A 2025-ös év a hazai jelzáloghitel-piacon nem pusztán a 2024-ben elindult élénkülés folytatását jelentette, hanem egy új korszak kezdetét is. A DH Group pénzügyi közvetítője, a Credipass adatai alapján a lakáscélú hitelezés volumene olyan szintre emelkedett, amely már nem egyszerűen az ingatlanpiaci tranzakciók számát tükrözi, hanem önálló növekedési logika mentén alakult.
„2025-ben a hitelpiac lényegében levált az ingatlanpiac rövid távú mozgásairól. A volumeneket már nem az határozta meg elsődlegesen, hogy hány adásvétel történt, hanem az, hogy milyen árakon és milyen finanszírozási szerkezetben valósultak meg a vásárlások” – mondta Fülöp Krisztián, a Credipass magyarországi üzleti vezetője
A hitelpiac már az év elején magas fordulatszámon működött. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint januárban 125 milliárd, februárban pedig 120 milliárd forintnyi lakáscélú jelzáloghitel realizálódott, ami mindkét hónapban jelentősen meghaladta az előző év azonos időszakának teljesítményét. Ez azért bír különös jelentőséggel, mert 2025 nem alacsony bázisról indult: már az első hónapokban is érett, aktív kereslet jellemezte a piacot, ami megalapozta a későbbi rekordokat.
A tavaszi és kora nyári időszakban a hitelvolumenek meglepően stabilan alakultak, havi szinten jellemzően 135 és 149 milliárd forint között mozogtak. Ez a stabilitás akkor is fennmaradt, amikor az ingatlanpiacon a vásárlói döntések lassultak. A lakásárak gyors emelkedése miatt nőtt az átlagos hitelösszeg, miközben a vevők egyre nagyobb arányban támaszkodtak külső finanszírozásra, így a finanszírozási igény nem csökkent, hanem átalakult
„A 2025-ös év egyik legfontosabb tanulsága az volt, hogy a magas árkörnyezet nem feltétlenül fékezi a hitelpiacot. Ellenkezőleg: növeli az átlagos hitelösszegeket, és önmagában is képes fenntartani a volumeneket akár csökkenő tranzakciószámok mellett is” – emelte ki Fülöp Krisztián.
A nyár végén az Otthon Start Program bejelentése új helyzetet teremtett a hitelpiacon. Augusztusban és szeptemberben a hitelvolumen átmenetileg mérséklődött, ami első ránézésre lassulásnak tűnhetett, valójában azonban tudatos kivárást jelzett. Az ügyfelek jelentős része már az új támogatott konstrukció feltételeihez igazította a hitelfelvétel időzítését, így a kereslet nem eltűnt, hanem felhalmozódott.
Ez a felhalmozott kereslet ősszel egyszerre csapódott le. Októberben az MNB közlése szerint közel 258 milliárd forintnyi, novemberben pedig a Credipass becslése alapján mintegy 300 milliárd forintnyi lakáscélú jelzáloghitel realizálódott, ami történelmi havi rekordot jelent a piacon. A hitelpiac ebben az időszakban látványosan levált az ingatlanpiaci tranzakciók ritmusáról, és önálló növekedési pályára állt.
Összességében 2025 januárja és novembere között mintegy 1427 milliárd forintnyi lakáscélú jelzáloghitel realizálódott Magyarországon, vagyis a piac már az év vége előtt meghaladta a 2024 egészére jellemző 1351 milliárdos volument.
A hitelvolumenek emelkedéséhez érdemben hozzájárult a lakásárak dinamikus drágulása is. A Magyar Nemzeti Bank lakáspiaci jelentései szerint 2025-ben országosan 20 százalék feletti, Budapesten pedig a 30 százalékot megközelítő éves áremelkedés volt megfigyelhető, ami tartósan magasabb finanszírozási igényt eredményezett, és tovább erősítette a hitelpiac aktivitását.
„A 2024–2025-ös időszak megmutatta, hogy a hitelpiac képes tartósan magas szinten működni akkor is, ha a környezet folyamatosan változik. 2026-ban nem egy újabb egyszeri ugrásra, hanem egy magas bázison stabilizálódó, de továbbra is aktív piacra számítunk” – foglalta össze a kilátásokat Fülöp Krisztián.
A Credipass szakértői szerint amennyiben a finanszírozási feltételek kiszámíthatók maradnak, és nem jelenik meg újabb, tömeges kivárást kiváltó bizonytalanság, a lakáscélú hitelek éves volumene 2026-ban is megközelítheti, akár el is érheti a 2000 milliárd forintos szintet.
Letették a Becton Dickinson környei sterilizáló üzemének alapkövét; a 42,2 milliós beruházás 25 magas hozzáadott értékű munkahelyet teremt.
Az első betonöntéssel a Paks II atomerőmű a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség besorolása alapján „épülő atomerőműnek” minősül.