Élénkítené az ingatlanpiacot a 10 százalékos önerő bevezetése

2023. 10. 20., 11:20

Szabályenyhítéssel támogatná jövő évtől az első lakásukat vásárló fiatalokat az MNB bejelentése szerint a kormány. A terv szerint 20 százalék helyett 10 százalék önerő is elegendő lenne a hitelfelvételhez ingatlanvásárlás esetén, ami mind az ingatlanpiacra, mind a hitelpiacra élénkítő hatást gyakorolna a Duna House és a Credipass szakértői szerint. A lakásvásárlók ötöde első lakását veszi, a fővárosban átlagosan 44 millió forintért.

Kevéssel több, mint két hónap van már csak az év végéig, mégis egyelőre alig tudni részleteket a jövő évtől elérhető otthonteremtési támogatások szabályairól. A „városi" csok eltörlése, a Babaváró támogatás igénylési feltételeinek szigorítása, a falusi csok támogatási összegének növelése és a kizárólag tervezett gyermekre igényelhető csok plusz bevezetése után az elmúlt napokban ezúttal az első lakásukat vásárló fiatalok ingatlanszerzését elősegítő szabályenyhítés lehetőségét vázolta fel az MNB.

„Felére csökkenhet jövő évtől az első lakásukat vásárló fiatalokkal szemben támasztott önerőelvárás. A bejelentés értelmében a jelenlegi 20 százalékos indulótőke helyett elegendő lesz mindössze az ingatlan vételárának 10 százalékával rendelkeznie annak, aki piaci hitel segítségével kívánja finanszírozni első lakásának megszerzését – mondta el Fülöp Krisztián, a Credipass magyarországi vezetője. – Az alacsonyabb önerőhöz magasabb hitelösszeg is párosul, ami miatt a JTM-re, vagyis a jövedelemarányos törlesztő részlet mutatóra vonatkozó szabályokra érdemes lesz kiemelten odafigyelni és az ingatlanválasztás előtt pénzügyi szakértő segítségével kiszámítani, hogy pontosan mekkora hitelösszegre lesznek jogosultak a fiatal otthonteremtők.”

Az önerő felezése kecsegtetően hangzik ugyan, de érdemes utánajárni, hogy hogyan néz ki mindez a gyakorlatban, ugyanis a Credipass pénzügyi szakértőinek számításai szerint a minimális önerő és a minimális jövedelem kombinációja, vagyis a maximum adható hitel és maximum JTM terhelés elvétve működhet csupán. Jelenleg egy átlagos, 40 millió forint értéket képviselő, fővárosi, élhető méretű ingatlan megvásárlásához 8 millió forint kiindulási alapra van szükség, amely mellé, ha nem áll rendelkezésre egyéb forrás, 32 millió forint összegű piaci jelzáloghitel szükséges. A kölcsön törlesztése 20 éves futamidővel számolva, 10 évre fixált, 7–7,5 százalékos kamattal rendelkező konstrukció esetén körülbelül 250 ezer forintos havi kiadást jelent az ügyfél számára. Ekkora hitelösszeget azonban csak azon igénylőknek hagy jóvá a bank, akik minimum kevéssel több, mint félmillió forint igazolható jövedelemmel rendelkeznek havonta. Amennyiben az új szabályzás életbe lép, úgy ugyanezen ingatlan megvásárlásához mindössze 4 millió forint önerőre lesz szükség, azonban a magasabb, 36 millió forintos hitel havi törlesztéséhez (280–290 ezer forint/hó) 560–600 ezer forintos jövedelemmel kell majd rendelkezniük az ügyfeleknek, vagyis megközelítőleg 10 százalékkal magasabb nettó jövedelemre lesz szükség a 10 százalékos önerő elvárás miatt ugyanannak az ingatlannak a megvásárlásához és a havi törlesztő részlet is kb. 10 százalékkal nő.

„A tényleges, forintosítható támogatások helyett bevezetésre váró szabálykönnyítés az otthonteremtés elősegítése mellett erősebb hitelpiacot is eredményezhet a következő évre, hiszen a kieső állami támogatásokat, a csokot és a vele járó kedvezményeket az ügyfelek nagy része piaci hitelek igénybevételével pótolja majd. Az egyedülállók számára egyelőre a kivárás tűnhet jobb megoldásnak, azonban a közeljövőben gyermeket tervező, házas fiatalok az idén még elérhető támogatások és kedvezmények miatt akár 10 millió forint előnybe is kerülhetnek, ha még az idén belevágnak az otthonteremtésbe. Az ideális döntéshez érdemes a pénzügyi szakértőkkel kalkulálni” – tette hozzá Fülöp Krisztián.

A hitelpiac mellett az ingatlanpiacra is pozitív hatással lehet az új szabályenyhítés. A 2022-es év ingatlanpiaci eseményei visszavetették ugyanis az első lakásukat vásárlók aktivitását, a tavalyi évben a fővárosban átlagosan 16 százalékos arányban, míg vidéken 21 százalékban voltak jelen az ingatlanpiaci tranzakciókban a Duna House Barométer adatai szerint. Az idei első félév fokozott lendületet adott számukra, a fővárosban 21, vidéken 23 százalékra nőtt a jelenlétük, a harmadik negyedév azonban a budapestiek esetében ismét visszaesést hozott, a szeptemberi adatok alapján mindössze 16 százalékos arányban voltak jelen a tranzakciók között az első lakást vásárlók. A budapesti első otthont teremtők átlagosan 44 millió forintot meghaladó összeget fordítottak ingatlanvásárlásra az idei első félévben, amelyért átlagosan 57 négyzetméteres lakásokat kaptak. Azok pedig, akik a vidéki letelepedés mellett döntöttek, megközelítőleg 80 négyzetméteres otthonaikra a fővárosinál 15 millió forinttal kedvezőbb áron szerződhettek.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 07. 08., 17:40
Az elmúlt időszakban a globális minimumadó kapcsán izgalmas fejlemények játszódtak le. A legfrissebb politikai megegyezések alapján az amerikai vállalatcsoportok kikerülhetnek a globális minimumadó hatálya alól, illetve mentességet kaphatnak a szabályok alkalmazása alól – számolnak be a Deloitte szakértői. Ez a hír kétségtelenül előnyös az amerikai multinacionális cégek számára, ugyanakkor számos kérdést vet fel a még frissnek számító rendszer további működése kapcsán.
2025-07-09 11:40:00
„A mesterséges intelligenciát elsősorban az emberi munkaerő tehermentesítésére használják a HR területén is, az pedig hasonlóan dolgozik az előszűrésnél, mint általában egy szakember: kulcssavakat keres, és a megadott kritériumoknak való megfelelést figyeli.”
2025-07-08 17:20:00
Továbbra is vegyes a kép a logisztika alágazatai között. A légi áruszállítás teljesítménye dinamikusan bővül, az első negyedévben rekordnak számító, 94,5 ezer tonna árut kezeltek a fővárosi repülőtéren. A nagyságrendekkel nagyobb volumenű közúti és vasúti áruforgalom ugyanakkor tovább csökkent. A közúti áruszállítás ismét évtizedes mélypontra süllyedt, miközben a nemzetközi gazdasági környezet hatásai a vasúti teherszállításra nyomták rá a bélyeget.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Donald Trump kriptoüzlete – és a piachoz kötődő szabályozó tevékenysége – miatt világszerte egyre nagyobb figyelem irányul a digitális valutákra. Mivel a téma egy 2025. július 1-jével érvénybe lépett kriptopiaci törvény miatt itthon is forró, megkértük Kalocsai Kornélt, a Blockchain Magyarország Egyesület alapító-elnökét, hogy segítsen tisztán látni, egyrészt az amerikai elnök által előidézett változásokkal, másrészt azzal kapcsolatban, hogy a kriptopiacot hogyan kellene mindenki javára megtisztítani. A blockchain és kripto szakértő-tanácsadó a leggyakrabban előforduló buktatókra és csalásokra is felhívta a figyelmet.
Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS