A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 2026. június 24-i hatállyal, 25 bázisponttal, 6,00 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamat mértékét.
Új iránymutatás
„Az inflációs várakozások horgonyzásához, és ezáltal az árstabilitási cél eléréséhez elengedhetetlen a hazai pénzügyi piacok, kiemelten a devizapiac stabilitásának fenntartása” – olvasható a döntés után kiadott jegybanki közleményben, amelynek konklúziója immár nem az óvatosság fenntartását hangsúlyozza, hanem – hosszú idő után – a kamatcsökkentés lehetséges folytatását vetíti előre: „Előretekintve a kedvező folyamatok fennmaradása esetén a Tanács – pozitív reálkamat fenntartása mellett – további kamatcsökkentésekre lát teret a nyár folyamán, amelyek folytatásáról a szeptemberi Inflációs jelentés alapján dönt.”
Új prognózisok
Változtak a jegybanki prognózisok is. Az MNB az új Inflációs Jelentés főbb mutatóit is közzétette: eszerint a GDP 2,0 százalékkal fog növekedni 2026-ban, 3,0 százalékkal 2027-ben és 2,9 százalékkal 2028-ban.; az átlagos éves infláció pedig 2026-ban 1,8 százalék, 2027-ben 2,3 százalék, 2028-ban pedig 3,0 százalék lesz. Az 1,8 százalékos inflációs prognózis „hatalmas változás nemcsak a márciusi projekcióhoz, hanem a jelenlegi konszenzushoz képest is, amely az idei évre körülbelül 3 százalék” – írja kommentárjában Nagy János, az Erste makroelemzője.
Nem okozott meglepetést a kamatvágás
„A lépés nem okozott meglepetést, mert a piaci árazások alapján inkább az volt a kérdés, hogy a jegybank mekkora kamatcsökkentés mellett dönt, hiszen már a májusi kamatmeghatározó ülésen is felmerült az esetleges vágás lehetősége – kommentálta a döntést Németh Dávid, a K&H vezető elemzője. – A kedvező májusi inflációs adat, valamint a visszafogott élelmiszer-infláció mellett az erős forint, a magyar állampapírhozamok és az országkockázati felár csökkenése egyaránt növelte a jegybank mozgásterét. A nemzetközi környezet is támogatta a kamatvágást, elsősorban az, hogy bár még korai megmondani, pontosan hogyan zárul az iráni konfliktus, mindenesetre az elmúlt napokban láthatóak voltak olyan jelek, amelyek alapján rendeződhet a krízis.”
Inflációs kilátások
A mostani lépés után pedig jó eséllyel újabb kamatvágások jöhetnek a következő két évben, de a folytatás továbbra is erősen adatfüggő lesz – véli Németh Dávid. A K&H várakozása szerint az infláció a következő időszakban enyhén gyorsulhat, rövid távon pedig külön kockázatot jelenthet a bizonyos élelmiszerekre jelenleg még érvényben lévő árrésstop esetleges kivezetése. „Emellett kérdéses, hogy a nemzetközi energiaárakban megjelenő feszültségek milyen mértékben gyűrűznek be a magyar inflációba. További fontos tényező, hogy a jegybank jövőbeni mozgásterét nemcsak a hazai inflációs pálya és a forint árfolyama határozza meg, hanem a nemzetközi kamatkörnyezet is. Márpedig az Európai Központi Bank, valamint a cseh jegybank közelmúltban végrehajtott kamatemelése, továbbá az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve óvatosabb, illetve szigorúbb kommunikációja is nagyban befolyásolhatja, hogy az MNB milyen ütemben tudja folytatni a lazítást.” A jelenlegi kilátások alapján a K&H arra számít, hogy az év végére 5,5 százalékra csökkenhet a magyar alapkamat.
„A Roszatom Műszaki Akadémián képzett szakemberek már most olyan kompetenciákat sajátítottak el, amelyekre az erőművi blokkok üzembe helyezésének minden szakaszában szükség lesz.”