A bankok háztartásokkal kötött hitelszerződéseinek értéke 10 százalékkal növekedett 2023 negyedik negyedévében, ezen belül a lakáscélú hitelszerződések értéke 21 százalékkal bővült – tájékoztatott a jegybank.
A hitelintézeti szektor háztartási hitelállománya 2023 negyedik negyedévében 96 milliárd forinttal bővült a folyósítások és törlesztések eredőjeként. A háztartási hitelállomány éves növekedése ezzel 2,7 százalékot tett ki, így folytatódott az éves növekedési ütem fokozatos lassulása. A 2023-ban megfigyelt lassulás mögött a bizonytalanná váló gazdasági kilátások, a csökkenő reálbérek, valamint az infláció letörését célzó, szigorú monetáris kondíciók eredményeképp visszaeső hitelkihelyezések állnak – olvasható a jegybank közleményében. A hazai hiteldinamika európai uniós összehasonlításban a középmezőnyben helyezkedik el, és a visegrádi régió országaiban megfigyelt átlagos növekedési ütemmel összhangban alakult (2,6 százalék).
Az új hitelkihelyezések a 2022 negyedik negyedéves alacsony kibocsátáshoz képest összességében bővültek. A háztartási hitelkibocsátás 2023 negyedik negyedévében 10 százalékkal, ezen belül a személyi kölcsönöké 43 százalékkal, a lakáshiteleké pedig 21 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi volument. A korábban magas hitelkihelyezéssel jellemezhető babaváró hitelek volumene éves összehasonlításban ötödével esett vissza a 2022 végi erőteljes előrehozott kereslet bázishatása miatt. A szabad felhasználású jelzáloghitelek negyedik negyedévi kibocsátása a befektetési motivációk lecsengésével éves összevetésben 14 százalékkal csökkent.
2023 decemberében a bankok átlagosan 7,3 százalékos kamat (THM: 7,6 százalék) mellett nyújtották a piaci alapú lakáshiteleket, az állami kamattámogatásokat is figyelembe véve pedig a teljes lakáshitelpiacon az ügyfelek által fizetendő átlagos kamat 6,5 százalékot tett ki az év végén. Az önkéntes THM plafon 2023. október 9-i bevezetését követő tapasztalatok alapján a bankok többsége csökkentette a kondíciós listákban szereplő kamatokat, ugyanakkor több intézmény esetében a korábban alkalmazott kedvezmények egy része is mérséklődött. 2023 negyedik negyedévében az államilag kamattámogatott hitelek aránya az újonnan szerződött lakáshiteleken belül 22 százalékot tett ki.
A Hitelezési felmérésre adott válaszok alapján 2023 negyedik negyedévében a hitelintézetek összességében nem változtattak a lakáscélú hitelek sztenderdjein, míg a fogyasztási hitelek feltételein a bankok 15 százaléka lazított. A negyedik negyedév során a válaszadó intézmények mind a lakáscélú hitelek-, mind a fogyasztási hitelek iránt a kereslet élénkülését tapasztalták, amelynek további erősödésére számítanak 2024 első félévében.
A Hitelezési felmérésben a változás jelzésére a válaszadók százalékában kifejezett, úgynevezett nettó változás mutatót használja az MNB. Ezt úgy kapjuk, hogy a változást (szigorítást/növekedést/erősödést) jelzők piaci részesedéssel súlyozott arányából levonjuk az ellenkező előjelű változást (enyhítést/csökkenést/gyengülést) jelzők piaci részesedéssel súlyozott arányát.
„A magyar beruházás nagyon előrehaladott, ugyanakkor rendkívül komplex. Sok mindent újra kell gondolnunk ebben a projektben, rengeteg megoldandó feladat van, hogy az előnyt, amire Magyarország szert tett, valódi hozzáadott értékké, profittá tudjuk kovácsolni.”