Minden korábbinál több magas hozzáadott értékű beruházás jellemezte a Magyarországra áramló külföldi működőtőke (FDI) szerkezetét 2025-ben a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség adatai szerint, amelyek azt is megmutatják, hogy a kormányzati beruházásösztönzés szigorú feltételrendszerének egyre több hazai cég is megfelel.
A Magyarországot választó befektetők 108 projekt megvalósításáról hoztak döntést 2025-ben a HIPA támogatásával, aminek eredményeként 7,069 milliárd euró, azaz mintegy 2700 milliárd forint tőke érkezik a nemzetgazdaságba és 18 227 új munkahely jön létre. A befektetési volument és a munkahelyteremtést tekintve 2025 a HIPA történetének harmadik legjobb éve – olvasható a HIPA közleményében.
A HIPA soha annyi kutatás-fejlesztési projektet nem hozott Magyarországra, mint 2025-ben, rekordot döntött az üzleti-szolgáltatóközponthoz kapcsolódó fejlesztések által létrejövő munkahelyek száma is, és soha annyi magyar tulajdonú vállalat sem döntött beruházás mellett a mi közreműködésünkkel, mint tavaly – hívta fel a figyelmet 2025 legnagyobb eredményeire Joó István kormánybiztos, a HIPA vezérigazgatója.
A befektetők egy év alatt 14 kutatás-fejlesztési (K+F) projektről hoztak pozitív döntést a HIPA támogatásával, együttvéve csaknem 570 millió euró [JI1] (270 milliárd forint) beruházási értékben. Ez a projektek száma és volumene alapján egyaránt rekord a HIPA történetében. A beruházások közel 600 kutató-fejlesztői munkahelyet teremtenek.
A nyelveket beszélő diplomás fiataloknak kitűnő hazai karrierlehetőségeket kínáló üzleti szolgáltató központok (BSC) területén szintén történelmi csúcsot értek el a befektetők a HIPA-val együttműködésben. Egy év alatt 13 új beruházásról hoztak döntést, amelyek révén 3.236 munkahely jön létre. Ez a szektor eddigi legjobb éves eredménye.
A K+F- és a BSC-beruházások erősödése azt mutatja, hogy a nemzetközi befektetői közösség a termelés mellett az innovációban is egyre inkább támaszkodik Magyarországra. A nemzetgazdaság diverzifikálódását, egyre több erős pilléren nyugvó szerkezetét pedig az jelzi, hogy a biotechnológiától az elektronikáig és az orvostechnikától a csomagolóiparig 17 ágazatban valósulnak meg beruházások a 2025-ben hozott befektetői döntések alapján.
A folyamatosan változó globális gazdasági körülmények ellenére Magyarország továbbra is befektetőbarát ország marad, ennek köszönhetően az utóbbi négy év a magyar gazdaságtörténet négy legsikeresebb éve a külföldi működőtőke beáramlása és a beruházások szempontjából – mutatott rá a Joó István.
Ezeket az eredményeket azért tudtuk elérni, mert a magyar kormány az elmúlt 16 évben felépítette Európa legversenyképesebb befektetési és üzleti környezetét. Az alacsony adók, a jól képzett munkaerő, a fejlett logisztika, a fizikai és jogbiztonság, valamint az energiaellátás biztonsága mind hozzájárult ahhoz, hogy a Magyarország iránti befektetői bizalom töretlen – tette hozzá a befektetésösztönzésért és kiemelt magyarországi nagybefektetések megvalósításáért felelős kormánybiztos.
A HIPA első számú feladata a globális FDI-áramlások Magyarországra csatornázása, vagyis a külföldi befektetők ösztönzése hazai beruházásokra. Ingyenesen igénybe vehető egyablakos ügyintézési szolgáltatásával a telephelykiválasztástól a beszállítói hálózat kialakításáig a beruházások minden eleméhez segítséget nyújt, és pénzügyi támogatást is biztosít, szigorú feltételekkel.
Ez a támogatási rendszer a hazai vállalatoknak is elérhető, és 2025-ben minden korábbinál többen tudtak éli a lehetőséggel. Magyar tulajdonosi hátterű vállalatokkal egy év alatt 24 befektetésről sikerült megállapodni, ezzel Magyarország az első a támogatott projektek származási országa szerinti rangsorban. A beruházások 1.423 munkahelyet teremtenek, és 540,35 millió euró (mintegy 210 milliárd forint) összesített értéket képviselnek.
A hazai vállalatok projektjeivel együtt három kontinens 17 országból érkeznek beruházások a HIPA 2025-ben kötött megállapodásai alapján, ami szintén azt mutatja, hogy a befektetők továbbra is bíznak Magyarországban.
A beruházások volumene alapján Kína, Szingapúr, Magyarország, az Egyesült Államok és Dél-Korea áll az első öt helyen, míg a projektek darabszáma alapján Magyarország, Kína, Németország, az Egyesült Államok és Franciaország a sorrend.
A beruházások értéke alapján Kína az összesített volumen csaknem 57 százalékának megfelelő 3,97 milliárd euróval végzett az első helyen. A második helyezést 11,4 százalékot jelentő 794 millió euróval elérő Szingapúr és az első ötbe 4,6 százalékos részaránynak megfelelő 324 millió euróval bekerülő Dél-Korea eredményeivel együtt kitűnik, hogy a keleti nyitás politikája 2025-ben is komoly sikert hozott a beruházásösztönzésben.
Ugyanakkor a keleti nyitás nem jelent nyugati zárást, és Magyarország a konnektivitás stratégiáját követve 2025-ben is arra törekedett, hogy megerősítse szerepét a keleti és nyugati tőke és technológia találkozóhelyeként.
A nyugati befektetők ennek megfelelően továbbra is jelentős erőt képviselnek, ezt mutatja például, hogy az Egyesült Államok kapcsán 16 projektet jelentett be a HIPA, Németország pedig 15 beruházással áll a projektek száma alapján kialakuló rangsor harmadik helyén.
A 16 amerikai projekt történelmi csúcs, és pontosan mutatja a magyar-amerikai befektetési partnerség Donald Trump második elnöki ciklusával jelentősen megerősödő lendületét. Az amerikai beruházások mintegy 480 millió euró (csaknem 200 milliárd forint) volument képviselnek és 800-nál is több munkahelyet teremtenek.
A munkahelyteremtésben az elektronika vezet, 6.232 új állással, ezt követi a járműipar (3.620 új munkahely). A beruházások szerkezetének minőségi átalakulását mutatja, hogy a harmadik helyen álló BSC szektor a maga több mint 3.200 új állásával szorosan követi a járműipart a munkahelyteremtésben.
A kormányzati beruházásösztönzés a gazdaság területi egyensúlyának megteremtésében is fontos eredményeket ért el 2025-ben. A támogatott projektek több mint 84 százaléka ugyanis Budapesten kívül valósul meg, és a fejlesztések szinte az egész országot lefedik. Több vármegyében komoly beruházási hullámot eredményez a HIPA tevékenysége: Hajdú-Biharba és Bács-Kiskun vármegyébe például egyaránt 9 projekt érkezik, Szabolcs-Szatmár-Beregben pedig 8 projekt valósul meg.
Az utóbbi másfél évtized munkája révén a keleti és a nyugati országrész tőke- és beruházásvonzó képessége egyre inkább egyensúlyba kerül, a beruházásösztönzés stratégiai fókusza így már a déli területekre irányul. Ebben a folyamatban 2025 fontos szakaszt jelent, hiszen nemcsak Bács-Kiskunban sikerült jelentősen növelni a beruházási ütemet, hanem Csongrád-Csanádban és Békés vármegyében is, ahová 5-5 projekt érkezik.
A HIPA a Külgazdasági és Külügyminisztérium irányítása alatt működő, befektetésösztönzéssel foglalkozó országos szervezet. Legfontosabb feladata, hogy térítésmentes szakmai támogatással segítse elő a külföldi és hazai vállalatok magyarországi beruházásait. Az Ügynökség 2014 óta működik, és 2025 végéig 2305 pozitív beruházási döntésben működött közre, amivel több mint 66 milliárd eurónyi beruházáshoz és mintegy 187 ezer új munkahely megteremtéséhez járult hozzá.
Magyarország sikeresen jelentette be a tisztaipar-megállapodáshoz kapcsolódó beruházásokhoz nyújtható támogatási programját.
A friss rendszerterhelési csúcs több mint 500 MW-tal haladta meg a 2025-ben regisztrált rekordigényt.
