Heteken belül elindul a BYD európai üzleti és kutatás-fejlesztési központja Budapesten, és a kínai társaság már az idén több száz magasan képzett munkatárs felvételét tervezi – mondta Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A világ legnagyobb elektromosautó-gyártója már meg is vásárolta az európai központként szolgáló irodaházat Újbudán, és a döntés bejelentésén Vang Csuan-fu elnök-vezérigazgató jelezte, hogy az eredetileg tervezett kétezernél is több embert alkalmaznak majd – mondta a befektetésösztönzésért és kiemelt magyarországi nagybefektetések megvalósításáért felelős kormánybiztos a Kossuth Rádió Jó reggelt Magyarország című műsorának 2025. május 16-i adásában.
A BYD 2005 óta tevékenykedik Magyarországon, elektromos buszokat gyártó komáromi üzemét 2017-ben nyitotta meg, első európai autógyárának helyszínéül pedig 2023 végén választotta Szegedet, 224 tárgyalási forduló után. Az európai üzleti központ és kutatás-fejlesztési (K+F) bázis Magyarországra telepítéséről hozott döntést is igen hosszú, több mint egy évig tartó tárgyalási folyamat alapozta meg – mondta Joó István. Kiemelte: „a magyar üzleti környezet és a magyar teljesítmény elismerését jelenti, hogy a BYD a legmagasabb hozzáadott értéket képviselő tevékenységei helyszínéül is Magyarországot választja”.
A kormánybiztos az M1 közszolgálati televíziónak is nyilatkozott a Karmelita kolostorban, Orbán Viktor miniszterelnök hivatalában előző nap bejelentett döntésről, amellyel együtt a Kormány stratégiai együttműködési megállapodást kötött a BYD-val. Joó István elmondta, hogy a BYD eddig Hollandiában működtette európai üzleti központját, és ezt most Budapestre telepítik. Ugyanakkor elindítanak két nagyszabású – együttvéve csaknem 250 millió euró értékű – K+F programot is, amelyek külön-külön is rekordnak számítanak a HIPA által kezelt K+F projektek sorában. Az egyik projekt arról szól, hogy miként lehet a mesterséges intelligencia segítségével fejleszteni a vezetőrendszerek önálló tanulási képességét. Így jönnek létre új vezetéstámogató megoldások és önvezető képességek, amelyek „egyértelműen a jövőt jelentik”. A másik projekt az autót működtető hajtáslánc teljesítményének és hatékonyságának növeléséről szól – tette hozzá Joó István, megjegyezve: a BYD innovációs képességét jól mutatja, hogy éppen a hetekben mutatták be új technológiájukat, amellyel öt perc alatt négyszáz kilométeres hatótávra tölthető egy elektromos autó.
Az új megállapodás révén Magyarországon is zajlanak majd ilyen élvonalbeli fejlesztések. A BYD európai központjának és K+F bázisának kiépítése tehát „példa nélküli, gazdaságtörténeti jelentőségű esemény” – mondta a HIPA vezérigazgatója a Kossuth Rádiónak. Joó István a közszolgálati médiának adott interjúkban arról is szólt, hogy BYD stratégiai szövetségre lép három magyarországi egyetemmel és több milliárd forintot fordít egyetemi együttműködésekre, amelyekben doktori képzésben és mesterképzésben tanuló hallgatók is részt vesznek.
A BYD azt is vállalta, hogy a Magyarországon kidolgozott szabadalmak legkevesebb 50 százalékát helyben jegyezteti be, ami hatalmas eredmény, mert „olyan vállalatról beszélünk, amely naponta 45 szabadalmi kezdeményezéssel él” – húzta alá Joó István. Az európai üzleti központban is magasan képzett munkavállalókat alkalmaznak majd, a felsőfokú végzettségűek aránya 90 százalékos lesz. Budapestről irányítják majd egyebek mellett a BYD teljes európai értékesítési hálózatát, így tehát az ügyfélelégedettség-mérésben jártas specialistáktól hr-eseken át pénzügyesekig nagyon sok fajta szakemberre lesz igény – fejtette ki a kormánybiztos.
Rámutatott: a Kormány mindig is azt a stratégiát követte, hogy elsőként gyártókapacitást kell Magyarországra telepíteni, és utána lehet lépni tovább a legmagasabb hozzáadott értékű tevékenységek, az üzleti szolgáltatások és a K+F felé. A BYD esetében „a dimenzió elképesztő”, és a cég nemcsak a két bejelentett K+F projektben gondolkodik, hanem továbbiakban is, „úgyhogy a jövő fényes” – fogalmazott Joó István. Hozzátette, hogy az Ügynökség minapi éves ágazati tanácskozása – a HIPA Automotive Conference – is bíztató üzenetekkel zárult. A járműipar ugyan globálisan átmeneti nehézségekkel néz szembe, de „a Magyarországon működő autógyárak vezetői közül mindenki bővüléssel, növekedéssel számol a következő időszakban”. Példaként említette, hogy szeptemberben elkezdődik a sorozatgyártás a BMW debreceni üzemében, 2026 elején pedig elindul a termelés a Mercedes-Benz új kecskeméti gyáregységében, és az esztergomi Suzuki-gyár kapacitását is bővítik.
A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.
A tagállamok atomenergiával kapcsolatos terveinek megvalósításához jelentős, 2050-ig mintegy 241 milliárd euró összegű beruházásra lesz szükség, amiből részben a meglévő reaktorok élettartamát hosszabbíthatják meg, részben pedig új nagyméretű reaktorokat építhetnek – állapította meg az Európai Bizottság.
