Bankvezérek: jó döntés volt a moratórium

2020. 04. 21., 15:45

Jó döntésnek nevezték a fizetési moratórium bevezetését a banki vezérigazgatók kedden a Portfólió online hitelezési konferencián, és abban is egyetértettek, hogy az ezzel kapcsolatos kihívások később jelentkezhetnek.

A bankvezéri panelbeszélgetésen a Budapest Bank, az MKB Bank, az OTP Jelzálogbank, Raiffeisen Bank és a Takarékbank vezetői abban is megegyeztek, hogy a járványhelyzetbe a magyar bankrendszer erős tőkemegfeleléssel „érkezett”.

A vezetők kiemelték, hogy a pénzintézetek rendkívül gyorsan átálltak a digitális működésre, a fiókokban a forgalom ugyan visszaesett, de ezzel párhuzamosan duplázódott az internetes banki felületek leterheltsége. A Takarékbank adatai szerint például a teljesítményük így is 100 százalékos, a Budapest Banknál a dolgozók kétharmada dolgozik otthonról. A Raiffeisen banknál három hét alatt teljesen átálltak a digitális működésre.

Becsei András, a Magyar Bankszövetség elnöke, az OTP Jelzálogbank vezérigazgatója közölte: a bankszövetség becslése szerint a moratórium 50 milliárd forintos kamatveszteséget jelent a bankoknak. A járványügyi különadót fontos intézkedésnek nevezte, az alaphoz hozzá tud járulni a bankszektor. Ez a bankok társadalmi megítélésén is kedvezően változtat, a bankok tőkemegfelelése pedig erős. A különadó visszaigényelhetősége pedig hosszú távon nem növeli meg a bankok költségszintjét, így nem terhelik azt az ügyfelekre.

A lakossági és vállalati terület a moratórium szempontjából kissé eltérően alakul a bankoknál, akik a jegybanki alelnök által is említett hitelezési veszteségtől tartanak leginkább. Az esetleges likviditási problémák felmérését elkezdték, elsősorban vállalati oldalon.

Balog Ádám, az MKB elnök-vezérigazgatója szerint a járványügyi különadónál a jegybanknak és az államnak kell látni, hogy szektor szinten a „tőkerontás” okoz-e a hitelezési képességben csökkenést. Amennyiben okoz, úgy azt kompenzálni kell, ami szerinte a gazdaságpolitika felelőssége.

Zolnai György, a Raiffeisen Bank vezérigazgatója azt mondta: a magyarországi 9 hónapos, automatikus moratórium hatása sokkal pozitívabb az ügyfeleknél, mint például külföldön, ahol az ügyfél kezdeményezheti általában három hónapra a moratóriumot. Ezért a megnövekedett várakozási idő miatt „bankellenes” hangulat alakult ki. A lépést sikeresnek értékelni szerinte még korai, a nemfizetők aránya még kérdéses lesz - mondta.

Vida József, a Takarékbank Zrt. elnök-vezérigazgatója szerint a moratóriummal kapcsolatos kihívás 2020 végén, 2021 első negyedévében jelentkezik a bankoknál, amikor március 31-én lekérik a tartozások és nemfizető hiteleik arányát a rendszereikből. Kérdésnek nevezte, hogy mennyire húzódik el a pandémiás helyzet.

Csáki Béla, a Budapest Bank üzleti vezérigazgató-helyettese szerint is helyes lépés volt a moratórium, a meglepetést a gyorsasága jelentette. Azt mondta, hogy aki teheti, fizesse a hiteleit. Azt az ügyfelet, aki „leszokik róla, hogy fizesse a hiteleit”, később nehéz visszaszoktatni a hitelfizetésre - jegyezte meg.

Hitelkihelyezésben Becsei András szerint a számokból még nem látszik visszaesés, júniusban lesznek tisztított számok. Optimista várakozások szerint, ha idén újraindul a gazdaság, akkor 2022-re visszaállhat a hitelezési dinamika. Azonban ha a reálgazdasági folyamatok jobban sérülnek, akkor addigra sem. Nincs olyan iparág a bankszövetség elnöke szerint, ami 2020 áprilisban nem tekinti át a költségstruktúráját, a bankszektornak is át kell tekintenie. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2022. 08. 10., 11:53
Elindult a megújult Széchenyi Kártya MAX program, a konkrét hitelkérelmek benyújtására is megnyílt a lehetőség. A hiteleket a köztartozásmentes, legalább egy teljes lezárt éves működési múlttal rendelkező kis- és középvállalkozások igényelhetik – hívja fel a figyelmet az RSM Hungary.
2022-08-13 09:45:00
Egy müncheni söröző vendégei napraforgóolajjal is fizethetnek a „folyékony kenyérért”, így nem kerül veszélybe a betevő rántott szelet sem.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 07. 26., 10:30
epizód: 2022 / 8   |   hossz: 20:30
Milyen új utakat nyitott az internet a csalók előtt? Hogyan azonosíthatjuk vállalkozóként az átverési kísérleteket? Mikor kell szakértőhöz, esetleg egyenesen a rendőrséghez fordulnunk? És mitől menthet meg bennünket egy kis önképzés? Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd olyan céges csalásokra is felhívja a figyelmet, amelyek még a hozzáértők előtt sem feltétlenül nyilvánvalóak.
2022. 06. 26., 09:15
epizód: 2022 / 7   |   hossz: 21:02
Milyen volt a Hannoveri Technológiai Kiállítás és Vásár a Covid után, de háborús időben? Hol tart az ipar 4.0 napjainkban, melyek a digitalizáció legfontosabb új irányai? Mit jelent a virtuális üzembe helyezés? Hogyan hat az automatizálás a munkaerő-piacra? Hogyan szimulálható a Marsra szállás? Mit jelent Európa egyik legnagyobb ipavállalatának, hogy kivonul az orosz piacról, ahol 1851 óta jelen volt? A kérdésekre Jeránek Tamás, a Siemens Zrt. vezérigazgatója válaszol.
2022. 06. 13., 06:35
epizód: 2022 / 6   |   hossz: 19:01
A kamerás megfigyelés csak „célhoz kötött” lehet, de a célok meghatározásakor is körültekintően kell eljárni – hívja fel a figyelmet dr. Szabó Gergely ügyvéd. A Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda irodavezető partnerét a munkavállalók megfigyelésére, a kamerák elhelyezésére vonatkozó szabályokról, az élőképekre vonatkozó speciális előírásokról és a technika fejlődés nyújtotta lehetőségek jogi korlátairól kérdeztük.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS