Sokan ellenőrzik neten a kiválasztott éttermet

2019. 06. 08., 11:00

Az internetezők nagy többségének a magyar konyha a kedvence, egy új étel kipróbálására 2000-5000 forintot szánnak. Mielőtt elmennének egy új étterembe, az interneten olvasnak róla.

Ez derült ki a Bónusz Brigád és a GKI Digital közös, étterembe járási szokásokról készített felmérésből – olvasható a Gustón.

A válaszadók több mint fele szeret teljesen új ízeket kipróbálni. A 25-39 évesek között ez az arány még magasabb, közel 75 százalék. Külföldön a válaszadók fele próbálja ki a helyi jellegzetességeket, de csak akkor, ha nincs benne szokatlan alapanyag.

A felmérés szerint a legtöbben hagyományos éttermet választanak, ha nem otthon étkeznek. A gyorséttermek a 18-24 évesek körében a legnépszerűbbek, 50 éves kortól a hagyományos étterem vezet az étteremtípusok között.

A válaszadók 87 százalékának a magyar ízvilág a kedvence. Második helyen az olasz ételek végeztek 76 százalékkal, miközben a 30-39 évesek még ennél is nagyobb arányban rajongói az olasz konyhának. Harmadik helyen a görög, negyediken pedig a kínai ételek végeztek. A 18-29 évesek az amerikai és a mexikói ételeket is kedvelik.

A legtöbben, a választ adók 72 százaléka a neten olvas utána az adott helynek, mielőtt elmenne oda. Közel 60 százalékuk ismerősei ajánlásaira hagyatkozik. A barátok ajánlása a legfiatalabb korosztályban még nagyobb arányú, 76 százalék, a neten pedig a 30-39 éves válaszadók 91 százaléka ellenőrzi a kinézett éttermet.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS