A K&H-nál már elérhető a Széchenyi Kártya Program MAX+ „ZÖLD” alkonstrukciója

2024. 01. 18., 17:10

A K&H-nál már elérhető a Széchenyi Beruházási Hitel MAX+ és az Agrár Széchenyi Beruházási Hitel MAX+ zöld átállást és fenntartható fejlődést támogató hitelcélokra irányuló „ZÖLD” alkonstrukciója, amit az eddigi 5 százaléknál is kedvezőbb, 1,5 százalékos éves nettó fix kamat mellett vehetik igénybe a cégek, hogy épületeik és technológiai folyamataik energiahatékonyságát javítsák.

2024. január 1-jével érvénybe lépett az ESG-törvény, amely a vállalatok környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő működését szabályozza, ehhez pedig finanszírozási oldalról is segítséget kapnak a cégek. Az új, úgynevezett „ZÖLD” alkonstrukcióval bővülő Széchenyi Kártya Program MAX+ a vállalkozások zöld átállását és fenntartható fejlődését támogatja.

„A Széchenyi Kártya Program MAX+ kedvezményes finanszírozási megoldásai közül a Széchenyi Likviditási Hitel MAX+, a Széchenyi Kártya Folyószámlahitel MAX+, Széchenyi Lízing MAX+, Agrár Széchenyi Kártya MAX+ továbbra is változatlan feltételek mellett igényelhetők. A „ZÖLD” alkonstrukció keretében azonban a fenntarthatósági beruházások megvalósítására a vállalkozások még kedvezőbb, évi nettó fix 1,5 százalékos kamat mellett igényelhetik az állami támogatott Széchenyi Beruházási Hitel MAX+ és az Agrár Széchenyi Beruházási Hitel MAX+ konstrukciókat” – tájékoztatott Rammacher Zoltán, a K&H kkv marketing és értékesítés vezetője.

Az alkonstrukció kizárólag épületek energiahatékonysági fejlesztésére, illetve egyéb területeken megvalósuló technológiai folyamatok energiahatékonyságának javítására vehető igénybe, de a termék „ZÖLD” megnevezése nem alapul az EU Taxonómia Rendelet megfelelőségi szempontjainak teljes körű vizsgálatán. A zöld átállást és a fenntartható fejlődést támogató hitelcélokra irányuló ún. „ZÖLD” alkonstrukcióban finanszírozható hitelcélokat a KAVOSZ Zrt. Széchenyi Kártya Program Üzletszabályzata tartalmazza.

Eddig több mint 100 milliárd forint

A K&H tavaly az elsők között tette elérhetővé a Széchenyi Kártya Program MAX+ kedvezményes finanszírozási megoldásait. A programban az elmúlt egy évben, több mint 104 milliárd forint értékben kötött szerződést a bank, amelynek közel felét a Széchenyi Kártya Folyószámlahitel MAX+ tette ki, míg a beruházási célú Széchenyi Újraindítási Beruházási Hitel MAX+ és az Agrár Széchenyi Újraindítási Beruházási Hitel MAX+ konstrukciókhoz a felvett hitelek 11 százaléka köthető. Az igénylések számát tekintve a mikrovállalkozások voltak többségben (55 százalék), míg az igényelt összeg nagyobb részét (56 százalék) a kis- és középvállalkozásoktól beérkezett hitelkérelmek adták.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS