Jelentős ipari fejlesztés Csongrádban

Jelentős ipari fejlesztés Csongrádban
2026. 01. 27., 08:40

Közel 14 millió eurós beruházással bővíti hűtőgyártó kapacitását a Vestfrost.

Az eredetileg dániai székhelyű Vestfrost Zrt., a világ egyik vezető hűtőszekrénygyártója közel 60 éves gyártási múlttal bír, globálisan mintegy 2600 főt foglalkoztat és termékei több, mint száz országban érhetők el. A csongrádi gyárat 2010-ben alapították, amely mára az egész cégcsoport kiemelkedő szereplőjévé vált – olvasható a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség közleményében.

A közel 14 millió euró értékű beruházás a több, mint 5000 m2 nagyságú raktár kivitelezésére, gépbeszerzésre és a napelemes rendszer telepítésére irányul. Az innovációs fejlesztések eredményeként a gyártókapacitás tervezetten 79 000 egységről 105 000 egységre bővül és a fejlesztéssel 123 új munkahely jön létre. A kapacitásnövekedés lehetővé teszi a magasabb hozzáadott értékű, digitalizált termékek gyártását, valamint intelligens és távoli hozzáférést biztosító megoldások alkalmazását.

A csongrádi telephely tevékenysége mára a gyártáson túl a kutatás-fejlesztésre is kiterjed. A magyarországi K+F tevékenység eredményeként folyamatosan szélesedik a Vestfrost portfóliója, és ezzel párhuzamosan csökken a gyártás környezeti terhelése is. A több mint 40 főt számláló helyi kutatás-fejlesztési csapat, magasan képzett mérnökökkel és a folyamatosan bővülő duális képzési programmal, érdemben járul hozzá a térség gazdaságának fejlődéséhez, valamint a vállalat és a helyi közösség közötti együttműködés erősítéséhez – hangsúlyozza a HIPA közleménye.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-02-07 16:05:00
2026. januárban a magyarországi kutaknál a 95-ös benzin átlagára 555, a dízelüzemanyagé 570 forint volt, az előbbi 4, az utóbbi 3 forinttal alacsonyabb, mint a szomszédos országok átlagára – tájékoztatott a statisztikai hivatal. A „régiós átlagárnál” ugyanakkor 15, illetve 18 forinttal magasabb volt a magyarországi árszint.
2026-02-06 10:20:00
A februári időszak farsangi összejöveteleinek elmaradhatatlan és népszerű eseménye a tombolasorsolás. A tombolajáték azonban egyben szerencsejáték is, amelyet a szerencsejátékok szervezésére vonatkozó előírások szerint előzetesen be kell jelenteni a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságánál.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS