OTP Ingatlanpont: átrendezheti a lakáspiacot a nemzetgazdaságilag kiemelt beruházások felülvizsgálata

2026. 08. 28., 10:20

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások körüli legújabb szabályozói változások és felülvizsgálatok érdemben átrendezhetik a hazai újépítésű lakáspiacot. Az OTP Ingatlanpont elemzése szerint a kiemelt státuszok felülvizsgálata nem csupán a kínálati szerkezetre lehet hatással, hanem fenntarthatóbb várostervezési környezetet és új lehetőségeket is teremt.

Tartalmi és eljárási könnyítések a mérlegen
Az Otthon Start hitelprogram feltételeit teljesítő lakásfejlesztések nemzetgazdasági szempontból kiemeltté nyilvánításának célja eredetileg a megfizethető újépítésű lakások piacra kerülésének adminisztratív meggyorsítása által a kínálat bővítése volt. Olyan fejlesztők részesülhettek kiemelt státuszban, akik vállalták, hogy egy projekt keretében legalább 250 lakást építenek, amelynek minimum 70 százaléka megfelel az Otthon Start Program követelményeinek (felső árlimitek: 1,5 millió forint/m2, ill. 100 millió forint). Ez a gyakorlatban az eljárási kedvezmények mellett jelentős tartalmi könnyítéseket is biztosított a fejlesztők számára, hiszen a beruházások jelentős kedvezményeket kaptak a Magyar építészetről szóló törvény (Méptv.), illetve a Településrendezési és Építési Követelmények Alapszabályzata (TÉKA) előírásai alól. mindeközben ugyanakkor gyengítették a helyi önkormányzatok pozícióját a beruházások kapcsán, ugyanis a kiemelt státusz által a fejlesztők eltérhettek a Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) egyes előírásaitól.

Fenntarthatóbb és átláthatóbb várostervezés
A jelenlegi felülvizsgálati hullám éppen ezért elsősorban a várostervezési egyensúly helyreállítását és a rendezettebb urbanisztikai struktúra megteremtését szolgálja, aminek köszönhetően a helyi önkormányzatok kezében is jóval több döntési jogkör és beleszólási lehetőség marad a területükön megvalósuló fejlesztések kapcsán. „A kiemelt beruházási státusz átfogó felülvizsgálata egyértelműen a fenntarthatóbb és átláthatóbb várostervezés felé mutat. Bár a szigorítás rövid távon vélhetően szűkíti az engedélyezett fejlesztések körét, hosszú távon a piac tisztulását és a minőségi, a helyi infrastruktúrába jobban illeszkedő projektek előtérbe kerülését eredményezi" — mutat rá Pélyi András, az OTP Ingatlanpont ügyvezetője.

A projektek kétharmada lemorzsolódik vagy felülvizsgálat alatt áll
Jelenleg országosan 33 lakóingatlan-beruházás rendelkezik „Otthon Start kiemeléssel”, amelyekben 20–25 ezer lakás fejlesztésére kerülne sor – ez nagyságrendileg duplája a 2025-ben használatba vett új ingatlanok számának. Az Építésügyi Hatósági Engedélyezési Eljárásokat Támogató Elektronikus Dokumentációs Rendszer (ÉTDR) és a hatósági nyilvántartások adatai alapján lefolytatott szakmai elemzés alapján mindösszesen kilenc projekt rendelkezik építési engedéllyel, többségükben nem csupán a kivitelezés, hanem az értékesítés is zajlik, néhány esetben már a végéhez is közeledik. A 9 projekt egy része az engedélyt még évekkel korábban kapta meg, csupán a kedvezőbb építési feltételek miatt kértek nemzetgazdasági kiemelést, azonban újabb – már a számukra kedvezőbb paraméterek alapján kiadott – engedélyt már nem kaptak. Mindezen fejlesztések várhatóan mintegy 3000 új lakóingatlant hoznak a piacra. További tizenkét beruházás jövője bizonytalan: ezeknél az engedélyezési eljárás már elindult, de jelenleg szünetel, vagy még elbírálásra vár, így sorsukról a felülvizsgálat dönt majd. Ugyancsak tizenkét projekt megvalósulása szinte kizárható a jelenlegi formájában, mivel a kérelmet be sem adták, vagy az eljárást már elutasították. Fontos hangsúlyozni, hogy a felülvizsgálat nem jelenti automatikusan ezen projektek végleges leállítását. Most lényegében párbeszéd indult a beruházók és a lakáspolitika irányítói között azzal a céllal, hogy a nagy volumenű lakásprojektek a közérdeknek is megfelelő keretek között épüljenek meg.

Négyzetméterárak és elérhető kínálat az újépítésű piacon
A kiemelt beruházások felülvizsgálatát követően a lakásvásárlók és befektetők számára kulcskérdés, hogy mekkora valós kínálat marad a piacon és milyen árszinteken. „A jelenlegi teljes újépítésű piacon nagyon éles határvonalak húzódnak az egyes ársávok között. Az elérhetőbb szegmenst az 1 és 1,5 millió forint közötti négyzetméterárak képviselik, a középső, Budapesten és a Balatonnál mára már átlagosnak számító kategóriába tartozó fejlesztések pedig jellemzően az 1,8 és 2,3 millió forint közötti tartományban mozognak. A prémium és luxusigényeket kiszolgáló ingatlanok ára ugyanakkor 3 millió forint felett kezdődik, sőt egyes kiemelt helyszíneken a 4-5 millió forintot is elérheti négyzetméterenként" — hangsúlyozta Pélyi András.

A bérlakáspiacban rejlő új potenciál
Ezzel párhuzamosan a kiemelt státuszt nem szerző, vagy felülvizsgálat alá kerülő fejlesztések egy része új funkciót kaphat. A szigorúbb urbanisztikai szempontoknak való megfelelés és a helyi szabályozáshoz való visszatérés hosszú távon értékesebb, jobban integrált lakókörnyezetet hoz létre. Mivel ezen projektek jelentős része kifejezetten jó közlekedési és infrastrukturális adottságokkal rendelkezik, kiemelkedő potenciált hordoznak a professzionális bérlakáspiac és az intézményi bérbeadási portfóliók bővítése szempontjából. Ez ráadásul a jelenlegi kormányzati lakáspolitikai stratégia egyik központi elemévé vált.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-09-03 15:20:00
A személyautók kötelező gépjármű-felelősségbiztosításának átlagos éves díja közel 3 százalékkal csökkent idén június végén az előző év azonos időszakával összevetve. A kárráfordítási kiadásokat a járműjavítási, karbantartási költségek drágulása emelte, ami trendfordulót hozhat a díjaknál a továbbiakban, negyedéves szinten már stagnálás tapasztalható.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS