Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram: a szerződött állomány elérte a 750 milliárd forintot

2023. 08. 28., 11:54

A szerződött ügyfelek 68 százaléka kkv-szektorból került ki, ők a szerződött hitelállomány alapján a források 43 százalékát használhatják fel.

A 2023. február 1-jén indult Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram keretein belül beruházási-, forgóeszköz- és zöldhitel igényelhető. A forrás kedvező, a futamidő végéig fix kamat mellett érhető el, forint hitel esetén jellemzően legfeljebb 6 százalékos, euró hitel esetében pedig legfeljebb 3,5 százalékos szinten – olvasható a Gazdaságfejlesztési Minisztérium közleményében. (A hitelkeretet eredetileg 700 milliárd forint volt, ezt a kormány a fokozott érdeklődésre tekintettel 1000 milliárd forintra emelte.)

A Hitelprogramba eddig 2221 darab hitelkérelem érkezett be az EXIM Magyarországhoz közvetlenül és partnerein keresztül. A szerződött hitelállomány kevesebb mint 3 hónap leforgása alatt meghaladta az 500 milliárd forintot, augusztus végére pedig elérte a 750 milliárd forintot.

A szerződött hitelek állománya a jóváhagyott hitelkérelmek 86,3 százalékát teszi ki, ez 750,4 milliárd forintot jelent. A szerződött forgóeszközhitelek átlagos futamideje 30 hónap, a beruházási hiteleké – ingatlanhitelekkel együtt – 84,3 hónap. A szerződött ügyletek 70 százaléka, azaz 523 milliárd forint került folyósításra.

A szerződött ügyfelek 68 százaléka kkv-szektorból került ki, ők a szerződött hitelállomány alapján a források 43 százalékát használhatják fel. A Hitelprogramon keresztül számos ágazat vállalatai jutottak kedvezményesen forráshoz: a szerződött ügyletek 39 százaléka a feldolgozóiparhoz, 30 százaléka a kereskedelem és a gépjárműjavítás területéhez köthető, a források 7 százalék irányul a mezőgazdasághoz, a szállításhoz, illetve az építőiparhoz is.

A szerződött hitelállomány alapján az igények 38 százaléka Közép-Magyarországról (ezen belül Budapestről) érkezett, majd ezt követte az észak-alföldi régió 15 százalékkal, illetve a közép-dunántúli régió 12 százalékkal. Dél-Alföldről az összes finanszírozási igény 11 százalékát, Nyugat-Dunántúlról 10 százalékát, Dél-Dunántúlról és Észak-Magyarországról pedig 7-7 százalékát fogadták be a pénzintézetek.

A hazai bankrendszer által nyújtott új hitelszerződések közel felét, 47,6 százalékát márciustól júniusig a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram konstrukciói adták. Ez az arány a forintban denominált új hitelszerződések esetében még ennél is magasabb, 56,6 százalék.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 07., 16:05
2026. januárban a magyarországi kutaknál a 95-ös benzin átlagára 555, a dízelüzemanyagé 570 forint volt, az előbbi 4, az utóbbi 3 forinttal alacsonyabb, mint a szomszédos országok átlagára – tájékoztatott a statisztikai hivatal. A „régiós átlagárnál” ugyanakkor 15, illetve 18 forinttal magasabb volt a magyarországi árszint.
2026. 02. 06., 17:25
Az országban működő nyolc regionális békéltető testület 2025-ben összesen 11 574 fogyasztói jogvitát zárt le sikeresen, 704-gyel többet, mint az előző évben. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által koordinált békéltető testületek ingyenesen vehetők igénybe, és az ország egész területén elérhető vitarendezési fórumok a fogyasztók és a vállalkozások között.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS