Veszélyes termékek az EU-ban: játékokról érkezett a legtöbb bejelentés 2019-ben

2020. 07. 08., 11:59

Az Európai Bizottság közzétette jelentését a veszélyes termékek forgalomba hozatalának megakadályozására vagy korlátozására irányuló bizottsági rendszerről, az úgynevezett riasztási rendszerről.

A jelentés azt mutatja, hogy évre évre nő a riasztást követően a hatóságok által hozott intézkedések száma, amely 2019-ben elérte a 4477-et, szemben a 2018-as 4050-nel – olvasható a Bizottság jelentésében.

Didier Reynders jogérvényesülési biztos a következőket nyilatkozta: „A hét minden napján 24 órában működő riasztási rendszer folyamatosan garantálja az információáramlást és egységes piacunk biztonságát. Amint a 2019-es jelentésből kiviláglik, minden korábbinál kiterjedtebb munka folyik a fogyasztók veszélyes termékekkel szembeni védelme és az esetleges károk elkerülése érdekében. Ezenfelül a Bizottság együttműködik a tagállamokkal a termékek tesztelésének fokozása érdekében. E munka eredményeként a tavalyi év vége óta további 75 termék került megjelölésre a riasztási rendszeren keresztül.

A jelentés főbb megállapításai

2019-ben a riasztási rendszerben részt vevő 31 ország (az uniós tagállamok, valamint az Egyesült Királyság, Norvégia, Izland és Liechtenstein) hatóságai 2243 esetben küldtek veszélyes termékre vonatkozó riasztást a rendszeren keresztül, amelyek nyomán 4477 intézkedésre került sor. Ez tavalyhoz képest 10 százalékos, 2015 óta pedig 63 százalékos növekedést jelent. A meghozott intézkedések a termék forgalmazók és termelők általi – a fogyasztókhoz való eljutást megelőző – forgalomból történő kivonásától vagy megsemmisítésétől a nem biztonságos termékeknek a felhasználóktól való visszahívásáig terjednek.

A mai jelentés szerint a játékok termékcsoportjára vonatkozó kategóriában tették a legtöbb bejelentést (az összes bejelentés 29 százaléka), majd a gépjárművek (23 százalék), valamint az elektromos készülékek és berendezések (8 százalék) kategóriája következett. Ugyancsak nagyszámú riasztást adtak ki kozmetikumok, ruházati termékek, textíliák és divatcikkek, valamint gyermekápolási cikkek és gyermekfelszerelések esetében.

A legtöbbször bejelentett kockázatok sérülést – például törést vagy agyrázkódást – okozó termékkel kapcsolatosak (27 százalék). A második leggyakrabban jelzett aggály (23 százalék) a termékek kémiai összetevőire vonatkozott, ezt követte a gyermekek fulladásának kockázata (13 százalék).

Bár a 2019. évi jelentés erre nem tér ki, a koronavírus-járvány kezdete óta számos új riasztást vettek nyilvántartásba. Július 1-jéig 63 riasztás érkezett a szájmaszkok, 3 a védőoverallok, 3 a kézfertőtlenítő szerek és 3 az UV-lámpák („fertőtlenítő pálcák”) esetében. Március 1. és július 1. között 10 nyomon követési intézkedés meghozatalára került sor a szájmaszkok és egy további intézkedésre a kézfertőtlenítő szerek tekintetében, ennek eredményeként pedig szorosabban harmonizálták az ilyen termékekkel szembeni intézkedéseket, és így Európa-szerte javult a fogyasztók védelme.

A termékek összehangolt tesztelése

A Bizottság közzétette a termékbiztonságot elősegítő összehangolt fellépések (CASP) eredményeit is. E munka során – amelynek keretében az Európai Bizottság és a tagállamok által kiválasztott európai hatóságok közösen tesztelték a termékeket – 652 termék biztonsági vizsgálatát végezték el. A tagállamok által vizsgálatra kiválasztott termékek közé tartoztak a személyszállítási eszközök, a puha bélésű játékok, a töltők, az akkumulátorok, a kerékpáros gyermekülések és a ragacsos játékok. Az összes vizsgált termék 38 százaléka nem felelt meg az uniós biztonsági jogszabályok egyes elemeinek. A termékek 11  százaléka – 75 termék – esetében megállapítást nyert, hogy súlyos kockázatot jelentenek a fogyasztókra nézve. Például, bár az összes vizsgált kerékpárülés esetében fény derült bizonyos kockázatra, csupán ezek 8 százaléka volt súlyos. Kategóriák szerint vizsgálva a puha bélésű játékok termékcsoportja jelentett a legnagyobb arányban (68 százalék) súlyos kockázatot, míg az akkumulátorok esetében fordultak elő legritkábban súlyos kockázatok (1 százalék). Ha e munka során súlyos kockázatot állapítanak meg, a veszélyes termékek piaci elterjedésének megakadályozása érdekében az adott terméket bejelentik a riasztási rendszerben.

A további lépések

A Bizottság folytatja a riasztási rendszer eszközeinek korszerűsítését, arra bátorítva a fogyasztókat, hogy végezzenek kereséseket a riasztások adatbázisában, és hozzanak biztonságos vásárlási döntéseket. A korszerűsítés kiterjed a fogyasztóknak és a vállalkozásoknak szóló weboldal frissítésére, valamint a tagállamok által a riasztások kiadására használt különleges eszközre.

A termékbiztonságot elősegítő összehangolt fellépések évente kerülnek megszervezésre. Az idei fellépések – a CASP2020 – év elején kezdődtek. Ezek terméktesztelési tevékenységeket (például játékok, ékszerek, kültéri játékok, kábelek, kis méretű konyhai fűtőberendezések, csecsemő-hordozók és autós gyermekülések), kockázatértékeléseket, online piacfelügyeletet, a vámhatóságokkal való együttműködést, a sérülésekre és balesetekre vonatkozó adatgyűjtést, valamint kommunikációs kampányokat foglalnak magukba. A koronavírussal összefüggésben a Bizottság a vírussal kapcsolatos termékekre vonatkozó külön pályázati felhívást is közzétesz. A közös munka – amely hasonló lesz a koronavírussal nem kapcsolatos termékek esetében végzetthez – a szájmaszkokra, kézfertőtlenítő szerek és kesztyűkre terjed ki, és várhatóan 2020. július közepén fog megkezdődni. A CASP2021 prioritásainak meghatározása jelenleg folyamatban van.

A riasztási rendszer

A riasztási rendszer 2003 óta biztosítja, hogy a tagállamok és az Európai Bizottság a lehető legrövidebb időn belül értesüljenek az Európa bármely részén kereskedelmi forgalomból kivont és/vagy visszahívott, nem élelmiszer jellegű veszélyes termékekről. Ennek nyomán Unió-szerte megfelelő nyomonkövetési intézkedéseket hozhatnak.

A riasztási rendszer egy „Safety Gate” elnevezésű saját nyilvános honlappal rendelkezik, amely hozzáférést biztosít a rendszerben együttműködő nemzeti hatóságok által leadott riasztásokról közzétett heti frissítésekhez. A rendszer korszerűsítésének köszönhetően kiemelten lehet kezelni és beérkezéskor azonnal fel lehet dolgozni egyes riasztásokat, például a nem biztonságos szájmaszkokra vonatkozó 2020. áprilisi riasztásokat.

A vállalkozások a Business Gateway funkciót is használhatják annak érdekében, hogy gyorsan és hatékonyan figyelmeztetni tudják a nemzeti hatóságokat az általuk forgalomba hozott, esetlegesen nem biztonságos termékekről.

A fogyasztók védelmét szolgáló további fellépés a termékbiztonsági vállalás, amely az uniós jogszabályokban már meghatározottakon túlmutató, konkrét önkéntes fellépésekre terjed ki. Hét online piactér már aláírta ezt az együttműködési megállapodást a tagállamokkal abból a célból, hogy eltávolítsa weboldaláról a veszélyes termékeket. A Wish.com vállalat nemrégiben csatlakozott a kezdeményezéshez.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 10. 10., 10:10
A munkaviszony többféleképpen szűnhet meg. Lehet munkáltatói vagy munkavállalói felmondás, de a felek közös megegyezéssel is dönthetnek a munkakapcsolat végéről. Olyan is lehetséges, hogy felmondás közös megegyezéssel? Vagy itt már valami nem stimmel? – teszi fel (és válaszolja meg) a kérdést dr. Kocsis Ildikó ügyvéd, vitarendezési szakjogász.
2024-10-10 21:50:00
A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) – az EU helyreállítási alapjának, a NextGenerationEU-nak a központi eleme – továbbra is eredményesen működik. A végrehajtása gyorsul, és folyamatos reformokat és beruházásokat ösztönöz a tagállamokban – olvasható az Európai Bizottság közleményében.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS