Bankvezérek: jó döntés volt a moratórium

2020. 04. 21., 15:45

Jó döntésnek nevezték a fizetési moratórium bevezetését a banki vezérigazgatók kedden a Portfólió online hitelezési konferencián, és abban is egyetértettek, hogy az ezzel kapcsolatos kihívások később jelentkezhetnek.

A bankvezéri panelbeszélgetésen a Budapest Bank, az MKB Bank, az OTP Jelzálogbank, Raiffeisen Bank és a Takarékbank vezetői abban is megegyeztek, hogy a járványhelyzetbe a magyar bankrendszer erős tőkemegfeleléssel „érkezett”.

A vezetők kiemelték, hogy a pénzintézetek rendkívül gyorsan átálltak a digitális működésre, a fiókokban a forgalom ugyan visszaesett, de ezzel párhuzamosan duplázódott az internetes banki felületek leterheltsége. A Takarékbank adatai szerint például a teljesítményük így is 100 százalékos, a Budapest Banknál a dolgozók kétharmada dolgozik otthonról. A Raiffeisen banknál három hét alatt teljesen átálltak a digitális működésre.

Becsei András, a Magyar Bankszövetség elnöke, az OTP Jelzálogbank vezérigazgatója közölte: a bankszövetség becslése szerint a moratórium 50 milliárd forintos kamatveszteséget jelent a bankoknak. A járványügyi különadót fontos intézkedésnek nevezte, az alaphoz hozzá tud járulni a bankszektor. Ez a bankok társadalmi megítélésén is kedvezően változtat, a bankok tőkemegfelelése pedig erős. A különadó visszaigényelhetősége pedig hosszú távon nem növeli meg a bankok költségszintjét, így nem terhelik azt az ügyfelekre.

A lakossági és vállalati terület a moratórium szempontjából kissé eltérően alakul a bankoknál, akik a jegybanki alelnök által is említett hitelezési veszteségtől tartanak leginkább. Az esetleges likviditási problémák felmérését elkezdték, elsősorban vállalati oldalon.

Balog Ádám, az MKB elnök-vezérigazgatója szerint a járványügyi különadónál a jegybanknak és az államnak kell látni, hogy szektor szinten a „tőkerontás” okoz-e a hitelezési képességben csökkenést. Amennyiben okoz, úgy azt kompenzálni kell, ami szerinte a gazdaságpolitika felelőssége.

Zolnai György, a Raiffeisen Bank vezérigazgatója azt mondta: a magyarországi 9 hónapos, automatikus moratórium hatása sokkal pozitívabb az ügyfeleknél, mint például külföldön, ahol az ügyfél kezdeményezheti általában három hónapra a moratóriumot. Ezért a megnövekedett várakozási idő miatt „bankellenes” hangulat alakult ki. A lépést sikeresnek értékelni szerinte még korai, a nemfizetők aránya még kérdéses lesz - mondta.

Vida József, a Takarékbank Zrt. elnök-vezérigazgatója szerint a moratóriummal kapcsolatos kihívás 2020 végén, 2021 első negyedévében jelentkezik a bankoknál, amikor március 31-én lekérik a tartozások és nemfizető hiteleik arányát a rendszereikből. Kérdésnek nevezte, hogy mennyire húzódik el a pandémiás helyzet.

Csáki Béla, a Budapest Bank üzleti vezérigazgató-helyettese szerint is helyes lépés volt a moratórium, a meglepetést a gyorsasága jelentette. Azt mondta, hogy aki teheti, fizesse a hiteleit. Azt az ügyfelet, aki „leszokik róla, hogy fizesse a hiteleit”, később nehéz visszaszoktatni a hitelfizetésre - jegyezte meg.

Hitelkihelyezésben Becsei András szerint a számokból még nem látszik visszaesés, júniusban lesznek tisztított számok. Optimista várakozások szerint, ha idén újraindul a gazdaság, akkor 2022-re visszaállhat a hitelezési dinamika. Azonban ha a reálgazdasági folyamatok jobban sérülnek, akkor addigra sem. Nincs olyan iparág a bankszövetség elnöke szerint, ami 2020 áprilisban nem tekinti át a költségstruktúráját, a bankszektornak is át kell tekintenie. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS