A válságokkal teli időszak ellenére az idei esztendőre 200 fölé emelkedett az üzleti szolgáltatóközpontok száma Magyarországon, a szektor által foglalkoztatottak száma pedig 5 év alatt megduplázódott és már meghaladja a 100 ezer főt – hangzott el a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség által szervezett „Business Services Hungary 2023” című konferencián.
2023-ban a Magyarországon működő 201 üzleti szolgáltatóközpont (business service center, BSC) összesen 100 898 főt foglalkoztatatott. 2018-ban ezek a mutatók még nagyjából feleekkorák voltak, öt évvel ezelőtt 110 központban nagyjából 50 000 fő dolgozott. A robusztus növekedés távolról sem pusztán „mennyiségi jellegű”. Mint azt Joó István, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója a 2023. november végén megrendezett „Business Services Hungary 2023” konferencián elmondta:
„Olyan, magas hozzáadott értékű tevékenységeket is elkezdtek a szolgáltató központok Magyarországra szervezni, amelyekről az előző évtized elején még csak nem is álmodtunk. A kezdetben főként telefonos ügyfélszolgálatot és egyszerűbb számviteli feladatokat ellátó irodák mára olyan központokká fejlődtek, ahol megjelent a tevékenységi körökben a magasabb szintű informatikai támogatás, a kiterjesztett projektmenedzsment, a matematikai modellezés és különféle kutatás-fejlesztési funkciók is.”
Joó István a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a HIPA által szervezett, az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham Hungary) és az Association Of Business Service Leaders (ABSL Hungary) szakmai együttműködésével megvalósult „Business Services Hungary 2023” konferencián
Kelet-Közép Európa három tényező, a költség, a tehetség és az életminőség alapján vonzó a BSC-befektetők számára – mondta el a konferencián Jacek Levernes, az ABSL elnöke. „Ahogy egyre több a vezető beosztású munkaerő és egyre feljebb lépünk az értékláncban, úgy válnak egyre fontosabbá az életminőséggel kapcsolatos tényezők, mint például az iskolák, az éttermek és a kultúra. És a közép- és kelet-európai régió e tekintetben nagyon versenyképes.” A költségek ugyanakkor már nem olyan fontosak, mint öt vagy tíz évvel ezelőtt voltak – tette hozzá a szakember, hangsúlyozva, hogy az ágazat tapasztalt szakembereket is nagy számban alkalmaz.
A dinamikus létszámnövekedéshez ugyanakkor megfelelően képzett fiatalokra is szükség van, amit a hazánkban működő szolgáltatóközpontok is felismertek: 2022-ben háromnegyedük működött együtt aktívan felsőoktatási intézményekkel. A kooperáció leggyakoribb formája a gyakornoki programok szervezése volt, de nyílt napokon és állásbörzéken is próbáltak új munkaerőt bevonzani a szektorba.
Az oktatás jelentőségét hangsúlyozta a konferencián elmondott beszédében Szabó Zoltán, az AmCham Hungary elnöke is. Fenn kell tartani a jelenlegi robusztus tehetséggondozást, hiszen „mindenkinek az az érdeke, hogy a legmegfelelőbb jelölteket az iparágon belül tartsa.”
A HIPA céljai összhangban állnak a szakma képviselői által elmondottakkal. A szervezet a jövőben erősíteni kívánja az üzleti szolgáltatóközpontok támogatását, ezzel még több magas hozzáadott értékű munkahelyet teremtve a nyelveket beszélő fiatalok számára – mondta el Joó István. A vezérigazgató hangsúlyozta: Magyarországon minden erőforrás rendelkezésre áll a szektor további növekedéséhez, hiszen a BSC-k rendkívül fontos szerepet játszanak a magyar gazdaság versenyképességének megtartásában.
A rendezvényen a szakmai panelbeszélgetések mellett a szakmai vendégek élőszavazáson döntöttek a 2023-as év leginkább kiemelkedő BSC vállalatairól Magyarországon. Az eseményen három kategóriában ítélték oda a díjakat. Az év BSC befektetője a német KOSTAL Group lett. Az „Üzleti kiválóság és innováció” díját az indiai TATA Consultancy Services Hungary nyerte el, míg „A legjobb oktatási együttműködés és tehetségfejlesztés” díjat az amerikai Thermo Fisher Scientific kapta.
A cikk megírásában az Üzletem.hu együttműködő partnere a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség volt.
Letették a Becton Dickinson környei sterilizáló üzemének alapkövét; a 42,2 milliós beruházás 25 magas hozzáadott értékű munkahelyet teremt.
Az első betonöntéssel a Paks II atomerőmű a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség besorolása alapján „épülő atomerőműnek” minősül.