5,5 százalékra csökkentette az alapkamatot a Monetáris Tanács

Nem változott az „előretekintő iránymutatás”
„A Monetáris Tanács elkötelezett az inflációs cél fenntartható elérése mellett és folyamatosan értékeli az inflációs kilátások, a globális fejlemények, valamint a hazai kockázati felár alakulását. A pozitív reálkamat mellett a pénzügyi piacok, kiemelten a devizapiac stabilitásának fenntartása támogatja az inflációs várakozások horgonyzását, ezáltal hozzájárulva az árstabilitási cél eléréséhez” – olvasható az MNB közleményében.

Felülvizsgálja a jegybank az inflációs célt
Varga Mihály jegybankelnök a kamatdöntő ülést követő sajtótájékoztatón elmondta: a továbbiakban a hazai kockázati megítélést a költségvetési pályára és az euróbevezetésre vonatkozó várakozások, illetve a külső piaci környezet befolyásolja leginkább. Az MNB tavasszal megkezdte az inflációs cél felülvizsgálatát, erről őszre várható bővebb tájékoztatás – mondta el Varga Mihály, jelezve: a legnagyobb kérdés, hogy egy vagy két lépésben jutunk-e el a mostani 3 százalékról az EKB-s 2 százalékra.

Nagy János: 5,00 százalékra csökkenhet az alapkamat 2026 végére
„A döntés és kommunikáció nem okozott meglepetést. Továbbra is fenntartjuk az év végi kamatszintre vonatkozó 5,00 százalékos várakozásunkat. Jelen állás szerint szeptemberben folytatódhat a júniusban megkezdett lazítási ciklus. Ezen kívül az utolsó negyedévben látunk még lehetőséget rövidtávon egy további lépésre” – írja kommentárjában Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője.

Németh Dávid: a fő kérdés, hogy marad-e még tér további kamatcsökkentésekre”
A lépés megfelel a piaci várakozásoknak, amit elsősorban a jelenlegi alacsony inflációs környezet indokol – kommentálta a döntést Németh Dávid, a K&H vezető elemzője. Szerinte ugyanakkor most már az a fő kérdés, hogy marad-e még tér további kamatcsökkentésekre az év hátralévő részében. A következő fontos kapaszkodót a szeptemberben megjelenő jegybanki inflációs jelentés adhatja. „A Magyar Nemzeti Bank az új inflációs és gazdasági előrejelzései alapján dönt majd arról, hogy mikor lehet indokolt egy újabb kamatvágás” – mondta Németh Dávid.

Számottevőek a külső kockázatok
A K&H vezető elemzője szerint továbbra is számolni kell külső kockázatokkal, köztük az esetleges nemzetközi piaci turbulenciákkal és ezzel összefüggésben az energiaárak alakulásával. Az elmúlt hetekben a gáz árfolyama a nemzetközi piacon emelkedett és meghaladta az 60 eurót is, viszonylag magas szintnek számít és vannak olyan előrejelzések, amelyek szerint további drágulás is elképzelhető: akár 100 eurós szint is lehetséges. Emellett a jegybank kiemelten figyeli majd a nagy nemzetközi jegybankok, az amerikai Fed és az Európai Központi Bank lépéseit is.

2027-ben a 4,5 százalékos szint is elérhető lehet
A K&H jelenlegi prognózisa szerint az alapkamat az év végén 5,50 százalékos lehet, de 2027-ben az inflációs környezet és Magyarország kockázati megítélésének ezen belül a kamatfelár alakulása határozhatja meg a jegybanki döntéséket. Németh Dávid szerint most arra lehet számítani, hogy jövőre akár 4,50 százalékos szintre csökkenhet az irányadó ráta.