Uniós szinten több mint 18 ezer milliárd, Magyarországon 223 milliárd forint veszteséget okoz a hamisítás

2019. 06. 06., 13:01

Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) becslései szerint 11 gazdasági ágazatban a hamisításból és a kalóztevékenységből fakadó veszteség uniós szinten 18 686 milliárd forintot tesz ki évente, Magyarországon pedig 223,6 milliárd forint kárt okoz.

Az EUIPO legfrissebb tanulmánya szerint az érintett ágazatok összesített vesztesége eléri az összforgalom 7,4 százalékát.

A jelentés a szellemi tulajdont érintő jogsértésekre leginkább érzékeny 11 ágazatot vizsgálta. Ezek a kozmetikai és testápolási cikkek; a ruházati cikkek, lábbelik és kiegészítők; a sportcikkek; a játékok és játékszerek; az ékszerek és órák; a kézitáskák és bőröndök; a zenei felvételek; a szeszes italok és borok; a gyógyszerek; a növényvédő szerek, valamint az okostelefonok gyártása és kereskedelme.     Az elemzés szerint a hamisítás ezekben a szektorokban unió szerte akár 468 ezer munkahely megszűnéséhez vezethetett közvetlenül, mivel a jogszerűen működő gyártók kevesebb terméket állítanak elő, mint amennyit hamisítás nélkül előállítanának, és így kevesebb munkavállalót alkalmaznak.

Az EUIPO kiemelte: Magyarországon a hamisításból és a kalóztevékenységből fakadó éves veszteség becsült értéke 223,6 milliárd forint, azaz az érintett 11 ágazat összesített forgalmának 10,5 százaléka. Az elemzés szerint Magyarországon az elmaradt forgalom egy főre jutó értéke évente 22 763 forint.

Az EUIPO immár második alkalommal mérte fel a hamisítás és kalóztevékenység gazdasági hatásait ágazati szinten, a szellemi tulajdonhoz fűződő jogsértéseknek leginkább kitett, fő gazdasági ágazatokban. A tanulmány becslései szerint a 2018-as első elemzés óta uniós szinten két ágazat kivételével mindenhol csökkent az éves elmaradt forgalom: ezek a ruházati cikkek, lábbelik és kiegészítők, illetve a kozmetikai és testápolási cikkek gyártása.

A ruházati cikkek, lábbelik és kiegészítők ágazata mind az értékesítési volumenben, mind a foglalkoztatásban a legnagyobb az összes vizsgált ágazat közül. Becslések szerint az ágazat elmaradt forgalma uniós szinten évente eléri a 8844 milliárd forintot, azaz az összesített értékesítés 9,7 százalékát - közölte az EUIPO.

Magyarországon a ruházati cikkek, lábbelik és kiegészítők tekintetében a hamisítás következtében elmaradt forgalom a becslések szerint éves szinten eléri az 54 milliárd forintot, azaz a forgalom mintegy 11,4 százalékát.

A jelentés becslései szerint a piacon lévő hamisított termékek uniós szinten évente mintegy 2180 milliárd forint elmaradt bevételt okoznak a kozmetikai és testápolási cikkek ágazatában. Ez az ágazat összesített forgalmának 10,6 százalékát teszi ki. Magyarországon a kozmetikai és testápolási cikkek ágazatában elmaradt bevétel a becslések szerint eléri a 16 milliárd forintot, az ágazat teljes forgalmának 9,2 százalékát.

Az EUIPO ügyvezető igazgatója, Christian Archambeau a közleményben elmondta, hogy az európai növekedés és munkahelyteremtés a tanulmányban szereplő 11 ágazattól függ. A hamisítás és a kalóztevékenység veszélyt jelenthet a növekedésre és a munkahelyekre egyaránt - tette hozzá. Az elemzéssel a politikai döntéshozókat szeretnék támogatni abban, hogy megoldást találjanak a problémára - jelezte, hozzátéve: az uniós fogyasztók figyelmét pedig arra szeretnék felhívni, hogy milyen gazdasági következményekkel jár a hamisítás és a kalóztevékenység. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-06-19 20:05:00
Március és május között országosan átlagban 5,8 százalékot lehetett alkudni az eladott lakóingatlanok árából, azonban a paneleknél tovább szűkült a vevők mozgástere – derül ki az OTP Ingatlanpont adataiból. A tavaszi hónapokban Budapesten tovább csökkent a rés a hirdetési és az eladási árak között, ami jól mutatja a lakáspiaci tendenciákat, hiszen közben a községekben továbbra is jelentős az alku lehetősége.
2025-06-19 18:05:00
A balatoni régió ingatlanpiaca az elmúlt években jelentős átalakuláson ment keresztül. A Duna House siófoki szakértője szerint a korábban elsősorban szezonális használatra vásárolt ingatlanok manapság teljes értékű második otthonként funkcionálnak, aminek következtében nemcsak az árak stabilizálódtak, de a balatoni szezon is kitolódott. Egész évre.
2025-06-17 18:05:00
A munkáltatók szívesen alkalmaznak teljesítménybért olyan munkakörök esetén, ahol a munkavállaló tevékenysége jól mérhető. A teljesítménybér egyben a munkavállaló eredményes munkavégzését ösztönző eszközként is funkcionálhat. Dr. Szabó Gergely ügyvéd összefoglalója.

  Rovathírek: HIPA

Ismét bekerült Magyarország a legjobb befektetői megítéléssel rendelkező feltörekvő gazdaságok körébe, és a kelet-közép-európai térségben egyedüliként javította pozícióját a Kearney nemzetközi üzleti tanácsadó társaság új felmérése szerint – közölte a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.
Már minden tízedik magyar dolgozott külföldön, főleg Németországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában vagy Franciaországban, és a legfőbb motiváció a pénzkereseti lehetőség, de közben sokakat vonz a nyelvi, kulturális tapasztalat és a szakmai fejlődés is – mondta el a Profession.hu felmérésének eredményei alapján Dencső Blanka. Az állásportál piackutatási és üzletfejlesztési szakértője ebben az epizódban bemutatja, milyen érdekes trendek alakultak ki a magyarok külföldi munkavállalási kedve kapcsán, illetve mennyien és hogyan küzdöttek meg a honvággyal és a nyelvi nehézségekkel, vagy milyen módon kamatoztatják itthon a külföldön szerzett tapasztalatokat.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS