Szerdára elérhető a teljes kapacitás a Paksi Atomerőműben

Szerdára elérhető a maximális kapacitás
Magyar Péter a távirati iroda tudósítása szerint elmondta: az erőmű hűtését szolgáló nyolc szivattyúból hét már üzemel, így közel száz köbméter víz kerül az erőműbe másodpercenként. Vasárnap reggelre az atomerőmű tájékoztatása szerint 800 megawatt fölött volt az atomerőmű termelése; már az 1-es blokkban is üzemel egy turbina, és folyamatosan terhelik fel a hálózatra a teljesítményét. Az erőmű teljesítménye nemsokára eléri az 1000 megawattot, és várhatóan szerdára elérhető a teljes, 2000 megawattos teljesítmény.

A tervezettnél gyorsabban halad a fenékküszöb kivitelezése
A rekordsebességgel végzett munkálatoknak jelenleg 15–20 centiméter a visszaduzzasztó hatása, a kivitelezés a tervezettnél gyorsabban halad, már csak 150 méter van a Duna bal és jobb partján épülő építmény között, és zajlik a mederfenék megerősítése is. Amikor ez elkészül, összezárják az építményt, akkor éri el végleges emelő hatását – magyarázta a miniszterelnök.

Törvényjavaslat jön a klímaváltozásra adott válaszintézkedésekről
A kormány klíma, víz- és energiagazdálkodási törvényjavaslatot terjeszt a parlament elé, amelyekben meghatározzák, hogy mit kell tenni Magyarország megmentéséért a klímaváltozás okozta válsághelyzetben. Úgy fogalmazott, hogy a beterjesztés példátlan gyorsasággal, a paksi munkák lezárultával vagy azzal párhuzamosan történik.

„Soha többé nem dughatjuk a fejünket a homokba”
Nem a huszonnegyedik órában vagyunk, hanem valószínűleg már azon túl, hogy megmentsük a hazánkat, hogy kezdjünk valamit a klímaváltozás okozta válsághelyzettel, hogy megmentsük a mezőgazdaságunkat, a folyóinkat, a tavainkat, azt az életet, amelyet megszoktunk 1026 év alatt a Kárpát-medencében – fogalmazott Magyar Péter. Mindenki látta, hogy mi történt, történik ezen a nyáron: rekordaszály, több folyón soha nem látott, rekordalacsony vízszint, példátlan pusztítás, kiégett táj. „Ezek után soha többé nem dughatjuk a fejünket a homokba” – mondta a miniszterelnök.

„Életet kell lehelni” a folyókba
Kiemelte, megvizsgálják, mit kell tenni, hogy minél több vizet tudjanak megtartani Magyarországon, milyen létesítményeket kell építeni, hogy megfelelő mennyiségű víz álljon rendelkezésre az embereknek, a mezőgazdaságnak, a vállalatoknak, miként menthetik meg a tavakat a kiszáradástól, hogyan tudnak „életet lehelni” a folyókba, mert ha nem tesznek semmit, a megsemmisülés felé haladnak.

Lépések az energiabiztonság érdekében
Folyamatosan dolgoznak Magyarország energiabiztonságának megtartásán, fejlesztésén is, folytatódik az energiadiverzifikáció, és még ennél is fontosabb az energia tárolása, hogy ne nulla forintért exportálják a délben Magyarországon megtermelt napenergiát, valamint, hogy Magyarország soha többé ne legyen kiszolgáltatva más országoknak – mondta el Magyar Péter. A Tisza-kormány a lehető legtöbb uniós forrást fordítja vízmegtartásra, az energiaellátás biztosítására. Pályázatokat írtak ki, van ahol már eredményt is hirdettek 500 milliárd forint értékben.

„Teremtsünk hagyományt!”
A paksi atomerőmű védelmére érkezett felajánlásokon felbuzdulva a kormány úgy döntött, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójának megünneplésének költségeit „úgy lenne méltányos és helyes”, ha nem csak az adófizetők fizetnék, hanem a magyar kis- és nagyvállalatok, vagy akár a Magyarországon működő nemzetközi vállalatok is „beszállnának” a közös ünnepségbe – mondta el a miniszterelnök. „Teremtsünk ebből hagyományt, hogy ne kelljen a miniszterelnöknek mindig szólnia, hogy van társadalmi felelősségvállalás!”

Még 150 méter, és összeér a fenékküszöb
Mintegy 150 méter van még vissza addig, hogy a Duna két partján épülő fenékküszöb összeérjen – számolt be Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter. Mintegy kilenc napja érkezett meg az első kőszállítmány az építkezéshez, azóta műszaki katonák, katonai rendészek, búvárok, különleges erők dolgoznak az építkezésen.

Az ország képes az összefogásra
Az elmúlt hetek megmutatták, hogy a magyar társadalom tagjai és a vállalati szereplők – amikor erre szükség van – képesek az összefogásra, fogyasztási szokásaik megváltoztatására az energiabiztonság érdekében – mondta el Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter. Az első hőhullámkor a magyar lakosság 84 százaléka változtatott fogyasztási szokásain és ezer vállalat önkéntesen ajánlott fel üzemszervezési módosításokat, hogy sokkal kevesebb energiát fogyasszanak, vagy ne akkor, amikor arra a legnagyobb szüksége van a magyar áramhálózatnak.

Másfél milliárd euró uniós támogatás is segíti a fejlesztést
A kormány mindent megtesz a magyar energiaellátás, áramhálózat fejlesztéséért, ezért érkezik másfél milliárd euró e célra az Európai Uniótól. A munka hamarosan kezdődik és szélerőművek építését is magában foglalja. Az energiatárolás az a „láb”, amelyet még fejleszteni kell, hiszen kevesebb mint 1000 megawatt energiatároló-kapacitás van Magyarországon, de 3000 megawatt a minimális cél néhány éven belül – mondta Kapitány István.

33 500 tonna kő indult el a bányákból
Kádár Pál, a védelmi Igazgatási hivatal vezetője elmondta: eddig 33 500 tonna kő indult el bányákból a paksi építkezés helyszínére, ebből 5 ezer tonna felajánlásból érkezett, a követ naponta 60-70 teherautó szállítja. A munka éjjel-nappal folyik 180-220 ember részvételével, a beruházás 6,1 milliárd forintba kerül, ebből eddig 1,6 milliárdot költöttek el.

Nem szűkítik tovább a Duna fő ágát Paksnál
Gacsályi József, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgató-helyettese kiemelte: az első mérföldkövet azzal teljesítették, hogy az első két turbinát nem kellett lekapcsolni. Most is az augusztus 3-át követő mélyponthoz hasonló vízállás volt, sőt a budapesti vízmércénél még annál is alacsonyabb, de a két süllyesztett bárka torlasztó hatása, illetve a már kiépült fenékküszöb, valamint a Ráckevei-Soroksári Dunaágból biztosított vízeresztés hatására emelkedett a paksi atomerőműnél a vízállás. (A Ráckevei-Soroksári Dunaágból Tassnál azóta megállították a vízkiáramlást, már a visszatöltés zajlik.) A munkálatokat úgy ütemezik, hogy amikor kritikus szint alá esik a vízhozam, akkor is tudják a szükséges vízmagasságot biztosítani. Ezért nem szűkítik tovább most a Duna fő ágát Paksnál, mert az áramlási sebesség növelése kimosódásokat okozhat. A lényeg, hogy a szivattyúkapacitásoknak megfelelő vízszintet tudjanak biztosítani – hangsúlyozta Gacsályi József.

Akár helikopterek is bevonhatók a munkába
Csurgó Attila ezredes, a Magyar Honvédség II. Rákóczi Ferenc 14. Műszaki Ezred parancsnoka bejelentette, hogy a katonák kiépítették 242 méteres védművet, amelynek szélesítése folyik, hogy megfelelő védelmet biztosítsanak a kiépített fenékküszöbnek. Emellett felkészülnek arra, hogy ha kell, a szűkítést azonnal végrehajtsák, akár helikopterek bevonásával a betonkockák behelyezéséhez.

Reális az esély az arra, hogy szerdára mintegy kétezer megawattot termel majd az erőmű
Vigh Károly, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. üzemviteli igazgatója elmondta: szombaton a hármas blokk hatos turbináját is hálózatra kapcsolták, ezzel párhuzamosan történik az egyes blokk indítása. Ha nem történik semmi rendkívüli, vasárnap estére mind az egyes és mind a hármas blokkot fel lehet tárolni névleges teljesítményre, és a négyes blokk visszaindításán is dolgoznak. Az üzemviteli igazgató reális esélyt lát arra, hogy szerdára mintegy kétezer megawattot termel majd az erőmű.

Nem az „emberek” fizetik meg a paksi kapacitáscsökkentés költségét
A kormányfő hangsúlyozta: nem fogják az emberekre terhelni azt a 40–50 milliárd forintot, amelybe a paksi atomerőmű kapacitáscsökkentése kerül a költségvetésnek, mert ekkora mozgástér a megörökölt óriási adósság és hiány ellenére is van a büdzsében. Eddig is magán spórolt a kormány, az államigazgatás, az Országgyűlés, és most is magán fog spórolni, ha kell.