Berobbant a Széchenyi Kártya 2025-ben

2025. 07. 09., 18:20

Kiválóan teljesített a Széchenyi Kártya Program 2025 első félévében, a programban részt vevő bankok 8555 beruházási célú hiteligényt fogadtak be 264,7 milliárd forint összegben – számolt be a Nemzetgazdasági Minisztérium.

A program továbbra is jelentősen hozzájárul a hazai kkv-k versenyképességének erősítéséhez és a gazdasági növekedés ösztönzéséhez. Ebben kiemelt szerepet játszik, hogy a beruházási hitelek kamatszintje a Demján Sándor Program 2024 novemberi indulása óta két lépcsőben 5-ről évi 3 százalékra csökkent – olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében.

Az év első 6 hónapjában a Széchenyi Kártya Program keretében 264,7 milliárd forint összegben érkezett beruházási célú hiteligény a programban részt vevő bankokhoz. Ez összesen 8555 hiteligénylést jelent, ami 23 százalékkal haladja meg a 2024 azonos időszakában befogadott igénylések számát.

Az igénylések magas számához mind a 4 beruházási típusú termék hozzájárult: az Agrár Széchenyi Beruházási Hitel MAX+ termék 61, a Széchenyi Beruházási Hitel MAX+ 28, a Széchenyi Mikrohitel MAX+ 21 százalékkal több igénylést vonzott, de a Széchenyi Lízing MAX+ esetében is ötödével több igénylést fogadtak be az idei év első 6 hónapjában, mint 2024 első félévében.

A Széchenyi Kártya Program júniusban éves csúcsokat döntött. A beruházási hitelek 55 milliárd forintos igényelt összege 39 százalékkal haladta meg az 1 évvel korábbi szintet, az 1526 befogadott igénylés pedig 11 százalékos bővülést mutat. Kiemelkedően jól teljesített a zászlóshajó-termék, a Széchenyi Beruházási Hitel MAX+, ahol a 23 milliárd forintos igényelt összeg több, mint kétszerese az 1 évvel korábbi értéknek, az igénylések száma pedig közel kétharmadával növekedett.

Az egy ügyletre jutó átlagos hitelösszeg júniusban éves szinten negyedével 29 millió forintról 36 millió forintra, a Széchenyi Beruházási Hitel MAX+ esetén pedig 100 millió forintról 126 millió forintra emelkedett. Ez a kereslet bővülése mellett újabb igazolása annak, hogy a vállalkozások igenis mernek nagyot álmodni, ha kigazdálkodható kamat mellett juthatnak forráshoz.

A fejlesztési kedv erősítéséhez egyértelműen hozzájárult, hogy a beruházási hitelek kamatszintje a Demján Sándor Program 2024 novemberi indulása óta két lépcsőben 5-ről évi 3 százalékra csökkent. A kamatcsökkentések előtti hónapokra jellemző 30 milliárd forint alatti havi kihelyezés már a 2024. novemberi lépést követően 45 milliárd forintra emelkedett, majd idén márciustól – amióta 3 százalékos hitelkamat mellett lehet finanszírozást igénybe venni – átlagosan már 51 milliárd forintnyi frissen igényelt hitel segíti a hazai kkv-szektort.

Dinamikusan nőtt a volumen a likviditási hiteltermékek esetében is, amelyek kamata február közepétől évi 5 százalékról 4,5 százalékra csökkent. A bankok azóta átlagosan havi 120 milliárd forint értékű folyószámla- és forgóeszköz hitelre szerződnek a kkv-ügyfeleikkel, ami közel a duplája a megelőző hónapok 61 milliárd forintos állományának. Március óta havonta átlagosan 2450 cég keres finanszírozási lehetőséget és jelentkezik a programot működtető szervezetek irodáiban.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 05. 07., 18:20
A Számlázz.hu ügyvezetője szerint az AI világában az átlagos és az igazán sikeres vállalatokat olyan tényezők fogják megkülönböztetni, amely az embereken múlik, nem az AI-on. A kreativitás és a kockázatvállalási hajlandóság fontosabb lesz, mint az információ-elemzési képesség.
2026. 04. 29., 12:20
Új évaddal tér vissza a Cégkassza Podcast, amelynek nyitó epizódja a hazai kkv-finanszírozás aktuális kérdéseire és a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. szerepére fókuszál. A beszélgetésben Szabó István Attila elnök-vezérigazgató és Pulai György üzleti vezérigazgató-helyettes osztották meg tapasztalataikat a tavalyi rekordévről, a garanciaprogramok jelentőségéről és a vállalkozások finanszírozási lehetőségeiről.
2026-05-07 17:20:00
Vannak olyan adók, amelyek szépen, tendenciózusan követik az inflációt. Ugyanakkor több olyan őskövületet is találhatunk a jogrendszerben, melyek 10, 20 vagy akár 30 éve változatlanok és nem hat rájuk az idő vasfoga. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda elemzése.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A gazdasági bizonytalanság, a csökkenő vásárlóerő és az AI-jal gyorsított marketingkörnyezet új helyzet elé állította a hazai kkv-kat, miközben a digitális zaj erősödése, a tartalomtúlterheltség és a mesterséges intelligenciával generált tartalmak terjedése bizalmi válságot is okozott. Matykó Noémi marketingstratégiai szakértő szerint csak azok a cégek maradnak versenyben, amelyek tudatos növekedési stratégiát építenek, és észben tartják, hogy bár az AI hasznos eszköz, nem helyettesíti a stratégiai gondolkodást. A siker kulcsa szerinte a rendszerszintű működés, az összehangolt jelenlét és a folyamatos optimalizáció.
Jobb oktatás, hatékonyabb egészségügy, minőségibb úthálózat – ezeket a példákat emelte ki Nyári Zsolt okleveles adószakértő arra vonatkozóan, hogy mit vár el a lakosság az adóterhekért cserébe. A K-X Consulting partnere kifejtette: bár nem biztos benne, hogy a költségvetés egyhamar lehetővé teszi a TISZA változtatásait – pláne nem az adókedvezmények megtartása és további adókedvezmények ígérete mellett –, a részletszabályok tisztázni fogják a helyzetet. A szakértő az áfacsökkentésre, a vagyonadóra és a kata kiterjesztésére vonatkozóan is elmagyarázta, mire számíthatunk az új kormánytól.
Az erős női jelenlét a magyar gazdaságban ma már nem kérdés: az OPTEN adatai szerint a cégtulajdonosok 40 százaléka nő, és a szerepük érdemi súlyt képvisel a döntéshozatali folyamatokban. A szerkezet közben átalakul, a női tulajdonosi kör fiatalodik, a több szereplős, női cégek működése stabilabb képet mutat. Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője ebben az epizódban kifejti, hogy a női vállalkozások hogyan erősödtek meg a legnagyobb árbevételi kategóriában is, miközben tavaly már több mint ezer vállalat éves árbevétele lépte át a lélektani egymilliárd forintos határt.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS