A Monetáris Tanács október 22-i ülésén az előzetes elemzői várakozásokkal összhangban 6,50 százalékon tartotta az alapkamatot.
A döntést követő sajtótájékoztatón Kandrács Csaba ismertette a döntés hátterét. Eszerint a Monetáris Tanács asztalán csak a tartás szerepelt; a jegybank alelnöke a romló globális hangulatra és a felfelé mutató inflációs kockázatok erősödésére hívta fel a figyelmet és megismételte a múlt héten elmondott üzenetet, miszerint hosszabb ideig a jelenlegi szinten maradhatnak a kamatok, amennyiben szükséges. Az előretekintő iránymutatás lényegében nem változott: „A Monetáris Tanács a beérkező makrogazdasági és pénzügyi piaci adatok alapján körültekintően és adatvezérelten dönt az alapkamat mértékéről.” Azaz maradt a hónapról-hónapra történő döntéshozás – összegezett Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője, aki nem változtatott prognózisán, amely szerint 2024 végéig egy 25 bázispontos kamatvágás jöhet még, az év végi kamatszint így 6,25 százalék lehet.
Nukleáris hatósági találkozót tartottak Csehországban, amelynek fókuszban az új atomerőművi blokkok, a kis moduláris reaktorok, valamint a hosszú távú üzemeltetés volt.