Többszörösére ugrott az internetes banki csalások száma, milliárdok úsznak el

2023. 06. 15., 16:23

Rövid idő alatt többszörösére ugrott az internetes banki csalások száma, a rászedett banki ügyfelek kára pedig milliárdokban mérhető. Új módszerekkel próbálkoznak a csalók, a telefonos, internetes manipulátoroknak bedőlők átlagosan több százezer forintot is bukhatnak – íja a Bank360.hu. Az adathalászok is egyre sikeresebbek, az óvatlan károsultak pedig fájdalmas tanulópénzt fizethetnek.

Egy vagy több lépéssel mindig a hatóságok előtt járnak a kiberbűnözők, a technikájuk pedig olyan mértékben változott az elmúlt években, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is módosított miattuk a most közzétett, az elektronikus pénzforgalomban előforduló csalásokat  összesítő statisztikáin. A teljes pénzforgalom arányában véve persze a csalások volumene nem nagy, de az a néhány ezer érintett, aki áldozattá válik, fájdalmas tapasztalatot szerez. 

Drasztikus mértékben nő a bankszámlás, bankkártyás csalások száma a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint. 2023 első negyedévében minden korábbinál több alkalommal, összesen 4150 esetben jártak sikerrel a bűnözők, akik így 3,1 milliárd forintnál is több kárt okoztak a bankszámla- és bankkártya-tulajdonosoknak. Ennek a kárnak a döntő részét - 2,8 milliárd forintot az ügyfelek viselték. 

A csalók általában az interneten vagy mobiltelefonon keresztül cserkészik be az áldozataikat. Az internetes csatornákon keresztül több mint 1300 sikeres visszaélés történt három hónap alatt csaknem 2 milliárd forint értékben. Mobiltelefonon keresztül mintegy 2800 bűnöző járt sikerrel, ők csaknem 1 milliárd forint kárt okoztak.

A korábbi évekkel szemben azonban már nem az ellopott vagy elvesztett bankkártyák tulajdonosai vannak a legnagyobb veszélyben. Előfordulnak ugyan ilyen jellegű csalások is, de ezek száma és értéke marginális az erős ügyfélhitelesítés és a viszonylag könnyű lebukás miatt. Ha egy lopott bankkártyával vásárolnak, akkor a boltok kamerái vagy internetes vásárlásnál a rendelés helye alapján meg lehet találni az elkövetőt, aki amellett, hogy akár szabadságvesztéssel is számolhat, a Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) feketelistájára is felkerül. Ez aligha éri meg, főleg miután egy átlagos eltulajdonított bankkártyával csak 16,6 ezer forintnyi kárt okoztak az elmúlt negyedévben. 

Az adathalászok és a manipulátorok okozzák a legnagyobb károkat

A bankkártyás visszaéléseknél sokkal nagyobb károk keletkeznek az adathalászok tevékenysége nyomán. Az idei első negyedévben a kibocsátói oldalon 39 447 esetben fordult ez elő, és több mint 1,1 milliárd forint volt az okozott kár. Nem véletlen, hogy a bankok szinte naponta figyelmeztetik az ügyfeleiket adathalász-támadásokra. 

A pszichológiai manipulációval, megtévesztéssel operáló csalók által okozott károk száma 238 volt, sajnos ezekben az esetekben a bűnözők viszonylag nagy összeggel károsították meg az áldozatokat, az átlagos kár 256 ezer forint volt. Problémát jelent, hogy ilyenkor az ügyfelek maguk adják meg azokat az adatokat, hagyják jóvá azokat a tranzakciókat, amelyekkel a csalók megszerzik a pénzüket, emiatt általában kártérítésben is hiába reménykednek - hívják fel a figyelmet a Bank360.hu szakértői. 

Az elfogadói oldalon is az adathalászok az egyik legkártékonyabb elkövetők, az első három hónapban 359 alkalommal 26,7 millió forint kárt okoztak. A kártyakibocsátó bankokra terhelt veszteség alapvetően nem növekszik, a kártyabirtokosok és az elfogadóhelyek azonban egyre több pénzt veszítenek a bűnözők miatt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.
2024-04-19 20:10:18
A 2023-2027. közötti időszakra vonatkozó, magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervvel összefüggő információk megújult formában új honlapon, a kap.gov.hu oldalon érhetőek el.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.