Ügyészség vs. jogsértő webáruházak: tisztességtelen kikötések, tipikus hibák

2026. 01. 27., 16:00

Az ügyészség 2025-ben több mint 300 intézkedésben hívta fel a webáruházakat az észlelt jogszabálysértések kiküszöbölésére.

Az ügyészség – fogyasztóvédelmi tevékenysége körében – rendszeresen vizsgálja a webáruházak által közzétett általános szerződési feltételeket és a honlapokon közzétett egyéb, fogyasztóknak szóló tájékoztatásokat. Ennek eredményeként az elmúlt évben az ügyészség több mint 300 intézkedésben hívta fel a webáruházakat az észlelt jogszabálysértések kiküszöbölésére. A tapasztalok szerint a vállalkozások érdekeltek az ügyészi felhívások teljesítésében, így szinte kivétel nélkül, a megadott határidőn belül módosítják általános szerződési feltételeiket és megszüntetik a kifogásolt tájékoztatási hibákat vagy hiányosságokat – olvasható a Legfőbb Ügyészség közleményében.

A webáruházak tisztességtelen kikötései között gyakran szerepel az, hogy a vállalkozó jogosult valamely paraméterében eltérő termékkel teljesíteni a fogyasztó beleegyezése nélkül. Ugyancsak gyakran fordul elő az, hogy a kikötések az árak megváltoztatására a szerződéskötést követően is lehetőséget adnak, vagy hogy a kereskedő a honlapon közzétett az áruismertetők hibájáért nem vállal felelősséget. Tipikusan tisztességtelen kikötés az is, hogy a vállalkozó megköveteli a csomag futártól való átvételkori ellenőrzését és erről jegyzőkönyv felvételét, ennek elmaradása esetén pedig reklamációt nem fogad el.

A honlapon közzétett tájékoztatások körében tipikus hibaként jelentkezik a fogyasztó elállási jogának gyakorlására vonatkozó tájékoztatás elégtelensége, vagy az, hogy az nem felel meg a jogszabályi követelményeknek. Így például a vállalkozás a jogszabályban rendeltnél hosszabb visszafizetési határidőt alkalmaz, vagy előírja elállás esetén a csomagolás hiánytalan visszaküldését, illetve hogy a fogyasztót a visszaküldés díjának viselésén felül a vállalkozás egyéb költségeinek megfizetésére is kötelezi. Szintén tipikus hibaként jelentkezik, hogy a vállalkozás a fogyasztó panasztételi lehetőségeiről hiányos vagy hibás tájékoztatást ad.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 02. 22., 22:20
epizód: 2026 / 4   |   hossz: 24:39
A Valentin-nap hétvégéjén a kétfős belföldi foglalásoknál Budapest, Eger és Hajdúszoboszló vitte a prímet a Szállás.hu adatai szerint, de általában véve Észak-Magyarország a legnépszerűbb régió itthon. A párok többsége ilyenkor két éjszakára, négycsillagos hotelbe, jellemzően félpanzióval foglal – és nem is véletlenül. Kelemen Lili, a portál PR-szakértője elárulta, hogy a felméréseik szerint a vendégek az év ezen időszakában a fürdőlátogatástól és a wellnessélménytől várják a kikapcsolódást, ám sokat nyomnak a latba a foglalások során az olyan programok is, mint a Visegrádi Fellegvár, a Festetics-kastély vagy a mohácsi busójárás. De mire költünk a legszívesebben, milyen kedvezményekre vágyunk, és hogyan teljesítik a kívánságainkat a hazai szálláshelyek az év egyes időszakaiban? Részletek ebben az epizódban.
A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS