Egy bank máris a januári kamatplafon alá vitte a lakáshitelét

2023. 12. 18., 09:40

Nem kell megvárni az ügyfeleknek 2024-et, megvan az első bank, amelyik már most a januári 7,3 százalékos kamatplafon alá vitte a lakáshitelét. A példája ragadós lehet, a nagy kérdés azonban az, hogy a jövő év elejétől is lesz-e még 1 százalékkal a kamatplafon alatt kínált jelzálogkölcsön a piacon – írja a Bank360.hu.

Három napot kell csak várni az ügyfeleknek, hogy a múlt kedden bejelentett, elvileg majd csak 2024 januárjától élő kamatplafon alatt kínált lakáshitellel találkozzanak a banki ajánlatok között. A Gránit Bank lépett először az önkéntes kamatplafon második körében: december 15-től 6,80 százalékos ügyleti kamattal és 7,13 százalékos THM-mel kínálja lakáshitelét.

A Gránitnak ehhez nem kellett nagyot lépnie, hiszen eddig is 7,49 százalékos teljes hiteldíj mutatóval (THM) adta a lakossági jelzálogkölcsöneit. A példája azonban ragadós lehet az év hátralévő napjaiban, és több bank is előrehozhatja a kamatcsökkentéseit. Értékesítési szempontból ennek ugyan nincs kiemelkedő jelentősége, hiszen nem az ünnepek előtt és alatt szoktak sorban állni az igénylők, hogy piaci kamatozású lakáshiteleket vegyenek fel, azonban az először lépőknek jó reklám lehet, hogy már most megteszik azt, aminek igazából majd januártól lesz jelentősége.

Október 9. óta 8,5 százalék a lakossági lakáshitelek kamatplafonja, azóta ez alatti THM-mel kínálják a bankok ezeket a kölcsöneiket, extra kedvezmény nélkül jövedelemtől függően 7,5-8-5 százalék között szóródnak az ajánlataik. Ehhez képest kell majd a bankoknak eltérő mértékű kamatcsökkentést végrehajtaniuk legkésőbb január elsejéig, hogy betartsák a vállalt új, 7,3 százalékos kamatplafont.

Az elsőként lépő Gránit a 7,13 százalékos THM-es ajánlatánál a 10 éves kamatperiódusú, 20 millió forintos, 20 éves futamidejű lakáshitelének 153 795 forint az induló havi törlesztőrészlete, a teljes visszafizetendő összeg pedig 36 923 400 forint. Legalább 400 ezer forintos havi nettó jövedelemre a következő ajánlat a Bank360.hu hitelkalkulátora alapján közel 10 ezer forinttal drágább törlesztőt kínál, a visszafizetendő összeg pedig több mint 2 millió forinttal jön ki többre. Ha az igénylő legalább 600 ezres havi nettót tud felmutatni, akkor a különbség már csak hétezer forint, és ekkora jövedelemnél több bank kínál 8 százalék alatti THM-mel kölcsönt már most is.

A Gránit lépése azért is érdekes, mert eddig extra kedvezmények nélkül ő kínálta a legalacsonyabb THM-mel a lakáshitelt. A mostani lépése azonban már nem 1 százalékkal van az új, 7,3 százalékos kamatplafon alatt, mint eddigi ajánlata a jelenlegi, 8,5 százalékos TMH maximum alatt. Ha januártól nem vág újabbat a kamatából, akkor vagy lesznek nála olcsóbb ajánlatok, vagy nagyon kicsi, alig néhány tized százalékos lesz a különbség a bankok lakáshiteleinek THM-je között.

A Bank360.hu szakértői szerint inkább az tűnik valószínűnek, hogy az eddiginél is jobban összesűrűsödnek a banki ajánlatok, és még az első kamatplafon óta jellemzővé vált szűk egy százaléknál is kisebb lesz a különbség a legolcsóbb és a legdrágább törlesztőrészletű lakáshitelek THM-je között. Addig azonban még folytatódhat a helyezkedés a pénzintézetek között, és szilveszterig akár újabbak jelenthetik be a már a 7,3 százalékos kamatplafon alá vitt ajánlataikat.

Mit kell tudni az önkéntes kamatplafonról?

Az önkéntes kamatplafont a bankok október 9-étől vezették be a Gazdaságfejlesztési Minisztérium kérésére, azóta 8,50 százalék a lakossági lakáshitelek THM-jlnek felső határa. Október 9. előtt a bankok akár 10 százalék körüli vagy azt meghaladó THM-mel is kínáltak lakáshiteleket, de voltak már 8,5 százalék körüliek is. Az újabb csökkentést néhány napja, december 12-én jelentették be, a 7,3 százalékos plafon 2024. január 1-jétől kell alkalmazniuk a lakáshiteleknél.

Az új vállalati forgóeszközhitelek esetében 9,9 százalékra csökken a kamatplafon a jelenlegi 11,5 százalékról. A minisztérium és a bankok képviselői arról állapodtak meg, hogy a kamatplafon, illetve a kis- és középvállalkozások vállalati hiteleire vonatkozó kamatstop 2024. április 1-jén megszűnik.

Megmondta az OTP, mennyiért adja az új kamatplafonos lakáshiteleit 2024-től

A legnagyobb lakossági bank, az OTP idénre ugyan nem csökkentett tovább, de közzétette, hogy januártól milyen kamatokat kínál a lakáscélú hiteleire. A hirdetményében foglaltak alapján 2024-től is az aktuális kamatplafon közelében lévő THM-ekkel adja majd a lakáskölcsöneit. A Végig Fix hitelkonstrukcióinál a jelenleg 8 százalékos kamatot 6,97 százalékra csökkenti. Mivel a 8 százalékos kamatra most 8,42 százalékos THM-mel kínálja ezt a konstrukciót a Bank360.hu lakáshitel kalkulátora szerint, a 2024-es THM is valamivel a 7,3-as kamatplafon alatt lesz.

Az 1x1 elnevezésű lakáshiteleinél a jelenlegi, 7,8 százalékos kamat 6,87 százalékra csökken január 1-től, és ugyanez történik a zöld kedvezmény eléréséhez szükséges feltételeket megvalósító lakáscélra felvett jelzálogkölcsönöknél is. Amint a számokból látszik, az OTP mindkét esetben szűkíti 0,1 százalékkal az alaphiteleihez képest ezeknek a kölcsönöknek a kedvezményét, így a THM-ben is kisebb lesz a különbség.

A zöld hitelen kívül elérhető kamatkedvezményeket is szűkebbre szabja az OTP. Legalább 700 ezer forint havi jövedelemutalásnál jelenleg 0,2 százalék a kamatkedvezmény, ami havi 1,1 milliótól 0,4-re nő. Januártól ez egységesen 0,1 százalékra csökken a Hűség szolgáltatás keretében.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-16 09:10:00
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS