Tiltott piaci manipuláció miatt 100 millió forintra büntette a Kulcs-Soft Nyrt. alapítóját az MNB

2024. 02. 20., 21:10

Az MNB 100 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki a Kulcs-Soft Nyrt. alapítójára, az igazgatóság jelenlegi elnökére a piaci manipuláció tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt. A magánszemély több, a jogszabály által tiltott módon manipulálta a tőkepiacot, így adva félrevezető, hamis jelzést a befektetőknek a Kulcs-Soft részvény valós piaci megítéléséről és keresletéről-kínálatáról. Az MNB tiltott piacbefolyásolás bűncselekmény gyanúja miatt feljelentést is tesz a Fővárosi Főügyészségen.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) piacfelügyeleti eljárást folytatott le egy magánszeméllyel szemben annak megállapítására, hogy megsértette-e a piaci visszaélésekről szóló rendeletet (MAR).

A pénzügyi felügyelet megállapította, hogy a magánszemély egyes ügyletkötéseivel több hónapon át tiltott piaci manipulációt követett el a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) jegyzett Kulcs-Soft Nyrt. által kibocsátott részvényekre vonatkozóan. Kereskedése ugyanis a Kulcs-Soft részvény tőzsdei kereskedési forgalmának alakulásáról, illetve árfolyamáról hamis, félrevezető jelzéseket közvetít(het)tett, így sértve a pénzügyi eszközök kereskedésének tisztaságát és átláthatóságát, ezáltal a tőkepiac integritását. Mindezzel hamis benyomást kelt(het)ett az értékpapír valós piaci megítéléséről, keresletéről és kínálatáról, valamint forgalmáról a többi befektetőnek.

Több hónapon át kezdeményezett nagyszámú vételi ügyletével a magánszemély a Kulcs-Soft részvény napi átlagos kereskedési forgalmát közel hatszorosára növelte, illetve a vizsgált időszak alatt a tranzakcióival érintett kereskedési napokon a Kulcs-Soft részvény árfolyamában 97 százalékos kumulált emelkedés történt.

Ezen forgalomgenerálást és árfolyambefolyásolást eredményező ügyletek mellett a magánszemély tőkepiaci magatartása úgynevezett „kezdőlökés” elnevezésű piaci manipulációra utaló gyakorlatot is megvalósított azzal, hogy az MNB által vizsgált időszakban több kereskedési napnak jellemzően az elején adott be olyan kiemelkedően nagy volumenű megbízásokat, amelyek tényleges leteljesülése az átlagos kereskedési mennyiség alapján kizárt volt. Mindezek mellett a magánszemély egy alkalommal adott a kereskedési idő végéhez közel egy – az ajánlati könyvben szereplő ajánlatoknál magasabb áron – eladási ajánlatot, amivel meghatározta a Kulcs-Soft részvény aznapi záróárát. A magánszemély ezen tőkepiaci tevékenysége alkalmas volt a „záróár beállítása” elnevezésű piaci manipulációra utaló gyakorlat megállapítására.

Mindezek nyomán az MNB a magánszemélynek megtiltotta a piaci manipulációra vonatkozó jogszabályi rendelkezések ismételt megsértését és 100 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki rá. A felügyelet emellett 1 évig elérhető nyilvános figyelmeztetést is közzétesz honlapján.

A bírság összegének meghatározása során az MNB kiemelt súlyosító körülményként értékelte, hogy a magánszemély magatartását a Kulcs-Soft Nyrt. – mint a szabályozott piacra bevezetett kibocsátó – vezető tisztségviselőjeként valósította meg, azaz az átlagos befektetőnél szélesebb körű ismeretekkel kellett, hogy rendelkezzen a MAR előírásairól. Emellett az MNB egy korábbi határozatában – fél évvel a jelen piacfelügyeleti eljárásban vizsgált időszakot megelőzően – már megtiltotta a magánszemélynek, hogy a MAR piaci manipulációra vonatkozó rendelkezéseit ismételten megsértse és 30 millió forint piacfelügyeleti bírság megfizetésére is kötelezte. Mindezek mellett az MNB a piacfelügyeleti bírság meghatározása során súlyosító körülményként értékelte, hogy az ügyfél a tiltott piaci manipulációt több, a MAR által tiltott magatartásformával valósította meg.

Az MNB kezdeményezésére éppen az ilyen esetekre tekintettel a közelmúltban szigorodtak a Büntető Törvénykönyv tőkepiaci visszaélésekre vonatkozó tényállásai. 2023. január 1. napjától bennfentes kereskedelemnél, tiltott piacbefolyásolásnál már súlyosabban minősül, ha e bűncselekményeket tőzsdei céghez kötődő személy követi el.

Magyar Nemzeti Bank

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS