható kedvezőbbé válása, valamint a beruházási célok erősödése miatt a bankok 44 százaléka a forint-, valamint a hosszú lejáratú hitelek keresletélénkülésére számít, míg a devizahitelek és a rövid lejáratú hitelek kapcsán kisebb arányuk, rendre 18 és 19 százalékuk számít tovább erősödő keresletre.
Az üzleti célú ingatlanhitelek sztenderdjein a megkérdezett bankok nettó 19 százaléka szigorított a negyedik negyedév során, ennél is nagyobb arányban, mintegy 30 százalékuk szigorított az irodaházak finanszírozási feltételein. 2024 első és második negyedévére előretekintve valamennyi üzleti ingatlanszegmensben a bankok 29 százaléka további szigorítást helyezett kilátásba az iparágat érintő kihívások, valamint a bankok megváltozott kockázati toleranciája miatt. A negyedik negyedévben a bankok nettó 12 százaléka összességében élénkülő hitelkeresletet tapasztalt az üzleti célú ingatlanhitelek iránt, mely élénkülés a lakásprojektek és a logisztikai központok finanszírozását érintette, míg a bevásárlóközpontok és irodaházak iránt csökkenő hitelkeresletről számolt be a bankok 8, illetve 12 százaléka. A következő fél évre előretekintve a lakásprojektek finanszírozása iránt a bankok 18 százaléka élénkülő keresletet vár.
A Hitelezési felmérésre adott válaszok alapján 2023 negyedik negyedévében a bankok összességében nem változtattak a lakáscélú hitelek sztenderdjein, csak az árjellegű feltételeken enyhítettek némiképp. A bankok a következő fél évben sem terveznek érdemben változtatni a hitelhez jutás feltételein. A negyedik negyedévben a megkérdezett intézmények döntő többsége, mintegy 79 százaléka a kereslet élénküléséről számolt be a lakáshitelek piacán, melynek további élénkülésére nettó értelemben vett 36 százalékuk számít.
A fogyasztási hitelek sztenderdjein a bankok 15 százaléka lazított 2023 negyedik negyedévében, ellenben a felárak emeléséről 39 százalékuk számolt be. Előretekintve a bankok összességében nem szándékoznak módosítani a hitelhez jutás feltételein. A negyedik negyedév során a megkérdezett intézmények nettó 40 százaléka a fogyasztói bizalmi index emelkedése mellett a fogyasztási hitelek iránt élénkülő kereslet tapasztalt, melynek további élénkülésére 62 százalékuk 2024 első félévében is számít.
A Hitelezési felmérésben a változás jelzésére a válaszadók százalékában kifejezett, úgynevezett nettó változás mutatót használjuk. Ezt úgy kapjuk, hogy a változást (szigorítást/növekedést/erősödést) jelzők piaci részesedéssel súlyozott arányából levonjuk az ellenkező előjelű változást (enyhítést/csökkenést/gyengülést) jelzők piaci részesedéssel súlyozott arányát.
„A Roszatom Műszaki Akadémián képzett szakemberek már most olyan kompetenciákat sajátítottak el, amelyekre az erőművi blokkok üzembe helyezésének minden szakaszában szükség lesz.”