Az elmúlt hét legfontosabb intézkedései: Kármán András pénzügyminiszter összefoglalója

Az elmúlt hét legfontosabb intézkedései: Kármán András pénzügyminiszter összefoglalója
2026. 06. 14., 23:15

A pénzügyminiszter sorra vette a Bababváró Hitellel, a jelzáloghitelekkel és a Diákhitellel, a szolidaritási és a vagyonadóval, a kriptovaluta-kereskedelemmel, valamint a költségvetéssel kapcsolatban megszületett döntéseket.

Az elmúlt napokban meghozott legfontosabb gazdasági-pénzügyi döntéseket Kármán András pénzügyminiszter Facebook-bejegyzésben foglalta össze.

Babaváró Hitel
Az előrejelzések szerint a 2026-os határidőre hitelt felvevő párok 20 százalékánál nem teljesülnek a szükséges feltételek, ezért nekik piaci hitellé alakulna a babaváró június végén, ráadásul az eddigi kamattámogatásokat egy összegben kellene visszafizetniük. Az erre vonatkozó moratóriumot a kormány 2026 novemberig meghosszabbította.
Fontos azonban a jövőben olyan rendszert kidolgozni, amely jogkövető, de következetes. Ugyanis sokan vannak olyanok, akik a felvett állami támogatást nem rendeltetésszerűen használták fel – emlékeztet a miniszter.

Szolidaritási adó
A kormányülésen szó volt a Budapest által fizetendő szolidaritási adó aktuális határidejéről. Jövő héten 37,1 milliárd forintot, július közepén pedig további közel 12 milliárd forintot kellene befizetnie a fővárosnak, azonban a kormány úgy döntött, hogy október 15-ig meghosszabbítja a haladékot a fizetési kötelezettség teljesítésére. A cél az, hogy tartós megoldás szülessen a főváros anyagi helyzetének rendezésére. Ennek érdekében tárgyalások kezdődnek a kormány és a fővárosi önkormányzat között.

Költségvetés
Zajlik az idei költségvetés átvizsgálása. „Egy elég hányattatott sorsú költségvetést hagyott ránk az előző kormány. Vállaltuk, hogy az áttekintés június végéig megtörténik, a felülvizsgált változatot pedig szeptember elején fogjuk a Parlament elé terjeszteni” – ígéri Kármán András.

Vagyonadó
Tárgyalja a vagyonadó kérdését a kormány (az Üzletem.hu cikke itt olvasható). „A részletszabályozások kidolgozása miatt folyamatosan egyeztetek szakmai szervezetekkel, figyeljük és elemezzük a nemzetközi példákat. A vagyonadó nem büntetőadó, hanem a valódi társadalmi szolidaritást szolgálja” – hangsúlyozza a pénzügyminiszter.

Diákhitel
A jelenlegi szabályozások szerint a 2024-ig kedvező feltételek mellett kötött Diákhitel-szerződésekre vonatkozó kamatstop június végén lejárna, azonban a TISZA-kormány az év végéig meghosszabbítja azt. A Diákhitel1 néven ismert szabad felhasználású hallgatói hitel 24 éve folyamatosan igényelhető, változó kamatozású termék. Ennek a kamatait először 5, majd 8 százalékra rögzítették, miután az előző kormány elhibázott politikája miatt 2022. július 1. és 2023. január között az a duplájára ugrott volna. A kamatstop a 2024. év végéig megkötött szerződésekre vonatkozott, és a mostani, év végéig tartó meghosszabbítás is ezeket a diákhiteleket érinti.

Jelzáloghitelek
A 2022-ben eredetileg fél évre bevezetett, 2026. április 17-től határozatlan időre meghosszabbított jelzáloghitel referenciakamat-stop a jelenlegi feltételek mellett érvényben marad szeptember 30-ig, ha a kormány törvényjavaslatát Országgyűlés elfogadja. Addig pedig fontos társadalmi és szakmai egyeztetéseket fog kezdeményezni a kormány, hogy a valódi rászorulók számára kidolgozza a tényleges segítséget.

Kriptovaluta-kereskedelem
Mindezek mellett döntés született a kriptovaluta-kereskedelemről, amelyet a kormány társadalmi egyeztetésre bocsát. 2026 elején az Európai Bizottság kötelezettszegési eljárást indított hazánkkal szemben, mivel a hazai szabályozás szembemegy a vonatkozó európai rendelettel. Az Orbán-kormány szükségtelenül túlzó jogalkotása több százezer embert érint negatívan, és a szigorítás hatására több szolgáltató felfüggesztette magyarországi működését – magyarázza a változtatás szükségességét Kármán András.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 07. 17., 11:05
A második negyedévben javuló és bizakodó hangulat jellemezte a kis- és középvállalkozásokat – mondta Kozák Ákos, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége társelnöke, az Egyensúly Intézet Gazdaságkutató és Tanácsadó társalapítója, gazdaságkutatási igazgatója csütörtökön a VOSZ Barométer második negyedévi jelentését bemutató sajtótájékoztatón.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.
Az elmúlt időszakban bődületes mértékben nőtt a lakosság hitelállománya: március végére 13 278 milliárd forintra emelkedett, amivel a háztartások adóssága megelőzte a vállalatokét. A BiztosDöntés.hu elemzése szerint a növekedés mögött a reálkeresetek emelkedése, a fogyasztás bővülése, a csökkenő hitelkamatok és az Otthon Start megjelenése óta felpörgő lakáshitelpiac áll. Tóth Levente, a portál pénzügyi szakértője ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen folyamatok gyorsították a hitelállomány bővülését, és mire érdemes figyelniük azoknak, akik a közeljövőben vennének fel hitelt: milyen változások jöhetnek, milyen lehetőségek nyílhatnak, sőt, meddig lehet érdemes kivárni, ha lehetséges.
Látványos fordulat zajlik a hazai lakáspiacon: egy év alatt csaknem 30 százalékkal emelkedett a panellakások átlagos négyzetméterára Nyugat-Magyarországon, amely előzi a tavaly még jobban teljesítő keleti régiót, és a legdinamikusabban dráguló panelpiaccá vált az országban. A háttérben a szűk kínálat, az erős kereslet és a jó állapotú lakások korlátozott elérhetősége áll. Az árrobbanás előzményeiről, következményeiről, várható hatásairól és további alakulásáról, valamint a vevői alku változásáról és a piaci kilátásokról Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője beszélt a BizniszPlusznak, és azt is elárulta, mennyivel kisebb mértékben drágultak a téglalakások, illetve – némi meglepetésre – mely régióban indultak tömeges eladások a választások után.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS