A 2025-os GDP-prognózist csökkentette az MNB, az alapkamaton nem változtatott

2025. 09. 23., 16:40

Az MNB Monetáris Tanácsa szeptember 23-i ülésén is 6,5 százalékon tartotta az alapkamatot, amely immár egy éve ezen a szinten áll. A jegybank üveggömbje szerint az idén mindössze 0,6 százalékkal nő a GDP.

Óvatos és türelmes monetáris politikára van szükség

„A Monetáris Tanács elkötelezett az inflációs cél fenntartható elérése mellett. Az inflációs környezetet övező kockázatok, valamint a kereskedelem- és geopolitikai feszültségek továbbra is óvatos és türelmes monetáris politikát tesznek szükségessé. A Tanács megítélése szerint a szigorú monetáris kondíciók fenntartása indokolt” – olvashatjuk a szokásos üzenetet az MNB közleményében.

„Az első kamatcsökkentés időpontja továbbra is meglehetősen távolinak tűnik”

„Összességében a mai ülés nem hozott újdonságot a jegybanki üzenetekben és kommunikációban. Maradt a szigor és az alapvetően héja megközelítés – írja kommentárjában Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője. – Annak ellenére, hogy a várt Fed kamatpálya, a forint felértékelődése, a kiegyensúlyozottabbá váló inflációs kockázatok és a magyar eszközök irányába mutatkozó javuló kockázatérzékelés fundamentálisan lassan teret nyithatna egy óvatos enyhítésnek, az első kamatcsökkentés időpontja továbbra is meglehetősen távolinak tűnik a jegybanki üzenetek alapján.”

„A gazdaság lassú élénkülése várható”

Mint minden negyedév végén, most is megjelentek a jegybank új gazdasági és inflációs előrejelzései. A jegybank szakértői szerint „az idei év hátralévő részében a gazdaság lassú élénkülése várható, amit az erős fogyasztásnövekedés mellett a fokozatosan normalizálódó külső konjunktúra támogathat. Az aszály miatt a mezőgazdaság teljesítménye visszaesik az idei évben, így összességében a júniusi [0,8 százalékos] előrejelzésnél lassabban, 0,6 százalékkal bővülhet a hazai GDP 2025-ben. Jövő évtől mind belső, mind külső tényezők támogatják a növekedés élénkülését. Az erős fogyasztásdinamika a teljes előrejelzési horizonton a növekedés fontos tényezője marad, amit az emelkedő reálbérek és a kormányzati intézkedések egyaránt támogatnak. Az európai konjunktúra élénkülésével és az elmúlt évek kapacitásbővítő beruházási projektjeinek felfutó termelésével az export eddiginél gyorsabb bővülése várható. A magyar GDP a következő években a júniusi előrejelzéssel megegyező ütemben, 2026-ban 2,8 százalékkal, 2027-ben pedig 3,2 százalékkal bővülhet.”

Nem látható érdemi fordulat a vállalati hitelezésben

A hazai hitelezést a jegybank elemzése szerint továbbra is kettősség jellemzi: júliusban a háztartási hitelezés élénkülése folytatódott, a visszafogott vállalati hitelkeresletben azonban nem látható érdemi fordulat. Az elmúlt hónapokban bejelentett hitelprogramok és támogatások egy egyébként is aktív lakáspiacon érvényesülnek, így összességében a háztartási hitelállomány éves növekedése 2025 végén 17–20 százalék, 2026 folyamán pedig 18–22 százalék lehet. Az MNB előrejelzése szerint a vállalati hitelállomány 2025-ben és 2026-ban is 2,0 százalékkal bővülhet. A hazai bankrendszer tőkeellátottsága és likviditási helyzete erős, akár érdemben nagyobb hitelkereslet kielégítésére is alkalmas – mutat rá az MNB közleménye.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 08. 18., 11:30
A fogyasztói jogokkal kapcsolatos viták jelentős része a fogyasztók általi vásárlással kapcsolatos szavatosságot és jótállást érinti. Hogyan módosultak a fogyasztói jogok a szavatosság és jótállás esetén? Kire vonatkozhatnak a kedvezőbb szabályok? A kérdésekre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.
A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS