Befagytak a hitelkamatok a bankoknál, hiába csökkentett az MNB

2023. 12. 04., 10:10

November után december elején is elmaradt a bankoknál a hitelkamatok csökkentése. Hiába vágja folyamatosan most már az alapkamatot az MNB, a pénzintézetek alig reagálnak rá. A lakáshitelek kamatát két hónapja befagyasztotta az október eleje óta alkalmazott kamatplafon, a személyi kölcsönnél sincs változás – derül ki a Bank360.hu havi kamatfigyelőjéből.

December elején megismétlődött a novemberi forgatókönyv a lakossági hitelpiacon, csak mutatóban volt olyan bank, amelyik csökkentett valamelyik kölcsönének kamatán. Az önkéntes kamatplafon alatt lévő lakáshitelek árához pedig még véletlenül sem nyúltak. A Magyar Nemzeti Bank pedig nem állt le a májusi óta tartó kamatcsökkentésekkel, és már az alapkamatát vágta októberben és novemberben, összesen 1,5 százalékkal.

Az MNB lépései a bankok hitelkamatait befolyásoló referenciakamatokban meg is látszanak, hiszen az önkéntes kamatplafon októberi 9-i alkalmazása óta a 3 havi BUBOR 1,5 százalékponttal, a 12 havi BUBOR 1,39 százalékponttal csökkent, míg a lakáshitelek árazásánál figyelmbe vett 5 éves BIRS  1,16, a 10 éves BIRS pedig 0,93 százalékponttal lett alacsonyabb. Ezekre a változásokra azonban a bankok a lakossági hiteleik áraiban szinte egyáltalán nem reagáltak.

A bankok a kamatplafon csökkentésére várnak

Ennek a jelzálogkölcsönök esetében az lehet az oka, hogy a bankok valójában előrehozott kamatcsökkentéseket hajtottak végre október 9-én, amikor – fejet hajtva a Gazdaságfejlesztési Minisztérium kérésének – 8,5 százalékos THM-plafon alá vitték a lakáshiteleiket. Úgy látszik azonban, hogy ekkor jó időre „kicsökkentették” magukat. 

A minisztérium azonban október végén azt közölte, hogy a lakáshitel kamatplafon mértéke egy újabb jegybanki döntés esetén, várhatóan december során tovább csökkenhet. Decemberben tehát várhatóan újabb kormányzati kérés érkezik a bankokhoz. A kérdés csak az, hogy ezt már a novemberi alapkamat-csökkentés megalapozta vagy még kell hozzá az ebben a hónapban várható újabb MNB-vágás.

A referenciakamatok változása alapján 8 százalékos vagy az alatti lakáshitel kamatplafont is kérhet a gazdaságfejlesztési miniszter a bankoktól, attól függően, hogy újabb előrehozott csökkentést vár el a kormány tőlük, vagy most kerül majd nagyjából összhangba a referenciakamatok és a kölcsönkamatok mérséklődése – prognosztizálják a Bank360.hu hitel-összehasonlító portál szakértői. 

Mindenesetre ha október után újra ez történik, akkor a lakáshitelek piacán rögzülhet az a helyzet, hogy a kamatokat akkor változtatják a bankok, amikor a kormány a kamatplafon csökkentését kéri, és az összes ajánlat az attól számított bő egy százalékon belül lesz.

A többi hiteltípusnál sincsenek mozgások

A kamatplafon azonban a lakossági piacon csak a lakáscélú hitelek teljes hiteldíj mutatóját (THM) érinti, a többi kölcsön árát közvetlenül nem befolyásolja. Október eleje óta azonban a személyi kölcsönöknél sem hajtottak végre kamatcsökkentést a bankok, és ebben december 1. sem hozott változást.

A kamatplafon által nem érintett jelzáloghitelek kamatain is csak egyetlen hitelintézet, a CIB Bank csökkentett az év utolsó hónapjának elején. A szabad felhasználású és a hitelkiváltásra felvehető jelzáloghitelek ügyleti kamatát 0,42-1,20 százalékpont közötti mértékben mérsékelte az igazolt jövedelemtől és a választott kamatperiódustól függően.

A kamatain ugyan nem változtatott, egyebekben azonban alapos rendet vágott a lakáshiteleiben decembertől a Raiffeisen Bank.A pénzintézet elsejétől csak10 éves kamatperiódusú és fix kamat mellett 10 évre felvehető jelzáloghitelt kínál, a többi konstrukció értékesítését felfüggesztette. A Raiffeisen egységesítési lépése nem példa nélküli a piacon, hiszen van olyan nagybank, amelyik már huzamosabb ideje csak végig fix kamatozású lakáshitelt ajánl az ügyfeleknek – emlékeztet rá a Bank360.hu.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-27 19:10:00
A Gazdasági Versenyhivatal kiemelt figyelmet fordít a jelentős számú fogyasztó és vállalkozás érdekeit és piaci helyzetét befolyásoló, nagy technológiai vállalkozások és online platformok piaci magatartásainak vizsgálatára.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS