Történelmi csúcson a magyarországi működőtőke-beruházások

Történelmi csúcson a magyarországi működőtőke-beruházások
2024. 01. 16., 10:10

A 2023-as esztendő újabb mérföldkő a magyar beruházás-ösztönzés történetében: a pozitív döntésben érintett működőtőke-beruházások összesített értéke meghaladta a 13 milliárd eurót, az egy évvel korábban elért 6,5 milliárd eurós rekord kétszeresét.

A 209 pozitív projekt közül 69 volt kiemelt működőtőke-beruházás 11,8 milliárd euró fölötti értékben. A létrejövő új munkahelyek száma éves összevetésben több mint 30 százalékkal, 19 692-re emelkedett, ami minden idők legjobb adata. A kimagasló eredmények elsősorban az ázsiai befektetők aktivitásának tudhatók be, akik a teljes beruházási volumen közel 82 százalékáért, illetve az újonnan létrehozandó munkahelyek kétharmadáért felelősek – mutatott rá Joó István, a HIPA vezérigazgatója.

A magyarországi befektetésekre vonatkozó 2023-as sarokszámok példátlan mértékű aktivitásról tanúskodnak. A 2023-as eredmények minden szempontból kiemelkedőek 2022-höz képest. Éves szinten a beruházási volumen kétszeresére, 6,5 milliárd euróról 13 milliárd euróra emelkedett, a bejelentett projektek száma még ennél is dinamikusabban nőtt, és szintén jelentős, 30 százalékos növekedést könyvelhetett el az újonnan létrejövő munkahelyek száma (19 692) is. Egy év alatt ennyi új munkahelyről még sohasem született döntés.

A 209 projektből 69 tekinthető kiemelt működőtőke-beruházásnak, ezek összértéke meghaladta a 11,8 milliárd eurót. A fennmaradó közel 1,2 milliárd euró értéket képviselő 140 projekt a Kormány Gyármentő Programjához köthető, amelynek célja az energiahatékonyság fejlesztésére és a saját megújuló energiatermelési kapacitások létrehozására irányuló beruházások támogatása.

Ezen rekord számok elsősorban a keleti befektetők, azaz Kína, Dél-Korea és Japán fokozott aktivitásának tudhatók be, az ezekből az országokból érkező beruházások a beáramló FDI közel 82 százalékát, az újonnan bejelentett munkahelyeknek pedig 67 százalékát teszik ki. Összesen 19 projekt köthető ezen országokhoz. „Az ázsiai partnerek kulcsszerepe mára tipikussá vált, és ez egyben mutatja a Kormány Keleti nyitás politikájának sikerét, amely az ázsiai országokkal fennálló gazdasági kapcsolatok élénkítésére irányul” – mondta Joó István.

Csak a kínai vállalatok több mint 7,6 milliárd euró befektetésére vállaltak kötelezettséget, 8 projekt keretében. Kína így 2020 után ismét a legnagyobb beruházó lett Magyarországon. Dél-Korea végzett a második helyen a beruházási volumen rangsorban közel 2 milliárd euró értékű összbefektetéssel, megelőzve Németországot és az Amerikai Egyesült Államokat.

Az ázsiai dominanciával párhuzamosan az FDI rangsor arról is tanúskodik, hogy nyugati partnereinkkel továbbra is szoros a kapcsolat. Németország hozta a legtöbb projektet (18), és ezzel minden negyedik kiemelt működőtőke-beruházás köthető hozzá, míg az Amerikai Egyesült Államok e tekintetben ugyancsak remekelt, 8 projekttel zárva. A két ország együttesen az összes új munkahely körülbelül 20 százalékának létrehozásában vállalt szerepet. Rajtuk kívül az Egyesült Királyság, Dánia, Franciaország, Japán és Svájc járult hozzá jelentős mértékben a kiemelkedő eredményekhez. A magyar vállalatok ugyanakkor az ötödik legtöbb befektetést hajtották végre.

Ami az ágazati bontást illeti, a járműipar és az elektronika megőrizte hagyományos vezető pozícióját. E két szektor együttes aránya mind az új munkahelyek, mind a beruházási volumen tekintetében mintegy 90 százalék. A meghatározó ágazatok közé tartozik továbbá az ICT-szektor, ahol több száz munkahely jöhet létre magasan képzett munkavállalók számára. Ezen túl a műanyag-, a csomagoló-, a fém- és a vegyipart érintették nagyszabású beruházások. „A HIPA továbbra is kiemelt hangsúlyt helyez arra, hogy egyensúly valósuljon meg a fejlesztések földrajzi eloszlásában, illetve hogy erősödjön a feltörekvő vidéki helyszínek pozíciója” – tette hozzá a szervezet vezérigazgatója. Ennek megfelelően összesen a projektek közel 87 százaléka kötődött Budapesten kívüli lokációkhoz. Pest vármegye vonzotta a legnagyobb számú fejlesztést (15), amelyet Budapest (10), Hajdú-Bihar (8), Győr-Moson-Sopron (7) és Borsod-Abaúj-Zemplén (6) vármegye követ.

2023-ban mintegy 10 K+F projekt kapott támogatást, amelyek 810 új, magas hozzáadott értékű munkahelyet hoznak létre, míg 7 képzési program közel 2500 munkavállaló készségeinek fejlesztését teszi lehetővé.

„A 2023-as számok mérlegre tétele arra is alkalmat nyújt, hogy értékeljük a HIPA 10 éves fennállását és az elmúlt évtized során elért eredményeinket. Ennek fényében a HIPA 2014. január 1. és 2023. december 31. között mintegy 2123 pozitív projektet kezelt 49 milliárd euró értékben, ami 150 ezer új munkahely létrehozásával járt. Ezen eredmények kétségtelenül transzformatív hatást gyakoroltak a magyar gazdaságra” – összegzett Joó István

A cikk megírásában az Üzletem.hu együttműködő partnere a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség volt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 13., 16:40
Átlagosan 3,6 százalékkal emelkedett a lakásbiztosítások átlagdíja a harmadik negyedévben azt követően, hogy június 30-án lejárt a magyarországi biztosítók önkéntes kötelezettségvállalása arra vonatkozóan, hogy 2026. június 30-ig nem emelik a lakásbiztosítási termékeik alapdíjait – derül ki az Insura.hu frissen közzétett adataiból.
2026-10-13 10:40:00
A névviseléshez való jog alapvető személyiségi jog. A házasságkötéskor a házastársak dönthetnek arról, hogy kívánnak-e a születési nevüktől eltérő házassági nevet viselni. Milyen lehetőségek vannak a házastársak névviselése körében? Dr. Szabó Gergely ügyvéd összefoglalója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.
Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS