Az elmúlt években jelentősen olcsóbbak lettek a bankok által kínált személyi kölcsönök, így adja magát a kérdés, hogy megéri-e kiváltani az adósoknak a meglévő kölcsönt egy másik, olcsóbb hitelre. A válasz nem mindig magától értetődő, ugyanis nem biztos, hogy mindenki jól jár a váltással. Egy jól időzített hitelcsere azonban akár egymillió forint feletti összeget is érhet – írják a Bank360 szakértői.
2025 elején lendületesen bővült a személyihitel-piac, az első negyedévben 244,15 milliárd forintot tett ki az új hitelek szerződéses összege, ami több mint 50 százalékos növekedést jelent a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva. Ugyanakkor a napokban megjelent jegybanki adatokból már azt is tudjuk, hogy 2024 utolsó és 2025 első negyedévében a személyi hitelek előtörlesztése is új lendületet vett – az év első három hónapjában az előtörlesztések volumene már meghaladta a folyósítások 40 százalékát.
Az előtörlesztés történhetett megtakarításból (például az év elején kiutalt állampapír kamatok egy részéből), de egy másik, olcsóbb hitel felvétele is célszerű jelenleg. A jegybanki adatok szerint az elmúlt két évben körülbelül 3 százalékponttal csökkent a személyi hitelek átlagos évesített kamatlába, így valóban reális esély van rá, hogy olcsóbbra lehessen cserélni a néhány éve felvett hitelt. A Bank360 számításai szerint azonban a megtérülési rátát jelentősen befolyásolja, hogy hol tartunk a fennálló hitel törlesztésével – kisebb tartozás esetén könnyen lehet, hogy nem éri meg bajlódni az ügylettel. Tovább várni sem feltétlenül érdemes, a közeljövőben ugyanis nem várható számottevő csökkenés a személyi kölcsönök kamatát tekintve, legfeljebb a most drágább kölcsönt kínáló bankok fognak igazodni az olcsóbb versenytársakhoz.
A Bank360 számításai alapján egy kisebb hitelösszegnél nehezebb mérlegelni, hogy megéri-e a váltás, hiszen a kamatköltségen csak kisebb összeget lehet spórolni. Tegyük fel, hogy 2023 júniusában az akkor átlagosnak számító, 18,87 százalékos kamattal vettünk fel 1 millió forint személyi hitelt 5 éves futamidőre. Ha ezt most kiváltjuk egy, az MNB adatait alapul véve átlagosnak számító 15,80 százalékos személyi hitellel, és tartjuk az eredeti futamidőt, vagyis már csak 3 év van hátra a törlesztésből, akkor havonta mindössze ezer forint körüli összeget lehet spórolni a törlesztőrészleten. A teljes visszafizetendő összeg körülbelül 30 ezer forinttal lesz kevesebb összességében, ha az előtörlesztési díjjal is számolunk. Ha emellett a váltás miatt elesünk valamilyen kedvezménytől is, amit a hiteligénylésért kaptunk (például jóváírás), akkor mindent összevetve nem biztos, hogy annyit nyerünk a meglévő kölcsön kiváltásával, hogy megérje belevágni.
Most nézzünk meg egy másik példát is, ahol nagyobb összeg kiváltása a cél. Tegyük fel, hogy két éve 5 millió forintot vettünk fel 7 évre, az átlagnál valamivel magasabb, 18,99 százalékos kamattal. Amennyiben ezt a hitelt most szeretnénk kiváltani és a kedvezőbb, 10 százalék körüli kamatozású hitelek közül választunk (tartva a hátralévő 5 éves futamidőt) úgy a Bank360 hitelkiváltó kalkulátora szerint 1 millió forint feletti összeget is nyerhetünk a cserével, számolva a végtörlesztés költségével is. Természetesen ekkora összegnél már úgy is megérheti az ügylet, ha egyéb költségek is felmerülnek – magyarázza Meszlényi Tamás, a Bank360 szakértője.
A fenti példák alapján mindenképp érdemes kalkulálni az adósoknak, hogy a meglévő kölcsön kiváltásával mennyit spórolhatnak. Egy kisebb összegű tartozásnál nem biztos, hogy annyira sokat jelent a váltás, hogy megérje belevágni, de ha jelentős a kamatkülönbség, akkor érdemes lehet megfontolni a lehetőséget.
A piacon jelenleg 10–20 százalék körül alakul a személyi hitelek éves kamatlába, ami – a legalacsonyabb és a legmagasabb kamattal elérhető hitelt tekintve – egy 5 millió forintos hitel felvételénél 1,3 millió forint különbséget is jelenthet a teljes visszafizetendő összegnél, 5 éves futamidővel számolva. Érdemes tehát mindenképpen számolni, mielőtt belevágunk a hitelkiváltásba, hogy biztosan nyerjünk az ügyleten – tanácsolja a Bank360 szakértője.
A Paksi Atomerőmű üzemben tartása érdekében végzett munkálatokról számolt be a miniszterelnök.