Szezonális ellenőrzés: 2400 Nébih-ellenőrzés, 15 milliós bírság

2024. 04. 22., 10:10

Március 1. és április 1. között tavaszi szezonális ellenőrzés zajlott az egész országban. A Nébih irányításával az élelmiszerlánc-felügyeleti szervek 2420 ellenőrzést végeztek, több mint 15 millió forint értékben szabtak ki bírságot, és mintegy 13 tonna élelmiszert vontak ki a forgalomból. A hatósági felügyelők leggyakrabban higiéniai, nyomonkövethetőségi és a dolgozók egészségügyi alkalmasságával kapcsolatos hiányosságokat tapasztaltak. Laboratóriumi vizsgálat céljából a húsvéti időszak népszerű termékeit: a tormákat és a sonkákat vették górcső alá. A cél az volt, hogy az ünnepek alatt is kizárólag biztonságos élelmiszerek kerüljenek a családok asztalára.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) és a területi élelmiszerlánc-felügyeleti szervek március 1-től április 1-ig 2420 ellenőrzést bonyolítottak le a tavaszi szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés során. Ebből 272 élelmiszer-előállító helyen, 1555 az élelmiszer-forgalmazásban, 231 kistermelőnél, 29 őstermelőnél és 333 vendéglátóhelyen történt.

Az élelmiszer-előállító és forgalmazó létesítményekben feltárt szabálytalanságok miatt az ellenőrök 31 alkalommal figyelmeztetés és 188 esetben bírság kiszabása mellett döntöttek, utóbbi értéke meghaladta a 15 millió Ft-ot. A feltárt hiányosságok és szabálytalanságok miatt 21 alkalommal kellett a tevékenységet korlátozni. Szankció tekintetében a figyelmeztetések száma hasonlóan alakult a tavalyihoz, ugyanakkor összértékét tekintve idén jóval kevesebb bírságot szabtak ki a szakemberek.

A különböző létesítmények ellenőrzése során az ellenőrök leggyakrabban higiéniai hiányosságokat derítettek fel, melynek előfordulási aránya 6,9 százalék volt. (2023-ban 5,9 százalék). A dolgozók egészségügyi alkalmasságának igazolása is visszatérő probléma: ez az ellenőrzések 4,3 százalékában fordult elő, míg tavaly 3,8 százalék volt az arány. Kis mértékben, de csökkent a nyomonkövethetőségre vonatkozó hiányosságok aránya: idén az összes ellenőrzés 3,5 százalékában fordult elő ezzel kapcsolatos probléma, míg 2023-ban 3,8 százalékban.

Az ellenőrzések során összesen 916 élelmiszer tételt vontak ki a forgalomból, 13028 kilogramm mennyiségben. Az intézkedés oka elsősorban a fogyaszthatósági, minőségmegőrzési idő lejárta volt, de jelölési hibák és nyomonkövetési hiányosságok is előfordultak.
A hatóság fokozottan ellenőrizte a húsvéti időszak népszerű termékeit: a sonkákat, a tojásokat, a tormát, az édesipari termékeket és az alkoholos italokat. A Nébih zöldség-gyümölcs minőségellenőrei kiemelten vizsgálták a szezonban ugyancsak népszerű medvehagyma forgalmazását. A vizsgálatok elsősorban a nyomonkövethetőségre, a termék minőségére és jelölésére terjedtek ki. Kifogásolt tételt nem találtak.

A Nébih laboratóriumában kiemelten vizsgálták a sonkákat és tormakészítményeket. A 45 sonkából 15 terméket kifogásoltak a szakemberek, ugyanis sótartalmuk meghaladta az engedélyezett mértéket. Az üveges tormák esetében 21 tormakészítményből 4-ben mutattak ki a megengedettnél magasabb kén-dioxid tartalmat. A laboratóriumi vizsgálat alapján kifogásolt termékek kapcsán hatósági eljárás indult. (Nébih)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-09-09 14:40:00
2026 negyedik negyedévében a magyar munkáltatók 37 százaléka tervezi bővíteni jelenlegi munkaerőkeretét, miközben csökkentést csupán 13 százalékuk jelez előre. Ilyen mértékű pozitív várakozás a piaci szereplők körében az elmúlt öt évben nem fordult elő – derül ki a Manpower Magyarország ma közzétett Munkaerőpiaci Előrejelzéséből.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.
Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS