Elbukja az illetékmentességet és az áfa-visszaigénylést az, aki korábban már kapott csok-ot?

2021. 01. 22., 15:00

Az otthonteremtési program számos új elemmel bővült 2021-ben, ám ezek egy részének feltétele, hogy csok-ot – családi otthonteremtési kedvezmény – is igénybe vegyen a család. De mi a helyzet akkor, ha valaki korábban már igényelt csok-ot, ő lemarad az új lehetőségekről? A Bankmonitor.hu szakértői ennek jártak utána.

Az otthonteremtési program meglévő elemei – csok támogatás, falusi csok, csok-hitel, Babaváró támogatás, gyermekek után járó jelzáloghitel-elengedés – idén több új elemmel is bővült. Az újépítésű lakások áfája például 27 százalékról 5 százalékra csökkent, amennyiben pedig csok-ot igényel a család a vásárláshoz, akkor még ezt is visszaigényelhetik. Jelentős pénzügyi előnyt jelent a csok-kal vásárlók számára az is, hogy számukra elengedik a visszterhes vagyonátruházási illetéket, ami alapesetben az ingatlan vételárának 4 százaléka szokott lenni. Egy bruttó 50 millió forint értékű lakás megvásárlásakor ez a két kedvezmény önmagában 4,38 millió forint vissza nem térítendő támogatást eredményezne. (Az illetékmentesség 2 millió forintot, az adó-visszatérítés pedig 2,38 millió forintot jelentene.)

Azok is örülhetnek, akik önerőből építkeznek, mert bár rájuk 27 százalékos áfa vonatkozik, 5 millió forintig lehetőségük van visszaigényelni ennek összegét. Itt nem feltétel a csok igénylése, ám a családnak ettől függetlenül teljesítenie kell a csok személyi feltételeit (köztartozás-mentesség, megfelelő Tb-jogviszony, az igénylők egyike sem lehet büntetett előéletű).

Mindent elbukik, aki korábban már igényelt csok-ot?

Amennyiben korábban igényelt már valaki csok-ot, akkor ugyanazokra a gyermekekre nem igényelheti ismételten a támogatást. Ha azóta újabb gyermek született – vagy újabb gyermeket vállalna a pár –, akkor azonban ismét jogosultak lesznek a támogatásra. Ezáltal pedig elérhetővé válik számukra az illetékmentesség és 5 százalékos áfa-visszatérítés is.

Plusz gyermekek nélkül is van azonban egy kiskapu. Az elmúlt években ugyanis többször megváltozott az elérhető támogatás összege: 2007-ben például 2 gyermekre újépítésű lakás vásárlásakor még 2,4 millió forint járt, míg most 2,6 millió Ft-ot kapna ugyanez a család. Márpedig a jelenleg felvehető  összeg és a korábban kapott támogatás különbségét – vagyis 200 ezer forintot – megkaphatja a család most, ha újépítésű lakást venne, vagy építene. Ez az összeg nem tűnik jelentősnek, azonban a hozzá kapcsolódó illetékmentesség és áfa-visszatérítés már több millió forintos pénzügyi előnyt jelenthet.

Mikor nem jár újra a csok támogatás?

Ha nincs új lakáscél – vásárlás, építés vagy bővítés –, akkor nem lehet utólagosan kérni a korábban vásárolt, épített lakáshoz kapcsoló adó-visszatérítést és illetékmentességet. Akkor sem jogosult a család ismételten a csok-ra, ha nem született újabb gyermek és az új lakáscélhoz kapcsolódó csok nem haladja meg a korábban felvett összeget. Például 2007-ben újépítésű lakás vásárlásakor 2,4 millió forint csok támogatás járt 2 gyermek után. Ha most használt lakást vásárolna ugyanez a család, akkor 2 gyermekre 1,43 millió csok-ot kaphatnának, ami nem haladja meg a korábban kapott 2,4 millió forintot, emiatt nem lennének jogosultak most a családi otthonteremtési kedvezményre.

Bankmonitor.hu

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-08-13 17:20:00
A 2026-os év második negyedéve éles regionális különbségeket és a vásárlói magatartás szembetűnő átalakulását hozta a hazai lakáspiacon. Az OTP Ingatlanpont legfrissebb elemzése szerint a piac végleg áttért a vevői tudatosságra, az átgondolt finanszírozásra és a reális árazásra épülő működési modellre.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.
A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS