2021. december 31-ig biztosan a vállalkozók rendelkezésére állnak a Széchenyi Kártya Program kríziskonstrukciói

2021. 03. 04., 09:45

A Széchenyi Kártya Program kríziskonstrukciói 2021. december 31-ig már biztosan a vállalkozók rendelkezésére állnak, miután a kormány 2021. június 30-áról 2021. december 31-éig meghosszabbította ezen hitelek igénybevételének a lehetőséget.

„A Széchenyi Kártya Program azonnal reagált a koronavírus járvány kitörésekor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakmai támogatása mellett 2020 tavaszán kríziskonstrukciókat hoztunk létre a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretein belül a bajba jutott vállalkozások mielőbbi megsegítésére” – mondta Krisán László, a Széchenyi Kártya Programot koordináló KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója.

A konstrukciók eredetileg 2020 év végéig kerültek meghirdetésre, majd első ízben az igénybevételi határidejük 2021. június 30-éig lett meghosszabbítva, és most a legújabb rendelkezések szerint, az Európai Bizottság vonatkozó Közleményével összhangban a Krízishitelek minimum 2021. december 31-éig a vállalkozók rendelkezésére állnak – jelentette be a vezérigazgató.

A Széchenyi Kártya Program krízishitelei a jelenlegi helyzet főbb problémáira adhatnak megoldást:

  • Széchenyi Kártya Folyószámlahitel PLUSZ a napi működési költségekre, évi fix 0,1 százalékos kamattal
  • Széchenyi Munkahelymegtartó Hitel a munkahelyek megőrzésére, évi fix 0,1 százalékos kamattal,
  • Széchenyi Likviditási Hitel a vállalkozás működtetéséhez szükséges forgóeszköz beszerzésekre, évi fix 0,2 százalékos kamattal,
  • Széchenyi Beruházási Hitel PLUSZ a beruházások finanszírozására, évi fix 0,5 százalékos kamattal,
  • Széchenyi Turisztikai Kártya kifejezetten a turisztikai ágazatban tevékenykedő cégek működésének fenntartására,
  • Agrár Széchenyi Beruházási Hitel Plusz az agrár vállalkozások fejlesztési, beruházási elképzelései megvalósulásának segítésére, évi fix 0,5 százalékos kamattal.

A Program számai egyértelműen visszajelezték, hogy a vállalkozások éltek a lehetőséggel: a Széchenyi Kártya Program kríziskonstrukciói keretében azok indulása óta már több mint 33 ezer hitelkérelmet nyújtottak be a vállalkozások, több mint 1000 milliárd forint értékben.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a vállalkozások számára a napi kiadásaik finanszírozása az elsődleges: a Program keretében 2020-ban megkötött hitelszerződések 97 százaléka, a szerződött hitelösszeg tekintetében pedig az ügyletek 95 százaléka volt folyószámla- vagy forgóeszközhitel.

A program hiteleit a területi kamarák, a VOSZ és a KAVOSZ irodáiban érhetik el a vállalkozások, ahol a munkatársak ingyenesen segítik őket a megfelelő hiteltípus kiválasztásában – hangsúlyozta Krisán László.

A részletes igénybevételi feltételek a www.kavosz.hu oldalon elérhetőek.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-13 13:10:00
Már nem az energia- vagy az alapanyagárak jelentik a fő nehézséget a hazai családi vállalatok számára. Az egyelőre még mérsékelten növekvő bevétel-várakozások mellett a magas infláció és a növekvő bérek kifizetése jelent egyre nagyobb kihívást – erről számoltak be a cégek a K&H családi vállalatok klub alkalmával.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS