Joó István: az üzleti szolgáltató központok több mint 3 százalékkal járulnak hozzá a magyar GDP-hez

Joó István: az üzleti szolgáltató központok több mint 3 százalékkal járulnak hozzá a magyar GDP-hez
2025. 11. 13., 16:20

A magyarországi üzleti szolgáltató központok több mint 3 százalékkal járulnak hozzá a hazai GDP-hez, kulcsfontosságú az iparág – mondta Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója a szervezet „Business Services Hungary 2025” konferenciáján.

A vezérigazgató megnyitó beszédében kiemelte: 2019-ben 120 üzleti szolgáltató központ 55 ezer dolgozót foglalkoztatott Magyarországon, ma pedig már 245 vállalat csaknem 120 ezer magasan képzett szakembernek ad munkát.

A HIPA működésének kezdete, 2014 óta az ágazat 116 beruházását támogatta, ezzel több mint 22 ezer új munkahely létrehozásához járult hozzá. A szektor így a harmadik a támogatott projektek száma alapján a járműgyártás és az elektronika mögött.

Az utóbbi években folyamatosan nő az érdeklődés Magyarország iránt, jelenleg is az iparág 15 potenciális befektető vállalatával folytatnak előrehaladott tárgyalásokat - tájékoztatott Joó István.

A vezérigazgató elmondta: folyamatosan emelkedik a magyar tulajdonú központok aránya, már a harmadik helyen állnak a befektetések származási országát tekintve. Magyarország ma már ebben a szektorban is fontos találkozási pont, ahol olyan támogató üzleti környezetben dolgozhatnak a keleti vállalatok, mint a nyugatiak vagy a magyarok. Ez a diverzitás azért is nagy érték, mert a jól képzett, nyelveket beszélő fiatalok számára az üzleti szolgáltató központok jelentik az egyik legfőbb kitörési pontot.

A HIPA célja, hogy 2030-ban 300 központ működjön Magyarországon, a munkavállalók száma pedig elérje a 150 ezret – mondta a kormánybiztos, fontos törekvésként megjelölve a földrajzi kiegyensúlyozottság erősítését is.

A fővároson kívüli üzleti szolgáltató központok munkahelyeinek aránya már meghaladja a 20 százalékot, és egyre erősödő regionális központtá válnak az olyan egyetemi városok, mint Debrecen, Pécs vagy Szeged. Ezt a folyamatot szeretnék erősíteni, ami nem csak gazdasági, hanem társadalmi szempontból is kulcsfontosságú, mert így találhatja meg helyben a jövőjét minél több fiatal – hangsúlyozta Joó István.

Ahogy a technológia fejlődik, úgy kell az üzleti szolgáltató központoknak is szintet lépniük, belépve a mesterséges intelligencia által vezérelt, generatív üzleti szolgáltatások világába. Ebben Magyarország nem követni, hanem alakítani szeretné a trendeket. A kormánybiztos értékelése szerint jó helyzetből indulunk a versenyben, mert a hazai szolgáltató központok az utóbbi években bőven kaptak olyan feladatokat, amelyekhez nélkülözhetetlenek a legfejlettebb technológiák. Ezt jelzi, hogy alig néhány év alatt 3-ról 12 százalékra emelkedett a mérnöki képzettséget igénylő munkakörökben dolgozók aránya. Ez az adat önmagában jól mutatja, hogy a szektor új dimenziót nyit a tudásalapú magyar gazdaság fejlődésében – mondta el a HIPA vezérigazgatója.

„A szektorban minden adott a továbblépéshez, a nemzetközi bizalom, az évtizedes hazai tapasztalat és szakértelem, a kormányzati elkötelezettség és a befektetők támogatása” – hangsúlyozta Joó István.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 12. 12., 17:10
A 2024-es turisztikai rekord az idén már 11 hónap alatt teljesült, a szálláshelyeken regisztrált vendégek száma idén december 2-án elérte a 18 226 413-at, megdöntve ezzel a tavalyi egész éves vendégszámot, ami szintén rekord volt – tájékoztatott a Visit Hungary.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Új iparágak és tudományos területek sora foglalkozik modern kori életmódunk rossz szokásaival és a belőlük eredő akár krónikus betegségekkel, amelyek megelőzésére olyan szakmák jöttek létre, mint az életmódorvoslás vagy a health coaching. A testi-lelki egészséggel kapcsolatos tanácsadás a minőségi életre odafigyelő nyugati társadalmak számára hétköznapi dolog, de nálunk még viszonylag új területnek számít. Marton Balázs health coach, az IronCoach.hu alapítója a személyes történetén keresztül mutatja be a modern szakma misszióját és felvázol néhány egyszerűen alkalmazható rutint, amellyel végre elindulhatunk a jóllét felé vezető úton.
Hamarosan a magyar cégeknek is átláthatóvá kell tenniük, hogy azonos értékű munkáért minden dolgozó egyenlő díjazást kapjon. Bár a bérszakadék a nemek között ma még jelentős – Magyarországon 17 százalék –, a szervezetek többsége nincs felkészülve a változásra, a munkavállalók pedig tartanak a fizetések nyilvánosságától. Gönczi Gyöngyi, a PwC Magyarország People & Organisation tanácsadási csapatának vezetője ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az EU-s bértranszparencia-direktíva nem egyéni fizetések közzétételét, hanem igazságos, átlátható bérezési rendszereket és rendszeres bérszakadék-jelentést ír elő. A PwC és a Profession.hu közös programmal segíti a vállalatokat a tévhitek eloszlatásában és a felkészülésben.
Ha felhív bennünket egy kérdezőbiztos, már nem száz százalék, hogy élő személyhez van szerencsénk – még akkor sem, ha természetes hangon beszélget velünk –, hiszen megjelentek a mesterséges intelligenciával lebonyolított telefonos közvélemény-kutatások. A technológia hazai úttörője a Minerva Intézet, amelynek vezetője, Pohly Ferenc elárulta: bár csak nemrég jöttek létre, már több sikeres kutatás és rengeteg tapasztalat van a hátuk mögött. Az AI-kérdezőbiztos a valódi emberre megtévesztésig hasonló módon beszélget a résztvevőkkel, és a több ezredik hívásnál is tűpontosan, változatlan hangnemben hajtja végre az interjút. A módszer jelentősen alacsonyabb költséggel, mégis sok lehetőséggel és ugyanolyan pontossággal, hosszú távon pedig számos más alkalmazási lehetőséggel kecsegtet, a piackutatásoktól az időpont-egyeztetéseken át az egészségügyi előszűrő beszélgetésekig.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS