
Újabb kutatás-fejlesztési projektet indít Budapesten az amerikai Formlabs, a professzionális 3D nyomtatás egyik vezető szereplője.
A 2018 óta működő budapesti iroda új projektjének célja egy új generációs nyomtatási ökoszisztéma kifejlesztése. A feladat nem csupán a szoftveres és hardveres összetevők megtervezése, hanem a felhasználók támogatásának biztosítása és az együttműködés megteremtése a korábbi kiadású és az új, fejlettebb és nagyobb teljesítményű nyomtatók között. Az 1,7 millió eurós beruházást a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség támogatásával valósítják meg. A termékfejlesztés mellett a kapcsolódó szolgáltatások kialakítását is magában foglaló projekt végrehajtásához 15 új, magasan képzett szakembert vesznek fel. Budapest mellett amerikai, európai és ázsiai helyszínek is versenyeztek a projektért – olvasható a HIPA közleményében.
A Formlabs-t 2011-ben alapította a világ egyik legrangosabb kutatóegyeteme, a bostoni Massachusetts Institute of Technology (MIT) három hallgatója, hogy megfizethetővé, széles körben elérhetővé tegyék a professzionális 3D nyomtatási technológiát. Az elsők között csatlakozott a vállalkozáshoz egy szintén MIT-s magyar szakember, Lakatos Dávid, aki 2014 óta a Formlabs termékfejlesztési vezetője.
A Formlabs piaci értéke kétmilliárd dollár, vagyis kétszeresen elérte a feltörekvő technológiai cégek besorolására használt unikornis – egymilliárd dollár értékű vállalat – kategóriát. Legnagyobb befektetői közé tartozik a japán SoftBank csoport.
A Formlabs termékeit és szolgáltatásait a fogtechnikától kezdve a játékgyártáson át a repülőgépiparig tíz ágazatban használják. Felhasználóik között van például az Apple, a Tesla és a Gillette. A társaság adatai szerint eddig 130 ezer nyomtatót értékesítettek, amelyekkel mintegy 300 millió eszközt, alkatrészt gyártottak.
A cég nyolc telephelyből álló globális hálózatában mintegy 750-en dolgoznak, Budapesten csaknem százan.
Magyarország sikeresen jelentette be a tisztaipar-megállapodáshoz kapcsolódó beruházásokhoz nyújtható támogatási programját.
A friss rendszerterhelési csúcs több mint 500 MW-tal haladta meg a 2025-ben regisztrált rekordigényt.